A nitrogén nélkülözhetetlen elem az élővilág számára. Habár a légkörben kétatomos gázállapotban bőségesen rendelkezésre áll, az élőlények számára felvehető formája sokkal korlátozottabban érhető el. Közismert, hogy egyes növények „társbérlőik”, a nitrogén megkötésére képes mikroorganizmusok…
A novemberi ködben jóleső érzés visszagondolni a napsütéses október „hamis tavaszára”, amikor az orgona virágzásáról készült fényképekkel lehetett találkozni a közösségi média felületeken, hírportálok színes rovataiban. De mi is ez a csalóka tavasz, „zavar az erőben”? :)
Szerző: Bauer Norbert…
A közismert, torokfájásra és köhögéscsillapításra használt teát adó fa virágzását régen megünnepelték – van, ahol még az egyik hónapot is róla nevezték el. Nem véletlenül, hiszen mindennapi életünk számos szállal kötődik a hársfákhoz
Szerző: Tamás Júlia (Mag- és Termésgyűjtemény)
Nyár elején…
Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárának egyik nagy gyűjteményében, a Herbarium Generaléban 2019-ben elrendelt revíziós munka a végéhez közelít. E gyűjtemény több mint hatszázezer lapjának vonalkódozása meglehetősen egyhangú munka, olykor azonban szokatlan példányok kerülnek kézbe, lehetőséget…
Nemrég múzeumunk botanikai expedícióiról tartottam előadást a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatóinak. Az előadás utáni kérdésekből kiderült, hogy ami nekünk természetes a mohák gyűjtésével, vagy a herbáriumba helyezésével, tágabb értelemben a gyűjteményezésével kapcsolatban, az egyáltalán nem…
A cikászok a mezozoikumban élték virágkorukat, majd jelentős hanyatlásnak indult a növény csoport. A miocénben, kb. 15 millió évvel ezelőtt, még nálunk is megtalálhatták számításukat ezek a növények, akkoriban a cikászok hozzátartoztak Magyarország területének tájképéhez. Napjainkra jelentőségüket…
Amikor a legtöbb utcai díszfa már rég elvirágzott, a japánakác akkor kezd virítani. A sötétzöld levelű, robusztus termetű fa közkedvelt sorfa, Kínában nagy múltú gyógynövény.
Szerző: Tamás Júlia (Növénytár, Mag- és Termésgyűjtemény)
Július elején, amikor már a legtöbb díszfa elvirágzott, a…
Sorozatunk első részében a hegyi laskagombáról (Pleurocybella porrigens) írtunk (Rejtélyes gombamérgezések - Magyar Természettudományi Múzeum Blog). Most, a második részben egy Magyarországon gyakori gombafajt, a begöngyöltszélű cölöpgombát (Paxillus involutus) vesszük górcső alá. Hosszú időn…
A magyarországi zuzmóflóra egyik rejtélye! Tudják-e a bodnárok, milyenek a bodrányok? Ki volt ’Muzsó’, és mi köze a Zempléni-hegységhez?
Szerzők: Lőkös László (zuzmógyűjtemény) és Varga Nóra (zuzmógyűjtemény)
A magyarországi zuzmóflóra egyik rejtélye!
A Xanthoparmelia mougeotii tudományos névre…
Múzeumunk Növénytárának látogatóit az elmúlt héten az épület előtt igen különleges látvány fogadta. A gyakori városi gyomnövények többsége szinte fel sem tűnik már, de a tömegesen különösen szép látványt nyújtó sárga apácavirágot [Nonea lutea (Desr.) DC.] nem lehetett nem észrevenni. Sokaknak megért…
Kevés olyan híres/hírhedett alga van a világon, aminek beceneve is van, sőt a köznapi ember is lépten-nyomon találkozhat vele. A világ sok pontján szinte megkerülhetetlen, ráadásul sok szempontból érthetetlen a viselkedése, terjedése, hatása a mindennapokra. A Didymo-ként is emlegetett kovaalgáról…
Március 15-én nyílik Budapest legújabb múzeuma, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzmúzeuma. A Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont a kézzel fogható és a virtuális pénz izgalmas világát mutatja be látogatóinak, az előbbit az MNB gyűjteményéből származó példányok segítségével. E blogbejegyzésünkben a…
Széchényi Ferenc nagylelkű adományozása révén 1802-ben létrejött a Magyar Nemzeti Múzeum. Kevésbé ismert tény azonban, hogy itt kapott helyet felesége, Festetics Julianna ásvány- és növénygyűjteménye is, megteremtve ezzel a múzeum természettudományos részlegét 1803-ban. Festetics Juliannának…
A ritka karcsú pásztorbotmoha az 1950-es években még tíz magyarországi élőhelyen is előfordult, azonban a tájhasználat megváltozása és a területek szárazodása miatt a későbbi évtizedekben teljesen eltűnt. Néhány szomszédos országban viszont ma is él, így határon túli kollégák segítségével, kis…
Magyarországon a fásítások története a 19. században kezdődött, de igazán nagy léptékben a 20. században valósult meg, és jelentősen átalakította egyes tájaink arculatát. A kezdeti fásítási kísérletek többnyire valamilyen probléma, például a mezőgazdálkodást vagy a fürdőéletet zavaró körülmény…
