MNMKK - Magyar Természettudományi Múzeum Blog

Múzeumunk Növénytárának látogatóit az elmúlt héten az épület előtt igen különleges látvány fogadta. A gyakori városi gyomnövények többsége szinte fel sem tűnik már, de a tömegesen különösen szép látványt nyújtó sárga apácavirágot [Nonea lutea (Desr.) DC.] nem lehetett nem észrevenni. Sokaknak megért néhány perc rácsodálkozást, amikor e ritka gyomnövény sárga virágai több tíz négyzetméteres foltokban borították el az épület előkertjét.

Szerzők: Somlyay Lajos (Növénytár), Bauer Norbert (Növénytár)

Az egyéves életformájú sárga apácavirág Magyarországon nem honos (újabb terminus szerint idegenhonos) növényfaj. Keleti flóraelem, természetes elterjedése nagyjából Törökország északkeleti részétől Szibéria nyugati területéig húzódik. A 19. századtól kezdve a világ számos pontjára behurcolták, többek között Európába, a Brit-szigetekre, az USA keleti partvidékére, Ausztráliába és Japánba. Terjedését dísznövényként való alkalmazása mellett gazdag terméshozama és a magjainak hangyák általi terjesztése is elősegíti.

A sárga apácavirág igen ritka gyomnövény, de a Népliget szomszédságában található Tündérpalota száraz, homoktalaján kedvező termőhelyet talált (Bauer Norbert felvételei)

Hazánkban először 1953-ban, a soproni erdőmérnöki főiskola botanikus kertje mellett figyelt fel rá fel Csapody István. A később gyors terjeszkedésnek induló kivadulást a kert külföldi magcsere tevékenységével hozták összefüggésbe (Csapody 1960), más európai botanikus kertek tapasztalataival összhangban. A növény soproni recens előfordulását a magyarországi flóraatlasz is jelzi. A faj később előkerült Budapesten, Pécsett és Pannonhalmán is. Pécsett bizonyíthatóan az egyetemi botanikus kertből szökött ki, ahol korábban dísznövényként kultiválták (Wirth et al. 2020). Pannonhalmán, az apátsági major levendulaültetvényében Lengyel Attila bukkant rá néhány tövére (Lengyel in Molnár et al. 2016).

Igen mutatós, virágzáskor akár dísznövényként is megállná a helyét, de sajnos néhány nap alatt elvirágzik, termést érlel, majd pár hét után csak elszáradt kórói láthatók

A Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárának udvarán, a kert gyomnövényzetében még az 1990-es években figyelt fel a sárga apácavirág megjelenésére e blogcikk egyik szerzője (Somlyay 2011). Nehéz lenne kideríteni, hogy került ide a növény. Annyi biztos, hogy az udvaron korábban különféle kertészeti tevékenység folyt. A Növénytár egy-két munkatársa a külföldi expedícióikon gyűjtött dendrológiai élőanyagot is nevelt az udvar hátsó, Villám utca felőli részén (szabadban és üvegházban egyaránt). Így elképzelhető, hogy a növény magjait a cserepezett növényanyaggal együtt véletlenül hurcolták be. Az sem zárható ki, hogy más úton, dísznövényként, azaz szándékosan került ide évtizedekkel ezelőtt. A sárga apácavirág az elmúlt csaknem 30 év során a kert Könyves Kálmán körúttal határos területein is megjelent, sőt, újabban nagyon elszaporodott. Szálanként feltűnik az épület bejárata előtt és a parkolóban, a díszburkolat hézagaiban, repedéseiben is. Érdemes volna célzott vizsgálatokkal ellenőrizni, hogy a környéken, vagy Budapest más területein is felbukkant-e már? Annál is inkább, mert egyes tapasztalatok szerint a faj igen agresszív gyomként is felléphet (Eberwein 2011). E feltételezést alátámasztani látszik a sárga apácavirág idén és az elmúlt évben tapasztalt lokális inváziója.

Apró magjai a díszburkolat repedéseiben is otthonra lelnek, a csírázástól a termésérlelésig tartó életideje mindössze néhány hét

Irodalom

Csapody I. (1960): Új adventív növényfaj, a Nonealutea (Desr.) Rchb. hazánkban. – Botanikai Közlemények 49(3–4): 261–264.

Eberwein R. K. (2011): Pflanzen mit invasivemPotenzialinBotanischenGärten II: Nonealutea (Boraginaceae). – Carinthia II. 201/121: 243–248.

Molnár Cs., Lengyel A., Molnár V. A., Nagy T., Csábi M., Süveges K., Lengyel-Vaskor D., Tóth Gy. & Takács A. (2016): Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához II. – Kitaibelia 21(2): 227–252.

Somlyay L. (2011): Adatok Budapest környéke flórájának ismeretéhez. – Kitaibelia 15 (1–2): 101–108.

Wirth T., Kovács D. & Csiky J. (2020): Adatok és kiegészítések a magyarországi adventív flóra kivadult, meghonosodott és potenciális inváziós fajainak ismeretéhez. – Kitaibelia 25(2): 111–156.