A Bakony akkor vált igazán világhírűvé a paleontológia iránt érdeklődők számára, amikor 1999-ben az akkor másodéves geológushallgató, Ősi Attila, és barátja, Torma András felfedezték az első dinoszauruszcsontokat tartalmazó rétegeket az egykori Iharkút nevű település helyén létesült…
A magyarországi dinoszauruszkutatás történetének két fontos területe a dél-erdélyi Hátszegi-medencében, illetve a Bakonyban, az egykori Iharkút nevű település helyén található lelőhelyek. A két terület között durván 400 kilométernyi a távolság légvonalban, ma már egy országhatár is elválasztja őket,…
Érdekes lelettel gazdagodott 2024-ben a Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani Tára. Egy kis mamuttal, ami duplán az, és hogy miért kétszeresen is mamut, a cikkből kiderül. De azt már előre elárulom, hogy egy kis szoborról van szó.
Szerzők: Gasparik Mihály (Őslénytani és Földtani…
Az köztudott, hogy a Jurassic Park (mind a regény, mind a film) megjelenése óta számos embert inspirált a paleontológiai tanulmányok megkezdésére, illetve a nagyközönség figyelmét is a dinoszauruszok felé fordította, a folytatásaik pedig segítettek fenntartani ezt az érdeklődést. Nincs ez másként az…
A Hátszegi-medence a 19. század vége óta ismert a késő kréta (maastrichti) korú szárazföldi gerinces, elsősorban dinoszaurusz, leleteiről, amelyeknek az első leírója báró Nopcsa Ferenc volt. Nopcsa a kutatásai során nem csak az őshüllő maradványok leleteit határozta meg és írta le, hanem a terepen…
A dinoszaurusz maradványok tudományos tanulmányozása előtt az emberiség többnyire sárkányokhoz, óriásokhoz vagy egyéb szörnyekhez, mitológiai lényekhez kötötte ezeket a fosszilis csontokat. Az ősmaradványok tudományos szintű vizsgálata csak az 1700-as évek végére vált komolyabbá, és épp 200 évvel…
Az iharkúti ősgerinces lelőhelyről a Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció tagjai temérdek ősmaradványt tártak fel és publikáltak az utóbbi két évtizedben. A csontok és növénymaradványok mellett azonban egy másfajta lelet is százszámra kerül elő az ásatásokon: fosszilizálódott ürülékek, azaz…
A pécsváradi bányában található homok nemcsak építőanyag, hanem egy kiváló fosszília lelőhely is egyben kitartó gyűjtők-kutatók számára. Az itt felhalmozódott homok számos gerinctelen és gerinces fosszíliát őrzött meg számunkra, köztük az egykor a környéken élt krokodilok maradványait is.
Szerző:…
Az ősmaradványokból kiolvasható információk mennyisége és jelentősége független a fosszíliák méretétől. Esetünkben az Olaszországban talált, alig néhány milliméteres mikromorf Brachiopodák nyújtanak hasznos adatokat a Földközi-tenger legsúlyosabb környezeti katasztrófája, az egész medence csaknem…
Remélem, a címben említett sok „nyom” egyáltalán nem lesz nyomasztó az olvasóknak, és ha már nekikezdtek, végig is olvassák ezt az érdekes – legalábbis e sorok írója szerint valóban érdekes és tanulságos – múzeumi történetet, amely arról szól, hogyan került egy elveszettnek hitt típuspéldány újra…
Aki szereti a Jurassic Park filmszériát, az valamennyit biztosan tud a borostyánkövekről. Tudja, hogy ősi növények megkövesedett gyantája, vagy hogy gyakran lelni benne kisebb-nagyobb zárványokat, vagyis állati és növényi részeket, melyek a még ragacsos mézgában estek csapdába, millió évekkel…
A borostyánkő az egykor élt növények fosszilis gyantája, melyben sok esetben őrződnek meg úgynevezett zárványok. Ezek leggyakrabban növényi és állati részek, utóbbiakat leggyakrabban ízeltlábúak képviselik. Hazánkban, bármilyen meglepő, a paleontológia ezen ágának is van története, jelen elbeszélő…
A Keszthelyi-hegység keleti peremén, a bejáratánál is látható szúrós csodabogyóról elnevezett tektonikus eredetű barlang méltán híres gazdag formakincseiről, különösen szépek a Függőkert és a Meseország termek cseppkövei. Ez évben azonban a Haász József és Gregorits Máté barlangkutatók különös…
Nemrég két kis borostyánkő-darab került beleltározásra a Magyar Természettudományi Múzeum őslénytani gyűjteményének egyik típusszekrényében. Maguk a példányok első ránézésre szinte jellegtelenek, nagyon sötét, feketés-vörös borostyándarabok, egyikük még a legerősebb átvilágító fényforrással is…
A MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma az elmúlt 20 évben kiemelt feladatként kezelte a földtudományok népszerűsítését, ezért a kezdetektől fogva csatlakozott a Magyarhoni Földtani Társulat szervezésében megvalósuló Geotóp naphoz és az Év Ősmaradványa, ásványa és ásványi nyersanyaga…
