MNMKK - Magyar Természettudományi Múzeum Blog

Az köztudott, hogy a Jurassic Park (mind a regény, mind a film) megjelenése óta számos embert inspirált a paleontológiai tanulmányok megkezdésére, illetve a nagyközönség figyelmét is a dinoszauruszok felé fordította, a folytatásaik pedig segítettek fenntartani ezt az érdeklődést. Nincs ez másként az új résszel (Jurassic World: Újjászületés) kapcsolatban sem, annak ellenére, hogy a korábbiaktól eltérően immár jobban eltávolodnak a tudományos megközelítéstől és inkább a fikcióra fektetik a hangsúlyt. A fokozott érdeklődésre való tekintettel a következő néhány bekezdésben mi is elhoztunk néhány őslénytani érdekességet a Jurassic Park világából.

Szerző: Magyar János (Őslénytani és Földtani Tár)

Néhány dinoszaurusz nem az a faj, mint amely néven nevezik: Az élőlények rendszertana az új példányok előkerülésével és új tudományos vizsgálatok végzésével folyamatosan változik, hol kisebb, hol nagyobb mértékben. A filmben látható egyik hosszú nyakú növényevő dinoszaurusz, a Brachiosaurus genusz, az első film megjelenése idején (1993) még két fajjal rendelkezett, a B. altithorax (É-Amerika) és a B. brancai (Afrika) tartozott ide. Mivel az utóbbi faj maradványai sokkal teljesebbek voltak, és a koponyája is megőrződött, ezért, mint a legtöbb rekonstrukcióhoz, a filmhez is ennek a maradványait használták fel. A későbbiekben viszont az amerikai faj esetében is több maradvány vált ismertté, és a koponya is előkerült. Számos különbség volt kimutatható a két faj között, többek között a fejen található jellegzetes taraj is jelentősen kisebb a B. altithorax esetében. A különbségek mértéke 2009-ben már megkövetelte, hogy a két faj közül a későbbiként felfedezett fajt, a B. brancai-t egy akkor újonnan elnevezett másik genuszba soroljanak át, amely a Giraffatitan nevet viseli. Így a filmben szereplő Brachiosaurus valójában már Giraffatitan, de a történet kontinuitásának megtartása érdekében szükséges volt a filmben az eredeti nevet megtartani.

Balra a Brachiosaurus altithorax koponyája, jobbra pedig a Giraffatitan brancai koponyája. Forrás: Carpenter és Tidwell (1998).

Egy másik példa a Stygimoloch és a Pachycephalosaurus esete. Mindkét állat a Marginocephalia csoportba tartozó, közepes testméretű, két lábon járó növényevő dinoszaurusz, megvastagodott és tüskés koponyával. Ezúttal viszont nem a fajok különböző genuszba sorolásáról volt szó, hanem épp ellenkezőleg. A később leírt és kisebb méretű Stygimoloch spinifer a jelenlegi tudásunk szerint valószínűleg az ugyanarról az élőhelyről származó Pachycephalosaurus wyomingensis-nek a fiatal vagy subadult példánya. A két taxon közötti anatómiai különbségek oka pedig a növekedés (ontogenetika) során megváltozó csonttani bélyegekben keresendő. A legtöbb állat juvenilis vagy subadult egyedei külsőben többé-kevésbé eltérnek a teljesen kifejlett példányoktól. Ezek megnyilvánulhatnak például színezetben, amelynek nyomai nem igazán őrződnek meg a fosszíliákon, de lehetnek markáns különbségek is, melyek a csontvázon is megfigyelhetők. Ezen Pachycephalosaurini dinoszauruszok esetében a koponyacsont megvastagodott, dómszerű részének a mérete, illetve a koponya hátsó részén található tüskeszerű kinövések mérete közti különbségek pedig tipikus ontogenetikai változás nyomainak tűnnek. A filmekben ugyanakkor külön fajokként kezelik ezt a két állatot.

A Stygimoloch koponyája (Berlini Természettudományi Múzeum).

A Pachycephalosaurus koponyája (Oxfordi egyetem múzeumi gyűjteménye).

Kazuár koponyák (Casuarius). A tarajjal rendelkezők a kifejlett, a taraj nélküliek a fiatal példányok. Forrás: Mayr (2018)

A T. rex nem csak a mozgást érzékeli: A filmek hatására még mindig élénken él az a tévhit az emberekben, hogy a T. rex csak a mozgást érzékelte, annak ellenére, hogy már az első film megjelenése idején is lehetett tudni, hogy ez nem fedi a valóságot. A tyrannosauroid dinoszauruszok szemei magasan ültek a koponyában, viszonylag nagyméretűek voltak, és előrefelé néztek. Ezáltal a mai ragadozó állatokhoz hasonlóan jó térlátásuk lehetett. A T. rex agyüregek vizsgálata alapján továbbá azt is ki lehetett következtetni, hogy az agynak az a régiója, amely a képet dolgozza fel, igen fejlett volt, ehhez társult az agy szaglógumóinak kifejezetten nagy mérete, amely különlegesen érzékeny szaglást biztosított számukra, így semmi sem kerülhette el a figyelmüket.

A film alapjául szolgáló regényben egyébként nem csak a Tyrannosaurus, de több más faj is csak a mozgásra reagált, amit a szerző azzal indokolt, hogy a dinoszauruszoknak nagyon ősi, kétéltűekre jellemző látást feldolgozó idegrendszerük lehetett. Ehhez konkrétan a békák táplálékszerző taxisát vette alapul. (A taxis valamilyen inger által vezérelt helyváltoztató mozgás.) Náluk a bizonyos mérettartományban lévő mozgó tárgy (pl. rovar) automatikusan kiváltja azt a viselkedést, hogy elkapják azt. Ma már tudjuk, hogy ez a dinoszauruszok esetében nem így volt, hiszen sokkal fejlettebb állatokról van szó. Egyébként a történet szerint a kétéltűekre jellemző, ősi tulajdonságok miatt használtak a regényben és a filmben békáktól származó DNS szakaszokat a hiányzó dinoszaurusz DNS szakaszok pótlására, és így voltak képesek ezek az állatok nemet változtatni (a regényben csak azok a fajok, amelyek esetében nyugat-afrikai békafajok DNS szakaszait használtak fel a klónozáshoz), ami a történet egyik fő bonyodalmát okozta. A valóságban, mivel a madarak a dinoszauruszok leszármazottai, madaraktól származó örökítő anyagot használnának fel erre, ha lehetséges lenne dinoszauruszokat klónozni.

Az egyetlen őshüllő a Jurassic Park világából, amely hazánkból is előkerült: A Jurassic Park világában nem csak dinoszauruszokat, hanem egyéb ősi hüllőcsoportokat is sikerült visszahozni az életbe. Ilyenek például a repülő őshüllők, mint a Pteranodon vagy Dimorphodon, az emlősök ősi rokonai, mint a Dimetrodon vagy a Lystrosaurus, illetve a tengeri őshüllők, mint a Mosasaurus vagy a Nothosaurus. Ez utóbbi ugyan csak a filmekhez kapcsolódó animációs sorozat, a Krétakori Tábor (Cretaceous Camp) néhány epizódjában szerepel, de azért is különleges, mert ezidáig ez az egyetlen olyan, a filmekhez kötődő genusz, amely maradványai hazánk területéről is előkerültek, méghozzá Villány városának területén, kb. 238 millió éves kőzetekből. Ezek a triász időszaki sekély tengerben lerakódott kőzetek egyéb tengeri őshüllő maradványokat is rejtettek. Előkerültek a tengeri teknősökre emlékeztető, de velük nagyon távoli rokonságban álló Placodontia (Cyamodus sp.) fogai, páncélelemei és végtagcsont töredékei, vagy a Tanystropheus nevű, különösen hosszú nyakú ragadozó állatok csontjai. De a legtöbb gerinces maradvány a javarészt az úszó életmódhoz alkalmazkodott Nothosaurus-okhoz köthető. Ezen maradványok legalább négy külön fajba tartoznak, három a Nothosaurus genuszba (Nothosaurus giganteus, Nothosaurus mirabilis és egy ezektől eltérő, de pontosabban meg nem határozható forma), valamint egy a Simosauridae családba. Ezek közül legnagyobb méretűre a N. giganteus nőtt, és egy nagyjából fél méteres, fogakat is tartalmazó állkapcsot is ismerünk tőle, amely a 2012-től 2019-ig, a Magyar Dinoszaurusz Alapítvány vezetésében zajlott ásatások során került elő.

Nothosaurus a Jurassic World: Krétakori Tábor című animációs sorozatból.

Az itteni ásatások alkalmával gyűjtött maradványok a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményébe kerültek, ahol hazánk természeti örökségét gyarapítják, illetve a velük kapcsolatos tudományos és ismeretterjesztő publikációk tovább öregbítik a hazai természettudományok hírnevét.

A Villányból előkerült, közel fél méteres Nothosaurus állkapocs.