A borostyánkő az egykor élt növények fosszilis gyantája, melyben sok esetben őrződnek meg úgynevezett zárványok. Ezek leggyakrabban növényi és állati részek, utóbbiakat leggyakrabban ízeltlábúak képviselik. Hazánkban, bármilyen meglepő, a paleontológia ezen ágának is van története, jelen elbeszélő…
A Keszthelyi-hegység keleti peremén, a bejáratánál is látható szúrós csodabogyóról elnevezett tektonikus eredetű barlang méltán híres gazdag formakincseiről, különösen szépek a Függőkert és a Meseország termek cseppkövei. Ez évben azonban a Haász József és Gregorits Máté barlangkutatók különös…
Nemrég két kis borostyánkő-darab került beleltározásra a Magyar Természettudományi Múzeum őslénytani gyűjteményének egyik típusszekrényében. Maguk a példányok első ránézésre szinte jellegtelenek, nagyon sötét, feketés-vörös borostyándarabok, egyikük még a legerősebb átvilágító fényforrással is…
Dr. Botfalvai Gábor, a Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani Tárának munkatársa egy tíznapos őslénytani expedíciót szervezett Erdélybe, melynek célja az volt, hogy részletes információkat szerezzenek a Valiora község határából felfedezett dinoszaurusz-lelőhelyek őslénytani és…
Magyarország a fosszilis Decapoda kutatás területén nagyhatalomnak számít, elsősorban Lőrenthey Imre és Müller Pál munkásságának köszönhetően. Lőrenthey anyagának egy része is a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményét gyarapítja, de még ennél is jelentősebb, hogy Müller Pál a Múzeum…
Már a XIX. század végén is ismert volt, hogy a mai Dunántúli-középhegység területén, tenger fenekén lerakódott kőzetek vannak a felszínen. Ebből arra következtettek, hogy évszázmilliókkal ezelőtt itt tenger hullámzott, sőt, az egykori partvonalat is a mai Bakony-hegységben képzelték…
