Már a XIX. század végén is ismert volt, hogy a mai Dunántúli-középhegység területén, tenger fenekén lerakódott kőzetek vannak a felszínen. Ebből arra következtettek, hogy évszázmilliókkal ezelőtt itt tenger hullámzott, sőt, az egykori partvonalat is a mai Bakony-hegységben képzelték el.
Szerző: Szives Ottilia (Őslénytani és Földtani Tár)
- ábra. Hazánk egy mai térképen (A) és a Dunántúli-középhegység területe egy 146 millió évvel ezelőtti állapotot ábrázoló ősföldrajzi rekonstrukción (B), melyen megfigyelhetőek a kontinensek mai partvonalai a fehér területeken. A vizsgált lelőhelyek Hárskút és Lókút falvak közelében helyezkednek el.
A hegység területén mészkő, homokkő, kemény tűzkő és finomszemcsés márga bukkan elő a talajtakaró alól, helyenként impozáns sziklaalakzatok formájában, melyeket megcsodálhatunk egy kellemes kirándulás alatt. Volt ahol kőbányákban fejtették a díszítőkőnek is alkalmas „tardosi márványt”, vagy ipari célra használták a „lábatlani márgát”, melyek ősmaradványtartalma a szakértőknek rengeteg információt szolgáltat.
- ábra. A Hárskút közelében lévő Prédikálószék tenger alján lerakódott felső-jura kőzetrétegek kibukkanása. A fiatalabb, alsó-kréta kőzetek a szikla felső részén láthatóak, többnyire növényzettel borítva. A kőzetek kora 160-140 millió év közé tehető. Fotó: Főzy István.
Ezen blogbejegyzés aktualitását az adja, hogy egy lengyel-magyar tudományos együttműködés eredményeképpen egy rangos külföldi folyóirat, a Newsletters on Stratigraphy hasábjain jelent meg tanulmányunk a mai Hárskút és Lókút települések környékének 146 millió évvel ezelőtti őskörnyezeti viszonyairól. Ez az időszak kiemelten fontos a mai őslénytani-földtani kutatásokban, mivel itt húzódik a jura és kréta időszakok határa. Ennek pontos kijelölése a Nemzetközi Földtudományi Unió (IUGS) feladata, a folyamatban lévő munkához kapcsolódik kutatásunk is.
- ábra. Kis csapatunk készen áll a terepi munkára. A mintavételhez szükséges berendezéseken Damian Lodowski kolléga, középen Jacek Grabowski professzor, jobbra pedig a szerző látható.
A lengyel kollégákkal intenzív terepi munkát is folytattunk, időnként kalandos körülmények között. A munka során begyűjtött kőzetanyaga egy része a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményében került elhelyezésre. Az őslénytani gyűjtés általában idő-, ám kevéssé eszközigényes, ellenben a geomágneses vizsgálati minták begyűjtéséhez szükséges felszerelést traktorral kellett a mintavételi helyszínre szállítani.
A lengyel fél részéről a Varsói Egyetem és a Lengyel Geológiai Szolgálat kutatói, Grabowski professzor és csapata paleomágneses mérések során a kőzetekben előforduló vastartalmú ásványok, jelen esetben hematit és magnetit ásványok mágneses tulajdonságait vizsgálva próbálták meg a kőzetek korát minél pontosabban meghatározni. Ezek az ásványok elsődlegesen vulkáni működés során, másodlagosan pedig a szárazföldi kőzetek mállása révén kerülnek az egyébként biogén, vagyis egykori élőlények alkotóelemeiből álló karbonátos kőzetekbe. Mindemellett a minták pontos kémiai összetételét geokémiai módszerekkel is elemezték.
- ábra. Damin Lodowski lengyel geológus és rockzenész paleomágneses mintát vesz a Hárskút 12/a szelvényben. A mintavételi helyek hasonló furataival számos kőbányában, kőzetfelületen találkozhatunk szerte a középhegységben.
Hazai oldalról a kutatás alapját részben egy jóval korábban begyűjtött anyag képezte: az 1950-es, 60-as években több évig tartó ősmaradványgyűjtést folytatott a Bakony-hegységben az akkori Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) brigádja. A munka célja egyrészt a kőzetek korának pontosítása, másrészt a környék, és tágabb értelemben a középhegységi régió egykori őskörnyezeti viszonyainak felvázolása volt. Ezt a nemes feladatot folytatta fél évszázaddal később csapatunk: a korábban gyűjtött anyagok egy részét a Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani Tárának kutatói kikölcsönözték majd korszerű taxonómiai szempontok alapján újraértékelték.
- ábra. Felső-jura korú, mintegy 147 millió éves ammonitesz, a Himalayites lamberti maradványa a Hárskút 12/a szelvényből. A fekete mérce nagysága 2 cm.
Az ammoniteszek vizsgálata mellett elvégeztük a mészvázú egysejtű algák, a nannofosszíliák értékelését is. Ezen csoport korszerű vizsgálata a földtani középidő, a mezozoikum kőzeteiben úttörő munka hazánkban.
- ábra. Mészvázat kiválasztó egysejtű algák fosszilis maradványai a nannofosszíliák. Az alsó fekete mérce nagysága 5µ (mikrométer).
Tanulmányunkban az ősmaradványokból nyert adatokat szintetizáltuk a geomágneses és geokémiai eredményekkel (Lodowski et al. 2021).
- ábra. A hárskúti és lókúti szelvények eredményeinek összegzése (Lodowski et al. 2020 nyomán).
A 7. ábra bal oldalán a T/R betűk függőleges váltakozása a tenger szárazföld felé történő előrenyomulását (T) és visszahúzódását (R) jelzi, melyre a lerakódott üledékek szemcseméretéből, rétegzettségéből és ősmaradványtartalmából következtettünk. Jobbra haladva az ábrán a meghatározott ősmaradványok alapján a vizsgált hárskúti kőzetszelvényeket a pontos rétegtani helyzetükbe illesztettük (kék/zöld, illetve szürke és fehér oszlopok): vagyis meghatároztuk pontos korukat. A fekete-fehér sávos oszlop a paleomágneses vizsgálatok normál és fordított (reverz) mágneses rétegtanát ábrázolja, amely mellett jobbra a színes oszlop a vizsgált kőzetszelvények méretarányos rajza, melyen a méterskála is jelölve van. A következő színes oszlop az egyes kőzetek mikroszkópos képe alapján megrajzolt úgynevezett „mikrofácies” beosztás, melyen a különböző színek az eltérő jellegű és összetételű mikrofácieseket jelzik. Ennek időbeni és térbeni változása mindig valamilyen környezeti paraméter megváltozására, illetve különbözőségére reflektál, ezért nagyon fontos figyelembe venni az értelmezésnél. A hárskúti szelvény utolsó előtti oszlopa a mágneses szuszceptibilitás. Ez a kőzetek azon tulajdonsága, amely azt mutatja, hogy mennyi anyag magnetizálható egy adott erőtér által. Ez a geológiában igen hasznos adat, mivel információt szolgáltat a kőzet összetételéről és szerkezetéről. Az utolsó oszlop a szén stabil δC13 izotópjának időbeni változását jelzi, mely az adott terület produktivitására reflektál. Az ábra jobb oldali részén a lókúti szelvények hasonló módon megrajzolt képe látható. A négy szelvényt összekötő szaggatott piros vonalak úgynevezett korrelációs horizontok, melyek a kőzetekben az azonos korú rétegeket (vagy hiányokat) jelzik.
Kimutattuk, hogy a terület éghajlata 146 millió évvel ezelőtt a mainál jóval szárazabb és melegebb volt. A tithon korszak közepétől, azaz 150 millió évvel ezelőtt a szárazság miatt kevés üledék jutott a tengerbe, azonban az alpi hegységképződés újraindulása, a hegyláncok kiemelkedése, valamint feltehetően az éghajlat csapadékosabbá válása miatt ez a folyamat a berriázi korszak közepétől kezdődően lassan az ellenkezőjére fordult – azaz egyre több törmelék, ezáltal vasásvány jutott a tengerbe. A begyűjtött kőzetmintákból származó adatok az egykori tengeri körülményekre is reflektáltak: a stabil izotópos (δO18, δC13) mérések adataiból ki lehetett mutatni a vízhőmérséklet és a produktivitás ingadozásait, valamint olyan eseményeket (nannofosszília kalcifikációs események), melyek során a kedvező körülmények kialakulása miatt megnőtt a vízben élő mikroszkopikus formák – a nannofosszíliák – mennyisége.
A földtani régmúltban, vagyis a sok-sok évmillióval ezelőtt bekövetkezett geológiai-, ökológiai- és klímaváltozások detektálásának alapvető eszköze az őslénytan, a geofizika és a geokémia. Segítségükkel értelmet nyernek a minket körülvevő természeti környezet elemei, hozzáértő szakemberek számára a múltbeli folyamatok értelmezhetővé válnak. A múltbeli szárazföldi és óceáni folyamatok, kölcsönhatások felismerése segít megérteni a jelen folyamatait és elképzelni, alakítani jövőnket.
Felhasznált irodalom:
Damian Gerard Lodowski, Andrzej Pszczółkowski, Ottilia Szives, István Főzy and Jacek Grabowski 2021. Jurassic–Cretaceous transition in the Transdanubian Range (Hungary): integrated stratigraphy and paleomagnetic study of the Hárskút and Lókút sections. Newsletters on Stratigraphy. DOI: 10.1127/nos/2021/0656
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.