Melegszik az idő, építkeznek és petét raknak a társas darazsak. Napról napra egyre több darázslárva zárja le selyemmel a lakhelyéül szolgáló, mostanra alaposan "kihízott" sejtet, hogy a teljes átalakulás után erőtől duzzadó dolgozóként járjon-keljen kertjeinkben fészekhez való alapanyag, táplálék és folyadék után kutatva.
Német darázs (Vespula germanica) (fotó: Balogh Diána)
Magyarországon 20 társasdarázs-faj él, közülük öttel találkozhatunk a legnagyobb valószínűséggel közvetlen környezetünkben:
- a lódarázzsal (Vespa crabro),
- a padlásdarázzsal (Polistes nimpha),
- a déli papírdarázzsal (Polistes dominula),
- a német darázzsal (Vespula germanica) és
- a kecskedarázzsal (Vespula vulgaris).
Íme, néhány tipp arra az esetre, ha az utóbbi négy, kisebb termetű sárga-fekete ruhás fajjal találkoztok, akár szabad szemmel is meg tudjátok különböztetni, kivel van dolgotok. (A lódarazsat most békén hagyjuk. Ő jóval nagyobb, mint a többiek, és ami a többi darázson fekete, az rajta nagyrészt barnás.) Ez azért nem mindegy, mert míg a Polistes-fajok, ha csak a darazsakat nézzük, kifejezetten békések, a Vespula-fajok sokkal temperamentumosabbak, gyakran kifejezetten ingerlékenyek. Az előbbieket tapintatos óvatossággal megfigyelhetjük akár közelebbről is, ahogyan építkeznek, összegyűlnek a kerti csapnál, kint felejtett dinnyemaradéknál. Az utóbbiakkal legyünk jóval óvatosabbak, ne hessegessük őket, ne tegyünk hirtelen mozdulatokat, inkább kerüljük egymás túl közeli társaságát.
A tippek kizárólag a nőstényekkel való találkozáskor segítenek. Nem véletlen, hiszen a dolgozók — csökevényes ivarszervű nőstények — alkotják a darázskolónia túlnyomó többségét, ők járnak élelemért, így jóval nagyobb eséllyel találkozhattok velük, mint a hímekkel, az ivaros nőstényekkel vagy a királynőkkel. Ugyanakkor fontos észben tartani, hogy itt mindössze a néhány, emberi környezetben leggyakoribb fajt mutatjuk be, és annak is van esélye, hogy itt nem tárgyalt társas darázsfajjal találkozunk.
5+1 tipp, hogyan különböztessétek meg a közeletekben élő, kisebb termetű (legfeljebb 2,5 cm hosszú) társasdarázs-fajokat egymástól.
1. Nézzétek meg a potroh elejét, azaz az első hátlemezt a „darázsderék” után.
Vespula-faj (balra) és Polistes-faj (jobbra) (fotó: Balogh Diána és Nagy Sándor)
Ha a potroh eleje, vagyis az első hátlemez finoman, domborúan hátrahajlik, és ívelten csatlakozik a "torhoz" (jobb oldali kép), valamelyik Polistes-fajjal, azaz nagy eséllyel déli papírdarázzsal vagy padlásdarázzsal van dolgotok. Ha hirtelen lecsapottan, meredeken csatlakozik a "torhoz" (bal oldali kép), nagy eséllyel német darazsat vagy kecskedarazsat láttok. Na, de melyiküket?
2. Ha az első hátlemez vízszintes része javarészt sárga, kisebb, rombusz alakú fekete mintával a közepén (balra), akkor német darazsat figyeltek éppen, ha az első hátlemez vízszintes részén széles, nagy, hátrafelé mutató, háromszög alakú fekete mintázat van (jobbra), akkor kecskedarazsat.
A német darázs (Vespula germanica) és a kecskedarázs (Vespula vulgaris) jellegzetes mintázata az első hátlemezen (fotó: Nagy Sándor)
3. Ha még mindig bizonytalanok vagytok, nézzetek vele farkasszemet, és figyeljétek meg az „arcát”, szakszerűbben a fejpajzsát.
Az 1-es számmal jelölt, sárga színű mező a fejpajzs (forrás: Researchgate)
Ha sárga alapon általában háromszög alakban rendeződött három kisebb fekete foltot láttok (a képen balra), valószínűleg német darázzsal szemeztek. Ha a fejpajzson sárga alapon három petty helyett egyetlen hosszanti, lefelé szélesedő fekete folt díszlik (jobbra), akkor jó eséllyel kecskedarazsat láttok. Mindkét esetben jobb továbbállni, hiszen egyikük sem kifejezetten békés, határozásukat a végtelenségig tűrő faj.
A német darázs (Vespula germanica) és a kecskedarázs (Vespula vulgaris) fejpajzsának mintázata (fotó: Balogh Diána és Nagy Sándor)
Nos, a két Vespula-fajt, legalábbis a tipikus színezetű egyedeket többé-kevésbé már el tudjátok különíteni egymástól, de mi van, ha az első hátlemez ívelten, fokozatosan emelkedve, domborúan hajlik hátra (az alábbi képen jobb oldalon)? Vajon melyik Polistes-fajjal, a déli papírdarázzsal vagy a padlásdarázzsal van dolgotok?
Vespula-faj (balra) és Polistes-faj (jobbra) (fotó: Nagy Sándor és Pap Zsuzsanna)
4. Nyugodtabban szemrevételezhetitek őket közelebbről, kevésbé jönnek ki a sodrukból. Ha a darázs „feneke”, szakszerűbben a potrohának az utolsó haslemeze javarészt sárga, akkor jó eséllyel déli papírdarazsat láttok. Ha fekete, legfeljebb a hegye vöröses barna, akkor nagy valószínűséggel padlásdarázzsal van dolgotok. Mindkét faj igen béketűrő, nem kell megijednetek.
A déli papírdarázs (Polistes dominula) utolsó haslemeze (bal oldali kép) túlnyomóan sárga, míg a padlásdarázsé (Polistes nimpha) túlnyomóan fekete (fotó: Nagy Sándor és Pap Zsuzsanna)
5. Még több bizonyosságot ad, ha szembenéztek vele, és kiderül, hogy a fejpajzs fekete foltja ugyan változó alakú és nagyságú (akár hiányozhat is), de semmiképp sem éri el a fejpajzs két oldalát. Ilyenkor valószínűleg egy déli papírdarázs néz vissza rátok. Ha a fejpajzson a fekete folt vízszintesen, szalagként húzódik végig a fejpajzs teljes szélességén, nagy eséllyel egy padlásdarazsat figyeltek.
A déli papírdarázs (Polistes dominula) és a padlásdarázs (Polistes nimpha) fejpajzsának mintázata (fotó: Nagy Sándor és Pap Zsuzsanna)
6. Bónusz tipp! Ha esetleg a fészek is látható közelségben van: bár a konkrét fajt ez alapján nem lehet megmondani, az biztos, hogy a papírdarazsak (Polistes-fajok)fészke egyetlen lépből áll, amelyet nem véd külső burok, a sejtek szabadon láthatók. (Gyakran építkeznek villanyórákban, eresz alatt, postaládákban.) A német darázs és a kecskedarázs viszont olyan fészket épít, amelyben több szinten, egymás alatt sorakoznak a lépek, és ezeket több rétegű külső burok védi.
A bal oldali képen déli papírdarazsak munkálkodnak egy lépből álló fészkükben. A jobb oldali, Vespula-fészken jól látszik a törött, több rétegű külső burok, valamint több lépből álló, szintezett felépítés (fotó: Balogh Diána és György Zoltán)
A különbségek további verbális és képi cifrázását nézzétek meg Vas Zoltán: Darazsak – Gesta Hymenopterorum című könyvében, amely a fenti határozó forrásául is szolgált!
Összeállította: Jókuthy Emese
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nand 2019.05.09. 09:19:01
múzeum · https://www.nhmus.hu/ 2019.05.09. 09:33:49
Méh: szőrös.
Darázs: csupasz.
Méh: belehal a szúrásba (beszakad a fullánkja).
Darázs: nem hal bele (kihúzza).
Merkl Ottó
Medgar 2019.05.09. 09:41:09
morph on deer 2019.05.09. 10:04:02
“És mi van a méhekkel? Ki tudja azokat megkülönböztetni a darázstól?”
Én.
Na jó: a méh nem visel sárgát, (gondolom mert nem áll jól neki) ezt a legkönnyebb felismerni már messziről is.
Közelebbi találkozásnál támaszkodhatsz “múzeum” tanácsaira, pl hogy a méhek nem borotválkoznak, és öngyilkos merénylőként belehalnak a támadásba.
Amúgy a hasonlóság egyéb borotválatlan öngyilkos merénylőkkel itt ér véget, tehát nem érdemes például kerítést emelni az elterjedésük ellen...
]{udarauszkasz 2019.05.09. 10:20:28
Nalunk a darazsakat csak siman csomenynek hivjak (Szigetkoziesen:))
Pierr Kardán 2019.05.09. 11:31:54
Tavaly nyáron egy bátor darázs bemászott a sörösdobozomba, nem vettem észre, belekortyoltam, darázs úr pedig belülről megszúrta az alsó ajkamat.
Darázs úr földi pályafutása itt véget is ért, én pedig egy hétig úgy néztem ki, hogy Kelemen Anna sírva könyörgött a felduzzasztott ajkak receptjéért. Két napig abszolúte semmit sem éreztem az alsó ajkammal, inni szinte egyáltalán nem tudtam, enni is csak pépes dolgot.
Azóta nincs pardon, én nem hívom őket, ha jönnek azt a saját kockázatukra teszik. Ha darázs, akkor azonnal lecsapom őket, ha méh, akkor kap egy esély egy hussantással, csak másodikra csapom le őket.
HgGina 2019.05.09. 12:20:23
múzeum · https://www.nhmus.hu/ 2019.05.09. 20:01:51
Drága Pierr, akkor ezredszerre is írassék le.
A darázs nem bogár.
A darázs nem bogár.
A darázs nem bogár.
A méh se bogár.
Ezek mind hártyásszárnyúak és nem bogarak.
Amúgy szerencséje volt, hogy a darázsszúrástól csak Kelemen Annává változott. Ha kicsit lejjebb/beljebb szúr, akkor Rosenkrantz és Guildenstern. (Halottak.)
Merkl Ottó
Khonsu 2019.05.10. 01:10:31
kutyás majmok országa (törölt) 2019.05.10. 07:58:12
Önvédelem volt, ezért túlzás volt meggyilkolni. Ha medvével találkozol, ne vágd pofán elsőre, hagyd hogy ő kezdeményezzen, mert az aránytalan önvédelem már állatkínzásnak minősül.
múzeum · https://www.nhmus.hu/ 2019.05.11. 23:03:22
Endlosz 2022.07.13. 08:51:53
Adani 2022.08.22. 12:40:11
Lódarázs viszont fészek közelében veszélyes, találkoztam már párszor nagy focilabda méretű kaptár alakú fészekkel nagyon mély búgó hangról messziről észre lehet venni, azt biza ki kell kerülni ha nem akarsz bajt. Egyik parás esetben vagy 5 év egy elhagyott őrhelyre nyitottam be egy már felsázmolt vasútvonal mellett a plafonról csüngött le egy bazinagy fészek hirtelen úgy lekezdtek zúgni mintha egy motorfűrészt indítottak volna be fordultam is sarkon és uzsgyi kifelé, nem támadtak, nem követtek, egyértelmű figyelmeztetés volt, hogy odakint tágasabb, ha nem megyek ki vagy tovább közelítek biztos bedurvultak volna és tűpárnának néznek. Másik esetben már messziről hallottam, hogy zúgnak nagy ívben kikerültem. Lódarázs meg harapni és csípni ( szúrni) is tud és nagyon tud fájni mindkettő, kb. szorozd meg 10-el egy sima darázscsípést.
Föld alá fészkelt német darazsak még rosszabbak, alig lehet őket észrevenni és a fészek bejáratánál már rontanka neki minden fűnél magasabb tárgyra, mezítláb kertben rálépve a lyukra nem úszod meg 5-6 szúrás alatt.