Melegszik az idő, építkeznek és petét raknak a társas darazsak. Napról napra egyre több darázslárva zárja le selyemmel a lakhelyéül szolgáló, mostanra alaposan "kihízott" sejtet, hogy a teljes átalakulás után erőtől duzzadó dolgozóként járjon-keljen kertjeinkben fészekhez való alapanyag, táplálék és folyadék után kutatva.

Német darázs (Vespula germanica) (fotó: Balogh Diána)

Magyarországon 20 társasdarázs-faj él, közülük öttel találkozhatunk a legnagyobb valószínűséggel közvetlen környezetünkben:

• a lódarázzsal (Vespa crabro),
• a padlásdarázzsal (Polistes nimpha),
• a déli papírdarázzsal (Polistes dominula),
• a német darázzsal (Vespula germanica) és
• a kecskedarázzsal (Vespula vulgaris).

Íme, néhány tipp arra az esetre, ha az utóbbi négy, kisebb termetű sárga-fekete ruhás fajjal találkoztok, akár szabad szemmel is meg tudjátok különböztetni, kivel van dolgotok.  (A lódarazsat most békén hagyjuk. Ő jóval nagyobb, mint a többiek, és ami a többi darázson fekete, az rajta nagyrészt barnás.) Ez azért nem mindegy, mert míg a Polistes-fajok, ha csak a darazsakat nézzük, kifejezetten békések, a Vespula-fajok sokkal temperamentumosabbak, gyakran kifejezetten ingerlékenyek. Az előbbieket tapintatos óvatossággal megfigyelhetjük akár közelebbről is, ahogyan építkeznek, összegyűlnek a kerti csapnál, kint felejtett dinnyemaradéknál. Az utóbbiakkal legyünk jóval óvatosabbak, ne hessegessük őket, ne tegyünk hirtelen mozdulatokat, inkább kerüljük egymás túl közeli társaságát.
A tippek kizárólag a nőstényekkel való találkozáskor segítenek. Nem véletlen, hiszen a dolgozók — csökevényes ivarszervű nőstények — alkotják a darázskolónia túlnyomó többségét, ők járnak élelemért, így jóval nagyobb eséllyel találkozhattok velük, mint a hímekkel, az ivaros nőstényekkel vagy a királynőkkel. Ugyanakkor fontos észben tartani, hogy itt mindössze a néhány, emberi környezetben leggyakoribb fajt mutatjuk be, és annak is van esélye, hogy itt nem tárgyalt társas darázsfajjal találkozunk.

5+1 tipp, hogyan különböztessétek meg a közeletekben élő, kisebb termetű (legfeljebb 2,5 cm hosszú) társasdarázs-fajokat egymástól.

1. Nézzétek meg a potroh elejét, azaz az első hátlemezt a „darázsderék” után.

Vespula-faj (balra) és Polistes-faj (jobbra) (fotó: Balogh Diána és Nagy Sándor)

Ha a potroh eleje, vagyis az első hátlemez finoman, domborúan hátrahajlik, és ívelten csatlakozik a "torhoz" (jobb oldali kép), valamelyik Polistes-fajjal, azaz nagy eséllyel déli papírdarázzsal vagy padlásdarázzsal van dolgotok. Ha hirtelen lecsapottan, meredeken csatlakozik a "torhoz" (bal oldali kép), nagy eséllyel német darazsat vagy kecskedarazsat láttok. Na, de melyiküket?

2. Ha  az első hátlemez vízszintes része javarészt sárga, kisebb, rombusz alakú fekete mintával a közepén (balra), akkor német darazsat figyeltek éppen, ha az első hátlemez vízszintes részén széles, nagy, hátrafelé mutató, háromszög alakú fekete mintázat van (jobbra), akkor kecskedarazsat.

A német darázs (Vespula germanica) és a kecskedarázs (Vespula vulgaris) jellegzetes mintázata az első hátlemezen (fotó: Nagy Sándor)

3. Ha még mindig bizonytalanok vagytok, nézzetek vele farkasszemet, és figyeljétek meg az „arcát”, szakszerűbben a fejpajzsát.

Az 1-es számmal jelölt, sárga színű mező a fejpajzs (forrás: Researchgate)

Ha sárga alapon általában háromszög alakban rendeződött három kisebb fekete foltot láttok (a képen balra), valószínűleg német darázzsal szemeztek. Ha a fejpajzson sárga alapon három petty helyett egyetlen hosszanti, lefelé szélesedő fekete folt díszlik (jobbra), akkor jó eséllyel kecskedarazsat  láttok. Mindkét esetben jobb továbbállni, hiszen egyikük sem kifejezetten békés, határozásukat a végtelenségig tűrő faj.

A német darázs (Vespula germanica) és a kecskedarázs (Vespula vulgaris) fejpajzsának mintázata (fotó: Balogh Diána és Nagy Sándor)

Nos, a két Vespula-fajt, legalábbis a tipikus színezetű egyedeket többé-kevésbé már el tudjátok különíteni egymástól, de mi van, ha az első hátlemez ívelten, fokozatosan emelkedve, domborúan hajlik hátra (az alábbi képen jobb oldalon)? Vajon melyik Polistes-fajjal, a déli papírdarázzsal vagy a padlásdarázzsal van dolgotok?

Vespula-faj (balra) és Polistes-faj (jobbra) (fotó: Nagy Sándor és Pap Zsuzsanna)

4. Nyugodtabban szemrevételezhetitek őket közelebbről, kevésbé jönnek ki a sodrukból. Ha a darázs „feneke”, szakszerűbben a potrohának az utolsó haslemeze javarészt sárga, akkor jó eséllyel déli papírdarazsat láttok. Ha fekete, legfeljebb a hegye vöröses barna, akkor nagy valószínűséggel padlásdarázzsal van dolgotok. Mindkét faj igen béketűrő, nem kell megijednetek.

A déli papírdarázs (Polistes dominula) utolsó haslemeze (bal oldali kép) túlnyomóan sárga, míg a padlásdarázsé (Polistes nimpha) túlnyomóan fekete (fotó: Nagy Sándor és Pap Zsuzsanna)

5. Még több bizonyosságot ad, ha szembenéztek vele, és kiderül, hogy a fejpajzs fekete foltja ugyan változó alakú és nagyságú (akár hiányozhat is), de semmiképp sem éri el a fejpajzs két oldalát. Ilyenkor valószínűleg egy déli papírdarázs néz vissza rátok. Ha a fejpajzson a fekete folt vízszintesen, szalagként húzódik végig a fejpajzs teljes szélességén, nagy eséllyel egy padlásdarazsat figyeltek.

A déli papírdarázs (Polistes dominula) és a padlásdarázs (Polistes nimpha) fejpajzsának mintázata (fotó:  Nagy Sándor és Pap Zsuzsanna)

6. Bónusz tipp! Ha esetleg a fészek is látható közelségben van: bár a konkrét fajt ez alapján nem lehet megmondani, az biztos, hogy a papírdarazsak (Polistes-fajok)fészke egyetlen lépből áll, amelyet nem véd külső burok, a sejtek szabadon láthatók. (Gyakran építkeznek villanyórákban, eresz alatt, postaládákban.)  A német darázs és a kecskedarázs viszont olyan fészket épít, amelyben több szinten, egymás alatt sorakoznak a lépek, és ezeket több rétegű külső burok védi.

A bal oldali képen déli papírdarazsak munkálkodnak egy lépből álló fészkükben. A jobb oldali, Vespula-fészken jól látszik a törött, több rétegű külső burok, valamint több lépből álló, szintezett felépítés (fotó: Balogh Diána és György Zoltán)

A különbségek további verbális és képi cifrázását nézzétek meg Vas Zoltán: Darazsak – Gesta Hymenopterorum című könyvében, amely a fenti határozó forrásául is szolgált!

Összeállította: Jókuthy Emese