A Geotóp Nap esemény azért jött létre, hogy minél szélesebb körben népszerűsítse a geológia tudományát és az élettelen földtani értékeinket a természetes közegükben. A Geotóp napi túráinkat, ahol e sorok írója a kezdetektől fogva részt vesz, mindig összekapcsoltuk az „Év Ősványa” döntőseivel. Idén az Év Ásványi Nyersanya a mészkő lett, ezért egy olyan helyszínt kerestünk, ahol a túrázó a felszínen tanulmányozhatja a mészkövet, gyűjthet ...
Az 1956-os forradalom évfordulója kapcsán korábban már megemlékeztünk az – akkor MNM Természettudományi Múzeum elnevezésű – intézményünk Múzeum körúti és Baross utcai részlegeit sújtó tűzvészekről. A téma iránt mélyebben érdeklődők a nemzeti múzeumi főépületben lévő gyűjteményekben és kiállításokban tomboló tüzeket részletesen tárgyaló cikket is olvashatnak múzeumunk évkönyvében. Látogatóink a nemrég felújított 1956-os ...
Október 21-én múzeumunk adott otthont a Magyarhoni Földtani Társulat Tudománytörténeti és Ásványtan-Geokémiai szakosztályai előadóülésének, és ebből az alkalomból hivatalosan is átadtuk az idén felújított „Memento 1956” emlékvitrint.
Írta: Papp Gábor (MTM, Ásvány- és Kőzettár )
A felújított „Memento 1956” emlékvitrin
Az ülést Bernert Zsolt főigazgató köszöntő szavai után Kecskeméti Tibor személyes visszaemlékezése nyitotta ...
Alighanem sokan elborzadnak a koponyalékelés szó hallatán, pedig egyes műtéteknél ma is alkalmazzák a koponyaűri nyomás csökkentésére. A beavatkozás nem volt ritka a honfoglalás kori Kárpát-medencében, és persze akkor is megvolt a maga sajátos szerepe.
Honfoglaló őseink a koponyalékelést két különböző módon, más-más okból végezték.
A sebészi koponyalékelés (szaknyelven trepanáció) gyógyító célú műtéti eljárás, melynek során ...
Lassan búcsúzunk a magyar zergevirágtól, amely 2019-ben volt az év vadvirága. A 2020-as év vadvirágát három tavaszi virágzású növényfaj közül választhatjuk ki, melyek mindegyike ritka és védett hazánkban. Bár virágzásuk csak márciustól májusig tart, zöld részei mindhárom fajnak megfigyelhetők az év nagy részében.
A válaszható fajok között van lomberdei faj, hegyvidékek középhegységeinkbe leereszkedett képviselője és mediterrán tengerpartoknak a ...
Ma már alig hihető, de 40-50 évvel ezelőtt magyar zoológusok gyűjtőutakon vettek részt a világ egyik legtitokzatosabb országában. Amit hazahoztak, máig szinte példa nélküli.
Szerző : Merkl Ottó (MTM Bogárgyűjte mény )
Észak-Korea ma a Föld leginkább elzárt országa. Magyarországgal való kapcsolata is szinte kizárólag a Baptista Szeretetszolgálat segélyszállítmányaira és orvosi segítségnyújtására korlátozódik. Ez azonban nem volt mindig ...
Reméljük, hogy e bejegyzés olvasója nem vált már immunissá a kampányhírekre, ugyanis mi is egy szavazáson való részvételre buzdítjuk, bár „Az év ásványa” voksolás korántsem hat úgy mindennapjainkra, mint az önkormányzati választás.
Írta: Papp Gábor (MTM, Ásvány- és Kőzettár )
Az ásványok barátai számára viszont fontos, a jövő évet befolyásoló döntésről van szó, hiszen a most megválasztottakkal kiemelten fog találkozni ...
Lebilincselő felvételek várnak mindenkit a Magyar Természettudományi Múzeumban november 3-áig Földünk éjszakai tájaitól a Naprendszer égitestjein át a Tejút titokzatos világába, és azon is túl, a kozmikus végtelen extragalaxisai közé.
Tarczi Patrik : Sarki fény teliholdnál
Ha azt hitték, több mint két évet kell várniuk az újabb teljes Holdfogyatkozásra, tévedtek. Megnyílt a Csillag-képek című országos asztrofotó kiállítás több mint 50 hazai ...
A „fekete kontinens” ornitológiai ritkaságainak legkeresettebb öt faja közé tartozik a papucscsőrű madár ( Balaeniceps rex ), ezért az afrikai madármegfigyelő utazások egyik sztárja. Nem véletlen, hogy az egyetlen fennmaradt eredeti, Kittenberger által elejtett papucscsőrű példányt és egy állatkertből származó társát kincsként őrizzük a múzeumban.
Írta: Fuisz Tibor (MTM, Madárgyűjtemény )
Elterjedési területe Afrika édes vizű mocsaraira, ...
A remetebogár az egyik legritkább és legérdekesebb magyarországi rovarfaj. Jövőbeli sorsa azonban nem éppen biztató.
Írta: Kovács Tibor ( MTM Mátra Múzeuma )
Hím remetebogár ( Osmoderma barnabita ) (fotó: Káldi József, izeltlabuak. hu ; licenc: CC BY 4.0)
A kiemelt közösségi jelentőségű remetebogarat Giovanni Antonio Scopoli olasz természettudós fedezte fel és írta le a tudomány számára 1763-ban Scarabaeus eremita néven (ma érvényes neve Osmoderma ...
A napokban az egyik bulvárlap érzékekre ható című cikke nyomán elárasztották a magyar sajtót a „repülő csótányok” budapesti inváziójáról szóló hírek. Ezekben a tények mellett sajnos valótlanságok is előfordulnak, ezért igyekszünk a helyükre tenni és kiegészíteni a bennük szereplő információkat.
Írta: Puskás Gellért (MTM, Kisebb rovarrendek gyűjteménye)
Budapesten az utóbbi években valóban megjelent egy új, röpképes erdeicsótányfaj. ...
Arról, hogy miként gyarapodtak több emberöltőkkel ezelőtt gyűjteményeink, már írtak a blogunkon . Adományozók azonban ma is élnek köztünk, és friss, értékes bogárpéldányok is kerülnek közgyűjteményekbe. Nem is akármilyenek!
Szöveg és fotók: Németh Tamás (MTM, Bogárgyűjtemény )
Színpompás cincérek: érthető a népszerűségük
A palearktikus régióból – ami nagyjából a Nyugat-Európától Japánig terjedő terület – származó ...
Intézményünk növénytani folyóirata 1961-ben indult útnak Fragmenta Botanica néven, majd 1973-tól a neve Studia botanica hungarica . Lapunk hosszú ideig kizárólag a múzeumi kollégák eredményeit közölte, illetve más kollégáknak a Növénytár gyűjteményein alapuló kutatási eredményeit. 2014-től a lap új szerkesztővel és szerkesztőbizottsággal hazai és nemzetközi kutatások eredményeit közli a botanika és mikológiai minden területéről, elsősorban a ...
„Hanem amíg Új-Guineába eljuthattam, annak nagy ára volt, egy egész élet szenvedése. De nem bántam meg. Lassanként akklimatizálódtam …de világnézetem nem bír akklimatizálódni, nem tudok látni semmit a régi európai szemmel.”
Szerző : Merkl Ottó (MTM Bogárgyűjte mény )
A magyar rovarászati expedíciók első aranykora a 19. és a 20. század fordulója lehetett. Abban az időben az entomológiailag teljesen feltáratlan egzotikus tájakon az oda eljutó ...
Ez a 138 évvel ezelőtt kiadott embertani könyv számos magyar antropológus kezében megfordult, míg végül az Embertani Tár könyvtárába került. Mivel a művelt nyugati tudományos világban az antropológia már a kezdeti ellenérzéseket legyőzte, a magyarországi szaktudósok körében is egyre nagyobb igény jelentkezett, hogy ezzel az új diszciplínával megismerkedhessenek.
Összeállította: Makra Szabolcs ( MTM Embertani Tár )
Ez a mű először ...
