Az 1956-os forradalom évfordulója kapcsán korábban már megemlékeztünk az – akkor MNM Természettudományi Múzeum elnevezésű – intézményünk Múzeum körúti és Baross utcai részlegeit sújtó tűzvészekről. A téma iránt mélyebben érdeklődők a nemzeti múzeumi főépületben lévő gyűjteményekben és kiállításokban tomboló tüzeket részletesen tárgyaló cikket is olvashatnak múzeumunk évkönyvében. Látogatóink a nemrég felújított 1956-os emlékvitrinben kiállított eredeti tárgyak és korabeli fotók, valamint – wifin elérhető – hang- és filmfelvételek segítségével idézhetik fel a tragikus eseményeket. Most egy eddig talán máshol még nem említett ötvenhatos múzeumi epizódot elevenítünk fel.
Írta: Papp Gábor (MTM, Ásvány- és Kőzettár)
1956-ban, mint megannyi középületen, a Magyar Nemzeti Múzeum főépületének timpanonján is egy hatalmas ötágú vörös csillag díszelgett. Sőt, az alábbi, korabeli kép tanúsága szerint, még a Múzeumkertben is vöröscsillagos virágágyások fogadták a látogatókat.
A Magyar Nemzeti Múzeum főépülete a timpanonon lévő ötágú csillaggal és a szintén vöröscsillagos virágágyásokkal. Forrás: MNM Történeti Fényképtár
A forradalom a rendszerrel együtt annak jelképeit is igyekezett eltörölni, gondoljuk csak a „Rákosi-címer” kivágására a nemzeti lobogóból már október 23-án délutántól – ami által sajátos módon e jelkép hiánya lett a forradalom jelképe. A forradalom szimbolikus kezdete pedig a gigászi szimbólum, a Sztálin-szobor ledöntése volt október 23-án késő este. A prominens helyeken éktelenkedő vörös csillagok is csakhamar sorra kerültek.
A magyaroktober.hu honlapon közölt adat szerint 1956. október 26-a körül készült fényképen – mely a Kálvin tér korabeli intenzív harckocsiforgalmát örökítette meg –, a háttérben magasodó múzeumépületen még jól látható a múzeum homlokzata fölött az ötágú csillag, míg egy október 27-i-nek tartott felvételen az egyik Kálvin téri elhagyott villamoskocsi mögül kibukkanó timpanonról már hiányzik az obligát jelkép.
A bal oldali képen a szovjet harckocsik hátterében a Magyar Nemzeti Múzeum főépülete látható, a timpanon ormán az ötágú csillaggal (forrás: www.magyaroktober.hu). A jobb oldali fotón elhagyott villamos pótkocsi áll a Kálvin téren, fölötte a Magyar Nemzeti Múzeum főépületének tetőrészlete. A timpanon ormáról eltűnt az ötágú csillag, a Kálvin téri tűzfalon még ott díszeleg (forrás: www.magyaroktober.hu)
Ugyanezt a látványt színesben is megörökítette egy – alighanem tévesen – október 24-ére datált fotó. A ma már egy oda nem illő modern épület mögött rejtőző Kálvin téri tűzfalon ekkor még láthatóan teljes épségben pompázott a főváros talán legnagyobb ötágú csillaga, melyet ez idő tájt még filmen is megörökítettek, de az egy-két nappal később készült képen már a leverésén dolgoznak. A megüresedett helyre a „Ruszkik haza” felirat került, melynek felfestését szintén lefilmezték.
Egy másik korabeli filmrészleten a csillagától megfosztott múzeum is látható. Az 1956-ban a múzeumban dolgozó Kecskeméti Tibor kollégánk tudomása szerint a „múzeumi csillaghullajtást” az MNM Történeti Múzeum fizikai segéderői hajtották végre Vértes László (1914–1968) ősrégész, szpeleológus és paleontológus vezetésével – ami nagyon is hihető egyrészt Vértes impulzív és öntörvényű személyisége, másrészt barlangkutató és akrobata (!) múltja ismeretében.
Vértes László (1914–1968), ősrégész, szpeleológus, paleontológus, 1947–1950 közt a Föld- és Őslénytár munkatársa, illetve vezetője. Forrás: Kecskeméti Tibor gyűjteménye
Vértes László 1951 előtt múzeumunk Föld- és Őslénytárában dolgozott, egy ideig annak vezetője is volt, azután a Történeti Múzeum őskőkori gyűjteményének vezetésével bízták meg. A történelem sajátos fintora, hogy Vértes László gyakorlatilag napra pontosan tíz évvel azt követően dobta le a múzeum ormáról a vörös csillagot, hogy a Szabad Nép híre szerint megválasztották a Tudományos Intézmények Kommunista Pártszervezetének propagandavezetőjévé. A forradalom bukása után a hivatalos szervek nyilván nem nézték jó szemmel a múzeum tetején végrehajtott „partizánakciót”, de Vértes – akinek egyébként volt némi partizánmúltja is, mivel 1944-ben a munkaszolgálatból Jugoszláviába szökött és ott beállt a partizánok közé – vélhetőleg pártbeli és egyéb kapcsolatai révén elkerülte a komolyabb retorziókat, csak párttagsága megújítására nem gondolhatott. A csillagot pedig a kádári restauráció már nem helyezte vissza a múzeumra.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
