Az élet színpadának fontos, sokszor „cselekményformáló” szereplői a kórokozó, parazita és parazitoid szervezetek. Az első két csoportot senkinek sem kell különösebben bemutatni, a harmadik, a parazitoid azonban – szerencsére – emberként kevésbé ismerős élősködőtípus; az effajta sorscsapás csak a gerinctelenek világában jelenik meg, ott viszont mindennapos jelenség.
Szerző: Vas Zoltán (Magyar Természettudományi Múzeum, Hártyásszárnyúak ...
Az idei évben a Magyar Természettudományi Múzeum „A hónap műtárgya” címet viselő kamarakiállítás-sorozata az intézmény múltjának és jelenének emlékeiből válogat. Ennek az adja az apropóját, hogy a Magyar Nemzeti Múzeumon belül 150 éve különültek el a természetrajzi szakágak gyűjteményei egymástól: létrejött az Állattár, az Ásvány-Őslénytár, illetve a Növénytár. E hónapban – nem először a sorozatban – még régebbre nyúlunk vissza, a ...
2020. május havát írjuk, a kijárási korlátozás ugyan már nincs érvényben, de a múzeum munkatársainak többsége szép magyar szóval „home office-ban” dolgozik csökkentett fizetéssel. A családommal egy veszprémi panellakásban próbáltuk átvészelni a kényszerű bezártságot. Szerencsére a család minden egyes tagja imád kirándulni és sportolni. Az elmúlt hetekben a kijárásra vonatkozó rendelkezések és ajánlások értelmében olyan helyeket választottunk a ...
Geológiai és múzeumi gyűjteményi szempontból pótolhatatlan veszteség, hogy a trianoni döntés következményeként az erdélyi bányavidékek és velük az értékes ásványlelőhelyek az ország területén kívül rekedtek. Az üledékes kőzetek és az ősmaradványok szempontjából nem volt ennyire éles a különbség az elszakított és a megmaradt területek között, ráadásul az értékes erdélyi lelőhelyekről származó anyagok vizsgálata – ma már nemzetközi ...
Kevesen hallottak az Usutu-vírusról, de itt van nálunk is. Szerencsére emberben ritkán okoz betegséget.
Írta : Dr. Soltész Zoltán ( Magyar Természettudományi Múzeum, Kétszárnyúak Gyűjteménye )
Az Usutu-vírus szerkezete (forrás: The Native Antigen Company )
Az Usutu-vírus (USUV) a hazánkban is jelen lévő nyugat-nílusi vírushoz (WNV) nagyon hasonló kórokozó, mindketten a sárgalázvírusok (Flaviviridae) családba tartozó arbovírusok (azaz ...
Andersen meséit idézi egy csigaház fordulatos története, amely a rangos nemzetközi zoológiai szaklap, a Journal of Zoological Systematics and Evolutionary Research hasábjain me gjelent cikkből tárul elénk.
A történet, amelynek magyar vonatkozásai is vannak, remekül illusztrálja a tudományterületeken átívelő együttműködés jelentőségét a modern természettudományokban. A kutatók egy új csigafaj kezdetben rutinfeladatnak gondolt leírása során olyan kérdésekkel ...
A válasz: igen, de nem úgy és nem az. Nézzük meg kicsit részletesebben.
Írta : Soltész Zoltán ( Magyar Természettudományi Múzeum, Kétszárnyúak Gyűjteménye )
A malária neve arra utal, hogy a betegség a rossz levegő, a mocsarakból felszálló gázok következménye (az olasz „mala aria” jelentése rossz levegő). Sir Ronald Ross brit gyarmati orvos igazolta elsőként, hogy a maláriát csípőszúnyogok által terjesztett egysejtű kórokozók okozzák. ...
E kérdésről sokaknak egy virágos réten szaladgáló lepkehálós alak jut eszébe először. Aztán felfigyelnek az „éjjeli” szóra, és képzeletükben elemlámpát adnak neki. Valóban, még mindig ez a hagyományos gyűjtőmódszer tűnik a legegyszerűbbnek, ám a hazánkból eddig ismert, nagyjából 3400 éjjelilepkefajnak csak egészen kis részét lehet így meglelni.
Írta: Tóth Balázs (Magyar Természettudományi Múzeum, Lepkegyűjtemény )
Ha este és éjjel ...
Hazánkban is jelen vannak olyan kórokozók, melyeket csípőszúnyogok terjesztenek. A nyugat-nílusi vírus humán és állategészségügyi szempontból is jelentős tényező, amely komoly gazdasági károkat is okozhat.
Írta : Dr. Soltész Zoltán ( Magyar Természettudományi Múzeum, Kétszárnyúak Gyűjteménye )
A nyugat-nílusi vírus (West Nile virus, WNV) a sárgalázvírusok (flavivírusok) közé tartozó, világszerte előforduló kórokozó. Ugyanabba a ...
Gép? Pép? Gém? Nem! Géb. Kis testű, gülüszemű, rendesen úszni sem tudó hal. A nálunk előforduló gébfajok egyike sem őshonos, hanem maguktól vagy véletlen behurcolással kerültek be természetes és mesterséges vizeinkbe.
Írta: Németh Tamás (Magyar Természettudományi Múzeum, Bogárgyűjte mény)
Békafejű géb portréja (fotó: Németh Tamás)
A Magyarországon előforduló hét gébfajt két családba sorolják. A leginkább lassú folyású ...
A Kárpát-medence egyik kiemelkedő természeti értékét erdélyi lepkész fedezte fel, és múzeumunk Állattárának akkori igazgatójáról nevezte el.
Írta: Tóth Balázs (Magyar Természettudományi Múzeum, Lepkegyűjtemény )
A kijárási korlátozások a múzeumi kurátorok munkájára is nagy hatással vannak: ezekben az időkben a gyűjteményi tárgyakhoz való hozzáférés és a terepi gyűjtés egyaránt nehézkes vagy éppen lehetetlen.
Mit tehet ebben a ...
Több mint száz éve, 1912 őszén a Szahara egyik oázisánál kövületvadászok rábukkantak minden idők talán legkülönlegesebb őshüllőjének csontjaira. Bár a hatalmas ragadozó dinoszaurusz eredeti leletei odavesztek a második világháború során, a tarajos lény továbbra is lázban tartja a kutatókat és a nagyközönséget. Nemrég felfedezők új generációja kezdte meg maradványainak felkutatását, a kibontakozó tudományos vitában pedig az őslénykutatók ...
A krenneritet múzeumunk ásvány- és őslénytani tárainak egykori igazgatója, Krenner József írta le. Természetesen nem magáról nevezte el, mégis az ő emlékét őrzi ma ez a ritka arany-ezüst-tellurid. Hogyan történhetett ez? Mi köze van a tellúrásványokhoz Eötvös Józsefnek? És hogy került Krenner József felesége az egri vár falaira?
Írta: Papp Gábor ( Ásvány- és Kőzettár )
Az Erdélyi-érchegység egyik kies völgyében ...
A molnárgörények nemcsak a hörcsögök üldözésében kitartóak, de a szerelmi életüket is teljes erőbedobással élik meg, ahogy megérzik a tavasz közeledtét. Ennek pedig természetes eleme a gyengéd erőszak.
Love is in the air (fotó: Morvai Szilárd)
Szerzők: Cserkész Tamás (Állattár), Ottlecz Barnabás, Csorba Gábor ( Emlősgyűjtemény ), Görföl Tamás ( Emlősgyűjtemény ), Szatmári Lajos, Lackó Levente, Sramkó Gábor
...
Új állat- és növényfajokat gyakran neveznek el olyan emberekről, akiket tiszteletre méltónak tart az adott faj leírója. Köztük van az 1986-os csernobili katasztrófa négy hőse is.
Szerző: Vas Zoltán (Magyar Természettudományi Múzeum, Hártyásszárnyúak gyűjteménye )
A tudományra újként leírt fajok legtöbbször morfológiai sajátosságaikról kapják tudományos nevüket, de emellett igen gyakran keresztelik el őket élő vagy már elhunyt valós ...
