A csigakopogtató nyomában

Írta: Szőke Viktória és Páll-Gergely Barna

Kertészkedés közben törött, üres csigaházat találni nem meglepetés. Egy kupacban sokat találni viszont már felkelti az ember figyelmét. Hát ez meg kinek a műve lehet? Aztán elkezd felfigyelni a rendszeresen hallható kopogtatásra is, aminek forrását megpróbálja meglesni. Végül összekapcsolódik a két dolog, és meg is van, mi történt. Sőt, tovább is vezethető a történet fonala...

1_kep_ullo.jpg

Rigóüllő (fotó: Szőke Viktória)

 

A csigakopogtató és -feltörő művész nem más, mint az énekes rigó (Turdus philomelos). Kedvenc fogása a rigóétlapon a "házascsiga-válogatás". A csigák héjának feltöréséhez jellegzetes módszert használ: valamilyen kemény felülethez, kőhöz, kemény fához csapkodja a csigákat, míg hozzá nem jut a puhatestű puha testéhez. Egy bevált helyet hosszabb időn át is használ, így hamar lebuktatják őt a széthagyott csigaházdarabok – és a figyelmesebb hallgatóság számára a gyakran hallható kopogtatás is.

A történetünk pettyes mellényes főszereplője a fiókáinak szállította egyre-másra a kertben fellelt csigákat. A rigóféléknél az a szokás, hogy a fiókák hamarabb elhagyják a fészket, mint önállóvá válnának, ezért a bokrok ágain vagy az aljnövényzetben bujkáló fiatalokat a szüleik még egy ideig etetik. Így tett énekes rigónk is, nekik törte a közelben összegyűjtött csigákat.

A madarak nem különösebben rajonganak a fényképezőgéppel feléjük settenkedő emberért, így hiába minden lesifotós csel (pl. bokrokban bujkálás), hamar rájönnek, hogy mire megy ki a játék, így csak egy bizonyításra alkalmas, homályos felvételt sikerült készíteni.

2_kep_rigo.jpg Énekes rigó zebracsigával a csőrében (fotó: Szőke Viktória)

 

De az alábbi videón egy hasonló jelenetet örökítettek meg, amint éhes fiókája "unszolására" egy énekes rigó szülő mihamarabb igyekszik az ínycsiklandozó falatot kinyerni kemény héjából:

Amellett, hogy az énekes rigó csigatörő mutatványának megfigyelése könnyen megragadja az ember figyelmét, a történet tovább fűzhető a csigák irányába. Nevezett rigónk a környék teljes aljnövényzetét, a talajszint zegzugait átkutatja táplálékkeresés közben, így a csigatörő-üllője környékén összegyűlt csigaházdarabkákat megvizsgálva megállapítható, hogy a környéken milyen csigafajok fordulnak elő. Természetesen adott mérettartomány alatt már a rigó számára nem minősül akkorának a csiga, hogy megérje neki a kopácsolás. Mindenesetre átnéztük a zsákmányt, hogy mely fajokat sikerült megtalálnia.

3_kep_hejak.jpg Törött héjak rigótollal (fotó: Szőke Viktória)

 

Habár többféle csíkos mintájú héjdarabkát sikerült találni, ezek mind pannon csigák (Caucasotachea  vindobonensis) csinos házainak romjai. A kisebb, tornyos házak (ezek is változatos mintázatúak) zebracsigák (Zebrina detrita) maradványai, illetve a nagy, barnás színezetűek a jól ismert éticsiga (Helix pomatia) házának töredékei. Mind gyakori faj: a zebracsiga és a pannon csiga bokros, jellemzően száraz, napsütötte területeket kedvel, az éticsiga pedig nagy tűrőképességű, így kertektől erdőkig, bokros, száraz területekig mindenhol megél. Tehát a kert csigafaunáját illetően nagy felfedezést nem sikerült tenni (egyelőre!), de a nyomozás magában is jó időtöltés volt.

Az énekes rigó csigászatát komolyabban vizsgáló szakemberek azonban érdekes megfigyelésekkel gazdagították már az addigi ismereteket. A rigó és a ligeti csiga (Cepaea nemoralis) egy régi történet szereplői, amely az evolúcióbiológia klasszikus tankönyvi példái közé tartozik. A ligeti csiga héja rendkívül változatos. Az alapszíne lehet sárgás vagy rózsaszín, és ezen felül lehet csík nélküli (tehát teljesen rózsaszín vagy citromsárga), vagy egytől egészen 6 csíkos is, nemritkán a csíkok össze is olvadhatnak. A több csík sötétebb megjelenésű héjat eredményez. Nyíltabb területeken, legalábbis az elmélet szerint, a rigó könnyebben észreveszi a sötétebb héjat, míg bokros, erdős területen a fordítottja igaz. Mivel a rigó egy bizonyos megjelenésű csigát vesz észre, és tör össze, ezért az adott élőhelyen feldúsulhatnak azok a színvariánsok, amelyekre a rigó nehezebben bukkan rá.

4_kep_ligeti_csiga.png Ligeti csiga változatos héjmintázata (fotó: Petr Verzich)

 

Habár nem váltottuk meg a világot e „mininyomozás” során – az énekes rigó és az általa fogyasztott csigák is gyakoriak hazánkban –, a felfedezés öröme kárpótol. Érdemes tehát nyitott szemmel járni, odafigyelni a természet apró részleteire, így még városi környezetben is felfedezőkké válhatunk, ha észrevesszük a különféle állatok jelenlétére, tevékenykedéseire utaló jeleket, maradványokat.

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr4617921275

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2022.09.01. 16:06:52

A sárga, meztelen, spanyolcsigát nem akarja szeretni?

Azt mi szereti?

Dr. Molnár Marcell 2022.09.05. 16:26:23

@gigabursch: A futókacsa két pofára eszi. Nekem bevált. Nem olyan csinós, mint a rigó, de hatékony.

gigabursch 2022.09.05. 17:19:48

@Dr. Molnár Marcell:
Sajnos nem tudok napi szinten a kacsákkal foglalkozni, ezért érdekel bármilyen madár, hangya, futrinka, stb megoldás.
Melyik rigó a nyerő?

KatonaG 2023.10.05. 11:12:37

@gigabursch: Nem kell napi szinten kacsákkal foglalkozni, lehet bérelni is őket, és egy hétvége alatt minden mezelencsigát összeszednek.

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

logo_jpg.jpg

mti_hirfelhasznalo.jpg

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Rovatok

Szerzők

Információk, ajánlók

 

 

 

 

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
süti beállítások módosítása