A molnárgörények nemcsak a hörcsögök üldözésében kitartóak, de a szerelmi életüket is teljes erőbedobással élik meg, ahogy megérzik a tavasz közeledtét. Ennek pedig természetes eleme a gyengéd erőszak.
Love is in the air (fotó: Morvai Szilárd)
Szerzők: Cserkész Tamás (Állattár), Ottlecz Barnabás, Csorba Gábor (Emlősgyűjtemény), Görföl Tamás (Emlősgyűjtemény), Szatmári Lajos, Lackó Levente, Sramkó Gábor
Vértelen vadászat kamerákkal
Már több, mint egy éve vadkamerák sora figyeli a görények mindennapjait a nap 24 órájában, sok 10 ezer felvételt készítve. Vadkamerákkal – mozgásra aktiválódó, sötétben infravörös fénnyel „látó” kompakt digitális kamerákkal - nyomon követhetjük a görények mindennapjait, és legintimebb pillanataikba is betekintés nyerhetünk. Az eszközök rögzítik, hogy mikor hagyják el a kotorékjaikat, milyen gyakran végeznek nagytakarítás, milyen táplálékot hoznak – és azt is, hogy mikor esnek szerelembe.
Csapatunknak sikerült először filmre venni a molnárgörény teljes párzási ceremóniáját. Mint az alábbi videón is látható, a hím görény ellátogat a nőstényhez, a közelében kihasal egy kényelmes helyet a légyotthoz, majd türelmesen vár, hogy a nőstény kijöjjön kotorékjából. Ha nem hajlandó, akkor a hím utána megy, és bizony a tarkójánál megragadva húzza ki, majd a párzóhelyre vonszolja. A párzás órákon át tarthat, majd, miután befejeződött, a nőstény elvonul a kotorékjába. A hím szerepe azonban ennyivel még nem ér véget. Napokon át ott marad a nőstény mellett, és felügyeli, hogy más hímek nehogy megkörnyékezzék a párját, és ha szükségét érzi, újra párosodik a nősténnyel. A március egyértelműen a szerelem hónapja a görényeknél.
Mire fel ez nagy hevület? Számos emlősre jellemző, hogy az ivarzás időszakában nem spontán történik meg a peteérés, hanem azt az ismételt, gyakran erőszakos párzások váltják ki. Ilyen fajok a macska, a házinyúl vagy a tevefélék – és a görények. (A spontán ovuláló fajokban – mint amilyen az ember és a főemlősök – a peteérés független a szexuális aktustól.) Ha elmarad a párzás a görényeknél, a folyamatosan ismétlődő, megszakítatlan tüszőnövekedési hullámok / peteérési fázisok által termelt nagy mennyiségű nemi hormon miatt súlyos betegségek alakulhatnak ki, ami az állat életét is veszélyezteti. Ez a kórkép a háziasítás következménye, mert a természetben a vemhességek rendszeresen megszakítják az ismétlődő peteéréseket.
A nőstény görény évente átlagosan csak egy almot nevel fel. Az alomszám leggyakrabban 1–6 között alakul, de akár a 10-et is elérheti. A kölykök szeme egy hónapos korukban nyílik ki, további egy hónapig szopnak, újabb egy hónap múlva már önállóan vadásznak. 2019 júliusának elején az egyik kameránk négy kölyköt figyelt meg az anyjuk kotorékjának bejáratánál játszani. A kölyköket csak egy napig lehetett látni, utána feltehetően elköltözött az egész család.
Sötétben minden görény egyforma
Mi történik akkor, ha a hím molnárgörény célt téveszt, és egy közönséges görény hölgyet környékez meg, vagy fordítva, a hím közönséges görénynek akad meg a szeme egy szép molnárgörény hölgyön? A különböző fajokba tartozó egyedek sikeres utódnemzését hibridizációnak nevezzük, és tudjuk, hogy ez görényéknél is lehetséges, hiszen vadon befogott és fogságban tartott egyedekkel ez megtörtént. A természetben is sok olyan görényt találni, amelynek a bundája leginkább átmeneti színezetű, és nem dönthető el biztosan, hogy molnárgörény, vagy közönséges görény került-e elénk. Néha még az erős diagnosztikai bélyegeket mutató görénykoponya sem ad egyértelmű választ. A hibridizáció lehetőségét az is erősíti, hogy a vadászgörény-tenyészetekben (vérfrissítés és vadászösztön erősítése céljából) néha vadon befogott molnár-, vagy közönséges görényt is bevonnak a tenyésztésbe.
Joggal feltételeztük tehát, hogy hibridizáció a természetben is előfordulhat, de nem tudtuk, hogy ez milyen gyakran történik meg. És ha más módszer nem ad egyértelmű választ, akkor a kutatók bevetik a nehéztüzérséget – a legmodernebb genetikai vizsgálatokat. Az ország számos pontjáról sikerült mintákat gyűjteniük mind közönséges görényből, mind molnárgörényből, ami nagyrészt annak köszönhető, hogy sok bejelentés érkezett elütött állatokról. A mintákból rutin feladat az örökítőanyag, a DNS kinyerése, amely aztán értő kezekben feltárhatja hordozója családi titkait.
Három görényből származó minta három mikroszatellit régióra történt felszaporításának gélképe. A minták két szélén molekuláris létra (méret meghatározásához használt, ismert hosszúságú sztenderd), közöttük egy nem görényből származó minta (kódja: UaP01) van. A mikroszatellitekkel feltárható variabilitás mértékét jól jellemzi, hogy a görényminták azonos szakaszról származó termékei – szembeszökően a két szélső esetében – eltérő hosszúak, mivel nem azonos magasságban vannak.
Az egyik módszert „mikroszatellit alapú genetikai profil felállításának” nevezzük; a mikroszatelliták olyan DNS-szakaszok, amelyek egyenként is nagyon változatosak, összességében pedig jól jellemzik a populációkat. Ha kellő mennyiségű példány áll rendelkezésre, akkor felállíthatjuk a szülőfajokra jellemző DNS-mintázatot, majd matematikai módszerekkel megállapítható, hogy a küllemileg átmenetinek tűnő állatok genetikailag is átmenetiek, vagyis hibridek-e.
Ezzel a módszerrel kutatóinknak sikerült kimutatniuk, hogy hazánkban nem jellemző a vadon élő görénypopulációk keveredése; 48 egyed mikroszatellit alapú genetikai profilja alapján csupán két Győr-Moson-Sopron megyei, eredetileg közönséges görény néven gyűjtött állatról derült ki, hogy visszakereszteződött hibrid. Ez arra utal, hogy noha hazánkban azonos földrajzi régióban fordul elő a két görényfaj, közöttük nagyon kismértékű a keveredés, és az valószínűleg az elterjedési terület peremeire szorítkozik.
De nem csak a fenti módszer alkalmas a hibridizáció vizsgálatára. Kutatóink „arzenáljában” olyan módszerek is szerepelnek, amelyet a 2010-es évek elején fejlesztettek ki, és a teljes genetikai állományt (ezt nevezzük genomnak) vizsgálja. Az új-generációs DNS-szekvenálás már nem csupán néhány génszakasz vizsgálatát teszi lehetővé, hanem egyszerre több ezerét, ami nagyságrendekkel megnöveli a kinyerhető információ mennyiségét. Összehasonlításul: a mikroszatellit alapú vizsgálatokban 12 genetikai szakasz szerepelt, a teljes genomon alapuló vizsgálat esetében pedig összesen 19.463 genetikai szakasz egyidejű vizsgálatát végeztük el.
Habár az eredmények értékelése még jelenleg is zajlik, már most nagy bizonyossággal kijelenthetjük, hogy ez a vizsgálat is megerősíti a mikroszatellitekkel kapott eredményt, miszerint hazánkban csak roppant ritkán fordul elő hibridizáció a molnárgörény és a közönséges görény között. De a genomi adatok más célra is felhasználhatók, nem csak a hibridizáció nyomon követésére.
A teljes genomon alapuló adatok óriási előrelépést jelentenek az élőlények közötti evolúciós múlt feltárásában is. Azok a fajok, amelyek közelebbi rokonságban vannak egymással, nagyobb mértékű hasonlóságot mutatnak DNS-ükben is. Az örökítőanyagba írt információból napjaink kutatói kifinomult matematikai módszerekkel rekonstruálni tudják a fajok közötti evolúciós viszonyt, vagyis azt, hogy a múltban mely fajok váltak el egymástól időben visszafelé haladva, sőt, az elválás abszolút idejét is megbecsülhetjük. Ennek elvi alapját az képzi, hogy a közelmúltban elvált fajok között kisebbek lesznek a DNS-ben észlelhető különbségek, míg távolabbi rokonok esetén nagyobbak.
A genomi módszerrel feltárt 19.463 DNS-szakasz alapján az Európában megtalálható két görényfaj egyértelműen elválik (ezt korábban nem tudták genetikai módszerekkel igazolni), és a közönséges görényhez genetikailag a molnárgörény legnyugatibb, Kárpát-medencei populációi állnak a legközelebb. Ha ebbe a képbe bele tudjuk helyezni az amerikai fajt, pontos képet kaphatunk a három görényfaj kialakulásáról, elterjedésük térbeli és időbeli hátteréről.
Görényfajok evolúciójának és elterjedésének feltételezett irányai
A folyamatban lévő vizsgálatok során a legnagyobb nehézséget éppen a feketelábú görény mintájának beszerzése jelentette. Ez – a faj különleges nemzetközi védelmi státusza miatt – fizikai értelemben ugyan meghiúsult, de sikerült felvenni a kapcsolatot egyesült államokbeli kollégákkal, akik hasonló genomi vizsgálatot végeztek vele. Így a genetikai információ a virtuális térben érkezett meg hazánkba, több gigabájtnyi DNS-szekvencia formájában. Jelenleg azon dolgozunk, hogy óriási számítási kapacitást igénylő matematikai módszerekkel összefésüljük az amerikai és a hazai adatokat, majd rekonstruáljuk a három faj evolúciós történetét. Ugyan az eredményekre még várnunk kell, de egy újabb bejegyzésben már remélhetőleg megválaszolhatjuk a görényekkel kapcsolatos fenti nagy kérdést.
A populációgenetikai vizsgálatokhoz módszeres mintagyűjtések szükségesek. Szerencsére a molnárgörények befogása ma már rutinfeladat a kutatóknak, így a rendelkezésre álló minták akár pedigré-vizsgálatokat (családi, rokoni kapcsolatok feltárása) is lehetővé tesznek.
Amennyiben gázolt görényt talál, illetve vadászként görényt ejt el, vagy csapdáz, kérjük, jelezze kutatóinknak a gorenyinfo@gmail.com címen!
A LIFE IP GRASSLAND-HU (LIFE17 IPE/HU/000018) projekt az Európai Unió LIFE Programjának támogatásával valósul meg. A projektet a Herman Ottó Intézet koordinálja, a Magyar Természettudományi Múzeum partnerszervezetként vesz részt a projektben.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
