Magyar Természettudományi Múzeum Blog

Új állat- és növényfajokat gyakran neveznek el olyan emberekről, akiket tiszteletre méltónak tart az adott faj leírója. Köztük van az 1986-os csernobili katasztrófa négy hőse is.

Szerző: Vas Zoltán (Magyar Természettudományi Múzeum, Hártyásszárnyúak gyűjteménye)

A tudományra újként leírt fajok legtöbbször morfológiai sajátosságaikról kapják tudományos nevüket, de emellett igen gyakran keresztelik el őket élő vagy már elhunyt valós személyekről is. Jobbára más taxonómusokról, gyűjtőkről, ugyanakkor előfordul, hogy írókról, művészekről, színészekről vagy más olyan emberekről, akiket valamilyen szempontból tiszteletre, elismerésre méltónak tart a fajt elnevező kutató, és akiknek nevét e módon is halhatatlanná kívánja tenni. E sorok szerzője a 2020 tavaszán megjelent tudományos cikkében négy új fürkészdarázsfajt írt le és nevezett el, mindegyiket olyan emberekről, akik az 1986-os csernobili atomkatasztrófa során tetteikkel emberek millióinak életét, egészségét mentették meg a sajátjuk kockáztatásával.

 Nemeritis baranovi. A faj típuspéldányai Mongóliából származnak (fotó: Németh Tamás, Bogárgyűjtemény)

Hogyan kell fajokat elnevezni?

A formai és publikációs követelményeknek megfelelően leírt és elnevezett tudományra új fajok neve egyedi, egyszeri és megismételhetetlen név (az adott genusszal kombinációban álló adott faji jelző a genusz később felfedezett új fajaira nem alkalmazható). Ennek elsődleges célja természetesen a nevezéktan állandósága és az, hogy az adott fajt bármikor egyértelműen azonosítani lehessen. 

Ugyanakkor arra érdemesnek vélt valós személyek nevét ilyen módon (is) faji jelzőként halhatatlanná teheti a taxonómus. A valós személyekről elnevezett fajok vagy más rendszertani szintű taxonok nevei igencsak széles skálát fednek le: más taxonómusok, az új faj típuspéldányait begyűjtő emberek, a fajt leíró taxonómus családtagjai, írók, színészek, zenészek, politikusok egyaránt szerepelnek köztük. Kétségkívül a tiszteletadás, elismerés, megbecsülés keveseknek megadatott, egyedi formája ez. 

E sorok szerzője, dr. Vas Zoltán, a Magyar Természettudományi Múzeumban a Hártyásszárnyúak gyűjteményének vezetőjeként a valódi fürkészdarazsak (Hymenoptera: Ichneumonidae) taxonómiai kutatásával, a gyűjteményi példányok tudományos feldolgozásával foglalkozik. A 2020 márciusában, a Zootaxa – a legnagyobb nemzetközi zootaxonómiai (állatrendszertani) tudományos szakfolyóirat – hasábjain megjelent cikkében a Nemeritis fürkészdarázsgenusz négy tudományra új fajának leírását közölte.

Nemeritis ananenkoi. A faj típuspéldányai Bosznia-Hercegovinából és Észak-Macedóniából származnak. E faj fotóját a Zootaxa 4758(3)-as száma borítóképül választotta (fotó: Németh Tamás, Bogárgyűjtemény)

Valamennyi új faj olyan emberekről kapta a nevét, akik az 1986-os csernobili atomkatasztrófa során tetteikkel emberek millióinak életét, egészségét mentették meg. A négy új darázsfaj nevei: Nemeritis ananenkoi, Nemeritis baranovi, Nemeritis bespalovi és Nemeritis legasovi. Tehát: Ananyenko, Baranov, Beszpalov és Legaszov tiszteletére elnevezett fajok (a tudományos fajnevek szabály szerint mindig kis kezdőbetűsek, az -i végződésüket pedig a latin hímnemű birtokos esetnek köszönhetik). Kik voltak (illetve kik ők, hiszen kettejük még életben van), és mit köszönhetünk nekik, különösen mi, közép-európai emberek?

A csernobili hősök 

1986. április 26-án az ukrajnai (akkoriban a Szovjetunió tagállama) Csernobil és Pripjaty városok melletti Vlagyimir Iljics Lenin atomerőmű 4-es reaktorblokkja felrobbant. A sugárzás számtalan ember halálát, súlyos egészségkárosodását okozta, rövid- és hosszútávon egyaránt. Azt azonban, hogy a robbanás nem járt még sokkal tragikusabb következményekkel, megannyi ember áldozattal, sokszor életáldozattal járó tetteinek köszönhetjük, akik a káros hatások mérséklésén dolgoztak. Voltak köztük kutatók, tűzoltók, mérnökök, katonák, bányászok, egészségügyi dolgozók – lehetetlen is lenne itt valamennyiükről megemlékezni vagy valamennyiük nevét tudományos névbe foglalva megörökíteni. A továbbiakban csak arra a négy emberre fordítjuk figyelmünket, akik tiszteletére, emlékére kapta nevét a négy új Nemeritis-faj.

Nemeritis legasovi. A faj típuspéldányai Mongóliából származnak (fotó: Németh Tamás, Bogárgyűjtemény)

Valerij A. Legaszov, a moszkvai Kurcsatov Atomenergia Intézet igazgatóhelyettese, az atomkatasztrófa bekövetkezte utáni naptól szakértőként kulcsszerepet töltött be a krízis kezelésében. A robbanás technológiai hátterének felderítése, a környezeti sugárzásterhelés csökkentése és a további robbanások megakadályozása érdekében végzett pótolhatatlan irányító, koordináló, szervező tevékenységet. A tragédiához vezető okok, illetve a következmények kommunikálásában olyan színtisztán tudományos alapú, egyenes hangnemet képviselt, ami miatt meg is gyűlt a baja az egyenes kommunikációt nem éppen támogató akkori politikai vezetéssel, és érdemei elismerése helyett politikai alapú mellőzöttségre ítélték. 

Nemeritis bespalovi. A faj típuspéldánya Törökországból származik (fotó: Németh Tamás, Bogárgyűjtemény)

Olekszij M. Ananyenko, Borisz O. Baranov és Valerij O. Beszpalov az atomreaktor dolgozói voltak. A krízis kezelése során hárman együtt hajtottak végre egy rendkívül veszélyes, ám kulcsfontosságú feladatot. A sérült reaktor alatti sugárfertőzött vízbe merültek, hogy a víztartályok leeresztésével megakadályozzák az erőmű többi, még működő reaktorblokkjának felrobbanását. Amint a leolvadó, sérült reaktoranyag elérte volna az alatta lévő, telített víztartályokat, gőzrobbanást idézett volna elő, felrobbantva a többi reaktorblokkot is. Ha ez bekövetkezik, Európa jelentős része (beleértve Magyarországot is) évszázadokra lakhatatlan atomsivataggá vált volna. Ezt akadályozta meg ez a három ember. Kevés esélyük volt arra, hogy hősiességük ne kerüljön az életükbe, de csodával határos módon mégsem ez történt. Baranov 2005-ben hunyt el, Ananyenko és Beszpalov ma is élnek, mindketten Kijevben laknak. 

Nevüknek, tetteiknek mostantól négy fürkészdarázsfaj neve is tiszteletet ró le és emléket állít.

Hivatkozás

Vas Z. 2020: Contributions to the taxonomy and biogeography of Nemeritis Holmgren (Hymenoptera: Ichneumonidae: Campopleginae). – Zootaxa 4758(3): 486–500.