Gébek a mélyben
Fenékre tapadó idegenhonos halainkról

Gép? Pép? Gém? Nem! Géb. Kis testű, gülüszemű, rendesen úszni sem tudó hal. A nálunk előforduló gébfajok egyike sem őshonos, hanem maguktól vagy véletlen behurcolással kerültek be természetes és mesterséges vizeinkbe.

Írta: Németh Tamás (Magyar Természettudományi Múzeum, Bogárgyűjtemény)

 nemethtamas_kozmuvelodes_20200430_blogcikk_gebek_005.jpg

Békafejű géb portréja (fotó: Németh Tamás)

A Magyarországon előforduló hét gébfajt két családba sorolják. A leginkább lassú folyású csatornákban és állóvizekben elterjedt amurgéb (Percottus glenii) az alvógébfélék családjába (Odontobutidae) tartozik. A hónap műtárgya rovatunkban Szőke Viktória részletes cikket közölt e halról, mely elsőként a Tisza-tóban, 1997-ben jelent meg.

nemethtamas_kozmuvelodes_20200430_blogcikk_gebek_000.jpg

Amurgéb élőhelye (fotó: Németh Tamás)

 nemethtamas_kozmuvelodes_20200430_blogcikk_gebek_0.jpg

Amurgébek egy Tisza menti csatornából (fotó: Németh Tamás)

A többiek mind valódi gébek (Gobiidae) családjába tartoznak. Közös jellemzőjük, hogy hasúszóik összenőttek, és tapadókoronggá módosultak. A zömmel kistermetű, fenéklakó halaknak világszerte közel 1700 faja ismert. A gébeknek nincsen úszóhólyagjuk, ezért nem tudnak úgy lebegni a vízben, ahogy a legtöbb hal. Főként az aljzaton fekszenek, és mellúszójuk csapásaival hajtják magukat előre. Apró gerincteleneket, halivadékot és a vízfenéken található szerves üledékben élő vízi szervezeteket fogyasztanak. Legtöbb fajuk ivadékgondozó, az általában kövek oldalára ragasztott ikrákat és a frissen kikelt ivadékokat bátran védik akár nagyobb ellenségeikkel szemben is.

A folyami géb (Neogobius fluviatilis) feltehetően természetes terjeszkedése révén jutott el Magyarországra. A XIX. században már jeleztek az ország területéről gébeket, ám a faj első hivatalos előfordulását 1971-ben közölték. A rendkívül változatos élővilágú Fekete- és Azovi-tengerben 29 gébfaj fordul elő, és még napjainkban is írnak le új fajokat a területről. Hazánk jövevény-gébfajainak jelentős része is erről a területről származik, így a folyami géb is. A rokonaihoz képest kissé nyúlánkabb testű hal sokfelé megtalálható az országban a nagyobb állóvizektől kezdve az iszapos, lassú folyású folyószakaszokon át a gyors sodrású, sóderes aljú paduc szinttájig. A Balatonban például kifejezetten gyakori, ám sehol sem olyan tömeges, mint később érkezett rokonai.

 nemethtamas_kozmuvelodes_20200430_blogcikk_gebek_001.jpg

Folyami géb portréja (fotó: Németh Tamás)

 

nemethtamas_kozmuvelodes_20200430_blogcikk_gebek_002.jpg

Folyami géb a Dunából Nagymarosnál (fotó: Németh Tamás)

 

nemethtamas_kozmuvelodes_20200430_blogcikk_gebek_002b.jpg

Folyami géb a Tiszából (fotó: Németh Tamás)

 

A tarka géb (Proterorhinus semilunaris) a legrégebben ismert hazai gébfajunk. Az első egyedeket 1872-ben találták a Római-fürdő hőforrásainak kifolyójában. Rokonaitól könnyű megkülönböztetni, mivel orrnyílásain egy-egy csövecske díszeleg. Főként növényzettel gazdagon benőtt álló- és lassú folyású vizekben fordul elő, az erős sodrást nem kedveli. A tarka géb sokáig a legkisebb hazai gébfaj volt, a kifejlett egyedek sem hosszabbak 8-9 centiméternél.

 

nemethtamas_kozmuvelodes_20200430_blogcikk_gebek_003.jpg

Tarka géb portréja (fotó: Németh Tamás)

nemethtamas_kozmuvelodes_20200430_blogcikk_gebek_004.jpg

Tarka géb a Tiszából Tiszabábolnánál (fotó: Németh Tamás)

Lassan negyedszázada, 1995-ben jelent meg a Dunában a soron következő Fekete- és Kaszpi-tengeri jövevényfaj. A békafejű géb (Neogobius kessleri) vagy más néven Kessler-géb terjeszkedése a Dunán felfelé részben természetes folyamat, ám mivel a folyó felső részein – Bécs környékén – előbb jelent meg, nem elképzelhetetlen, hogy emberi segítséget is kapott. Robusztus megjelenésű, 15 centiméteresre is megnövő hal. A fejtetőn ülő szemei békaszerű arcot kölcsönöznek neki. Fejéhez mérten hatalmas szájával nagyobb falatokat – kisebb halakat és termetesebb gerincteleneket – is bekebelez. Eleinte eseményszámba ment a fogása, ám gyorsan elterjedt, és a Duna márnazónájának sebesen folyó, sóderes, köves aljú szakaszain elszaporodott.

nemethtamas_kozmuvelodes_20200430_blogcikk_gebek_005.jpg

Békafejű géb portréja (fotó: Németh Tamás)

 nemethtamas_kozmuvelodes_20200430_blogcikk_gebek_006.jpg

Békafejű géb a fővárosból egy decemberi éjszakán (fotó: Németh Tamás)

A „round goby”, azaz a feketeszájú vagy kerekfejű géb (Neogobius melanostomus) 2001-es első, gödi észlelése óta feltartóztathatatlanul elterjedt hazánkban. Az állóvizektől kezdve a sebesen áramló folyószakaszokig olyannyira megtalálta életfeltételeit, hogy amióta megjelent, a néhány évvel korábban érkezett békafejű rokonát is kiszorította sok helyről. Külsejét tekintve klasszikus „gébforma”, ám a hátúszójának első részén díszelgő fekete folt alapján a szakavatott szem egyértelműen elkülöníti rokonaitól.

nemethtamas_kozmuvelodes_20200430_blogcikk_gebek_007.jpg

Feketeszájú géb portréja (fotó: Németh Tamás)

 nemethtamas_kozmuvelodes_20200430_blogcikk_gebek_008.jpg

Feketeszájú géb a Dunából Tahitótfalunál (fotó: Németh Tamás)

Magyarország gébfaunája 2004 óta újabb fajjal bővült. A simatorkú géb (Neogobius gymnotrachelus) bár terjedőben van, úgy tűnik, azért mégsem érzi jól magát nálunk. Szórványosan fordul elő, főleg a Dunában, az első egyedet is a Szigetközben találták. Nevét onnan kapta, hogy szeme mögött egy sávban, kopoltyúfedőjén, a mellúszói alapján, valamint a hasúszó előtti toroktájékon nincsenek pikkelyek.

nemethtamas_kozmuvelodes_20200430_blogcikk_gebek_009.jpg

Csupasztorkú géb portréja (fotó: Németh Tamás)

 

nemethtamas_kozmuvelodes_20200430_blogcikk_gebek_010.jpg

Csupasztorkú géb a Dunából Dömösnél (fotó: Németh Tamás)

 

Youtubevideó a Fekete-tengeri feketeszájú gébekről természetes élőhelyükön (forrás: https://www.youtube.com/watch?v=tEkVzjiQ2DM)

„Legfiatalabb” gébünk 2009-ben került elő Magyarországról. A kaukázusi törpegéb (Knipowitschia caucasica) első hazai egyede a Szamosból származik, majd két évvel később a Tiszából is kifogták bizonyító példányait. Az apró, legfeljebb 3 centiméteres hal esetében sem kizárt, hogy rokonaihoz hasonlóan a Dunán felfelé vándorolva jutott el keleti folyóink felsőbb szakaszaira.

nemethtamas_kozmuvelodes_20200430_blogcikk_gebek_011.jpg

Kaukázusi törpegébek (forrás: Horgász.hu)

 nemethtamas_kozmuvelodes_20200430_blogcikk_gebek_012.jpg

Kaukázusi törpegéb a Tiszából (forrás: Harka Ákos)

 Az idegenhonos halfajok sokféleképpen rombolják a hazánkban kialakult ökoszisztémát. Annak ellenére, hogy számos fajukat az őshonos ragadozó halak fogyasztják, olyan méretű állományokat hoznak létre, hogy természetes ellenségeik nem tudják kordában tartani őket. Emellett a ragadozó halfajok táplálkozási szokásait is módosíthatják, ami eddig még nem vizsgált következményekkel is járhat. Ugyanazt a táplálékot fogyasztják (táplálékkonkurensek), mint a fiatal halivadékok és a kisebbre növő őshonos halfajaink, sőt gyakran ikra- és ivadékpusztítók is. Ráadásul versengenek az élőhelyekért is. Számos vizsgálat kimutatta, hogy ott, ahol megjelent egy-egy gébfaj, a területre jellemző őshonos – és sokszor természetvédelmi oltalom alatt álló – halfajok megritkultak, vagy eltűntek.

Inváziós feketeszájú gébek inváziós vándorkagylókat fogyasztanak egy észak-amerikai folyóban (forrás: https://www.youtube.com/watch?v=hwd6xdcwX2c)

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr5915656672

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

logo_jpg.jpg

mti_hirfelhasznalo.jpg

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Rovatok

Szerzők

Információk, ajánlók

 

 

 

 

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
süti beállítások módosítása