Magyar Természettudományi Múzeum Blog

Kevesen hallottak az Usutu-vírusról, de itt van nálunk is. Szerencsére emberben ritkán okoz betegséget.

Írta: Dr. Soltész Zoltán (Magyar Természettudományi Múzeum, Kétszárnyúak Gyűjteménye) 

Az Usutu-vírus szerkezete (forrás: The Native Antigen Company)

Az Usutu-vírus (USUV) a hazánkban is jelen lévő nyugat-nílusi vírushoz (WNV) nagyon hasonló kórokozó, mindketten a sárgalázvírusok (Flaviviridae) családba tartozó arbovírusok (azaz rovarok által terjesztett vírus). A japán encephalitis szerokomplexbe tartozik. Először 1959-ben izolálták a vírust a Culex neavei szúnyogfajból, melyet az Usutu folyónál gyűjtöttek a Dél-Afrika Natal tartományában lévő Ndumu Nemzeti Parkban.

Európában először Ausztriában jelezték 2001-ben, azonban egy retrospektív elemzés alkalmával megtalálták 1996-ban az olaszországi Toszkánában begyűjtött madarak szövetmintáiban is. Magyarországon először egy feketerigóból (Turdus merula) mutatták ki 2005-ben, ez az elhullott madár Budapest XI. kerületéből került elő. 2006-ban pedig Budapest XVI. és XVIII. kerületében is találtak Usutu-vírussal fertőzött feketerigó-tetemeket. Az „Europe 2” genetikai vonal 2015-ben jelent meg hazánkban, ami a következő évben jelentősebb vadmadár elhullásokat okozott Magyarországon és Ausztriában.

Hogy néz ki ez a vírus, és hányféle változatát ismerjük? 

Az Usutu-vírus 40–60 nm átmérőjű RNS-vírus, (szimpla szálú, pozitív irányultságú) genomját körülbelül 11 ezer nukleotid alkotja. A filogenetikai elemzések alapján az Usutu-vírusnak jelenleg nyolc genetikai vonala ismert: három afrikai és öt közép-európai.

 Az Usutu-vírus genetikai vonalai (forrás: Bakonyi et al. 2017)

Hogyan terjed az Usutu-vírus?

Az USUV vektorai elsősorban (a WNV-hez hasonlóan) a csípőszúnyogok. A vírust számos szúnyogfajból izolálták már: Culex pipiens, Cx. neavei, Cx. perexiguus, Aedes albopictus, Ae. caspius, Anopheles maculipennis, Cx. perfuscus, Cx. perfuscus Cx. quinquefasciatus, Coquillettidia aurites és Mansonia africana. Ezek közül valószínűleg a dalosszúnyog (Culex pipiens) a leggyakoribb vektor.

 Usutu-vírussal fertőződött feketerigó (forrás: NABU/Anke Asendorf)

Milyen élőlényeket fertőz meg?

Elsősorban a madarakat fertőzi meg, de emlősökben és emberben is okozhat tüneteket. Európában eddig 28 madárfajból (Alcedo atthis, Alectoris rufa, Ardea cinerea, Asio otus, Bubo bubo, Bubo scandiacus, Caprimulgus europaeus, Ciconia ciconia, Dacelo novaeguineae, Dendrocopos major, Garrulus glandarius, Larus michahellis, Leptoptilos crumeriiferus, Merops apiaster, Neophron percnopterus, Passer domesticus, Phoenicopterus ruber, Pica pica, Picus viridis, Pyrrhula pyrrhula, Serinus canaria domestica, Spheniscus humboldti, Streptopelica decaocto, Strix nebulosa, Strix uralensis, Sturnus vulgaris, Turdus merula, Turdus philomelos) és két háziasított madárfajból (Gallus gallus domesticus, Columba livia domestica) mutatták ki.

 Az Usutu-vírus évenkénti előfordulása magyarországi madarakban (forrás: Erdélyi & Bakonyi 2019)

 Az Usutu-vírus cirkulációja: madár–szúnyog–madár körforgásban marad fenn, de néha emberre is átterjedhet

Milyen tüneteket okoz?

 Az USUV rendszertani és ökológiai szempontból is nagyon hasonlít a nyugat-nílusi láz vírusára, azonban a nyugat-nílusi vírusnál ritkábban fordul elő, és kevésbé ismert. A fertőzések nagy része tünetmentes, vannak olyan betegek, akiknél általános rosszullét, fejfájás, láz, izomfájdalmak, esetenként kiütések jelentkeznek. A betegség egy-két hét alatt magától gyógyul. Nincs adat arról, hogy súlyosabb, kezelést igénylő szövődményt okozott volna.

Felhasznált irodalom

 Ashraf U., Ye J., Ruan X., Wan S., Zhu B. & Cao S. 2015: Usutu Virus: An Emerging Flavivirus in Europe. – Viruses 7(1): 219–238. https://doi.org/10.3390/v7010219

Bakonyi T., Erdélyi K., Ursu K., Ferenczi E., Csörgő T., Lussy H., Chvala S., Bukovsky C., Meister T., Weissenböck H. & Nowotny N. 2007: Emergence of Usutu Virus in Hungary. – Journal of Clinical Microbiology 45(12): 3870–3874. https://doi.org/10.1128/JCM.01390-07

Bakonyi T., Gould E. A. Kolodziejek J., Weissenböck H. & Nowotny N. 2004: Complete genome analysis and molecular characterization of Usutu virus that emerged in Austria in 2001: comparison with the South African strain SAAR-1776 and other flaviviruses. – Virology 328(2): 301–310. https://doi.org/10.1016/S0042-6822(04)00525-2

Bakonyi T., Erdélyi K., Brunthaler R., Dán Á.,Weissenböck H. & Nowotny N. 2017: Usutu virus, Austria and Hungary, 2010–2016. – EmergingMicrobes & Infections 6(1): 1–7. https://doi.org/10.1038/emi.2017.72

Busquets N., Alba A., Allepuz A., Aranda C. & Ignacio Nunez J. 2008: Usutu virus sequences in Culex pipiens (Diptera: Culicidae), Spain. – Emerging Infectious Diseases 14(5): 861–863. https://doi.org/10.3201/eid1405.071577

Cadar D., Lühken R., van der Jeugd H., Garigliany M., Ziegler U., Keller M., Lahoreau J., Lachmann L., Becker N., Kik M., Oude Munnink B.B., Bosch S., Tannich E., Linden A., Schmidt V., Koopmans M.P., Rijks J., Desmecht D., Groschup M.H., Reusken C. & Schmidt-Chanasit J. 2017: Widespread activity of multiple lineages of Usutu virus, western Europe, 2016. – Euro Surveillance 22(4): 30452. https://doi.org/10.2807/1560-7917.ES.2017.22.4.30452

Calisher C. H. & Gould E. A. 2003: Taxonomy of the virus family Flaviviridae. – Adv Virus Res 59: 1–19. https://doi.org/10.1016/S0065-3527(03)59001-7

Calzolari M., Bonilauri P., Bellini R., Albieri A., Defilippo F., Maioli G., Galletti G., Gelati A., Barbieri I., Tamba M., Lelli D., Carra E., Cordioli P., Angelini P. & Dottori M. 2010: Evidence of simultaneous circulation of West Nile and Usutu viruses in mosquitoes sampled in Emilia-Romagna region (Italy) in 2009. – PLoS One 5(12): e14324. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0014324

Calzolari M., Bonilauri P., Bellini R., Albieri A., Defilippo F., Tamba M., Tassinari M., Gelati A., Cordioli P., Angelini P. & Dottori M. 2013: Usutu virus persistence and West Nile virus inactivity in the Emilia-Romagna region (Italy) in 2011. – PLoS One 8(5): e63978. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0063978

Calzolari M., Gaibani P., Bellini R., Defilippo F., Pierro A., Albieri A., Maioli G., Luppi A., Rossini G., Balzani A., Tamba M., Galletti G., Gelati A., Carrieri M., Poglayen G., Cavrini F., Natalini S., Dottori M., Sambri V., Angelini P. & Bonilauri P. 2012: Mosquito, Bird and Human Surveillance of West Nile and Usutu Viruses in Emilia-Romagna Region (Italy) in 2010. – PLoS One 7(5): e38058. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0038058

Erdélyi K. & Bakonyi T. 2019: Csípőszúnyogok közvetítette flavivírus fertőzések Európában.– Szúnyogok, kullancsok és új betegségek. – Workshop korunk biológiai veszélyeiről, 2019.08.26., Budapest.

Jost, H., Bialonski, A., Maus, D., Sambri, V., Eiden, M., Groschup, M. H., Gunther, S., Becker, N. & Schmidt-Chanasit, J. 2011: Isolation of usutu virus in Germany. – The American Journal of Tropical Medicine and Hygiene 85(3): 551–553. https://doi.org/10.4269/ajtmh.2011.11-0248

Kuno G., Chang G. J., Tsuchiya K. R., Karabatsos N. & Cropp C. B. 1998: Phylogeny of the genus Flavivirus. – Journal of Virology 72(1): 73–83. https://doi.org/10.1128/JVI.72.1.73-83.1998

Nikolay B., Diallo M., Boye C. S. & Sall A. A. 2011: Usutu virus in Africa. – Vector-Borne and Zoonotic Diseases 11(11): 1417–1423. https://doi.org/10.1089/vbz.2011.0631

Tamba M., Bonilauri P., Bellini R., Calzolari M., Albieri A., Sambri V., Dottori M. & Angelini P. 2011: Detection of Usutu virus within a West Nile virus surveillance program in Northern Italy. – Vector-Borne and Zoonotic Diseases 11(5): 551–557. https://doi.org/10.1089/vbz.2010.0055

Vazquez A., Jimenez-Clavero M., Franco L., Donoso-Mantke O., Sambri V., Niedrig M., Zeller H. & Tenorio A. 2011: Usutu virus: potential risk of human disease in Europe. – Eurosurveillance 16(31): 19935.

Vazquez A., Ruiz S., Herrero L., Moreno J., Molero F., Magallanes A., Sanchez-Seco M. P., Figuerola J. & Tenorio A. 2011: West Nile and Usutu viruses in mosquitoes in Spain, 2008-2009. – The American journal of tropical medicine and hygiene 85(1): 178–181. https://doi.org/10.4269/ajtmh.2011.11-0042

Vilibic-Cavlek T., Kaic B., Barbic L., Pem-Novosel I., Slavic-Vrzic V., Lesnikar V., Kurecic-Filipovic S., Babic-Erceg A., Listes E., Stevanovic V., Gjenero-Margan I. & Savini G. 2014: First evidence of simultaneous occurrence of West Nile virus and Usutu virus neuroinvasive disease in humans in Croatia during the 2013 outbreak. – Infection 42(4): 689–695. https://doi.org/10.1007/s15010-014-0625-1

Weissenbock H., Bakonyi T., Rossi G., Mani P. & Nowotny N. 2013: Usutu virus, Italy, 1996. – Emerging Infectious Diseases 19(2): 274–277. https://doi.org/10.3201/eid1902.121191

Weissenbock H., Kolodziejek J., Url A., Lussy H., Rebel-Bauder B. & Nowotny N. 2002: Emergence of Usutu virus, an African mosquito-borne flavivirus of the Japanese encephalitis virus group, central Europe. – Emerging Infectious Diseases 8(7): 652–656. https://doi.org/10.3201/eid0807.020094

Williams M. C., Simpson D. I., Haddow A. J. & Knight E. M. 1964: The isolation of West Nile virus from man and of Usutu virus from the bird-biting mosquito Mansonia aurites (Theobald) in the Entebbe area of Uganda. – Annals of Tropical Medicine & Parasitology 58: 367–374. https://doi.org/10.1080/00034983.1964.11686258

Woodall J. 1964: The viruses isolated from arthropods at the East African Virus Research Institute in the 26 years ending December 1963. – Proceedings of the East African Academy 2: 141–146.