„Alapkövek” – válogatás az MTM Ásvány- és Kőzettárának legrégebbi példányai közül
A hónap tárgyai

Az idei évben a Magyar Természettudományi Múzeum „A hónap műtárgya” címet viselő kamarakiállítás-sorozata az intézmény múltjának és jelenének emlékeiből válogat. Ennek az adja az apropóját, hogy a Magyar Nemzeti Múzeumon belül 150 éve különültek el a természetrajzi szakágak gyűjteményei egymástól: létrejött az Állattár, az Ásvány-Őslénytár, illetve a Növénytár. E hónapban – nem először a sorozatban – még régebbre nyúlunk vissza, a korábbi, egységes Természetrajzi és Technológiai Tár korszakába, egészen 1821-ig. Ekkor készült el az első teljes gyűjteményi katalógus – melyet a tár az évben elhunyt őre (vezetője), Jónás József helyébe lépő Sadler József és az egyetem Természetrajzi Tanszékének professzora, Reisinger János állított össze. A Catalogus reinventationalis rerum naturalium et artefactorum in camera naturae et artis productorum Musei Nationalis Hungarici praeexistentium, vagyis A Magyar Nemzeti Múzeum Természetrajzi és Technológiai Tárában eddig meglévő természeti és mesterséges tárgyak újraleltározási katalógusa 1956-ban a múzeumi tűzvész idején elpusztult, de e sorok írója tudománytörténeti kutatásai során felfigyelt a Magyar Nemzeti Levéltárban, József nádor iratai között őrzött példányra. Soron következő – kényszerű zárva tartásunk következtében csak cikk formájában megvalósuló – kiállításunkba az e leltárban szereplő tárgyak közül válogattunk.

alapkovek_cr_1_kep.jpg Az 1821-es Catalogus reinventationalis (a továbbiakban CR) címlapjának részlete (fotómásolat)

A Magyar Természettudományi Múzeum előtörténetének néma tanúi

„Alapkövek” áll a címben, hiszen e példányok a gyűjtemény megalapozásának korszakából származnak. Talán akad közöttük abból az ásványgyűjteményből is, melyet még gróf Széchényi Ferencné Festetics Julianna grófnő ajánlott fel 1803-ban a férje által az előző évben alapított Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Múzeum elődje részére. Azért kell feltételes módban fogalmaznunk, mert ez az első leltár igencsak kezdetleges a mai adatgazdag katalógusokhoz képest. Mindössze a – példányra ragasztott címkéjén is megtalálható – sorszám és a tárgy neve található benne, a beszerzési adat, de még a lelőhely neve is hiányzik.

alapkovek_cr_2_kep.jpgA Hont megyei ásványokat tartalmazó szekrény leltárlapjának címe és első sorai (fotómásolat)

A példányokhoz tartozó eredeti cédulák, melyeken további adatok lehettek, többnyire elkallódtak vagy megsemmisültek az idők folyamán. Kiállításunkhoz főleg azokból a példányokból válogattunk, melyekről csak régi címkéjük alapján tudjuk, hogy a gyűjtemény „alapkövei”, azaz legkorábbi darabjai közé tartoznak, más adatukat nem ismerjük. Muzeológiai értékük tehát emiatt nem éri el a jól cédulázott példányokét, történeti múltjuknál fogva azonban mindenképpen érdemesek arra, hogy megőrizzük őket az utókornak.

Maga a már említett katalógus a gyűjtemény egykori felépítését tükrözi. A földtudományi rész a következőképp festett:

  • 1–1296: Magyarországi topografikus ásványgyűjtemény
  • 1297–1696: Magyarországi kőszéngyűjtemény
  • 1697–1703: Meteoritgyűjtemény
  • 1704–6072: Ásványrendszertani gyűjtemény
  • 6073–6850: A Kitaibel-féle topografikus gyűjtemény
  • 6851–7093: Geognosztikai (azaz kőzet-) gyűjtemény
  • 7094–7871: Kövületgyűjtemény
  • 7872–8451: Duplumgyűjtemény

A leltár e 240 oldalas fő része után mindössze 28 oldalt foglal el a zoológiai gyűjtemény, 3 oldalt a herbáriumok és egyéb növénytani tárgyak, végül 15 oldalt az ipari termékek, gépek és modellek felsorolása.

A gyűjtemény hőskora: gyarapodás anyagban és személyzetben

Hogyan is gyűlt össze a leltározott kollekció? 1803-ban Festetics Julianna felajánlásán kívül is érkeztek már természetrajzi tárgyak. A következő években főrendek, nemesek, polgárok, tudósok adományai révén lassacskán akkora természetrajzi anyag gyűlt össze, hogy 1809-ben külön szobát kapott az egyetem régi központi épületében (az 1808-ban könyvtárból hivatalosan is nemzeti múzeummá avanzsált intézményt akkoriban ott helyezték el).

alapkovek_cr_3_kep.PNGA budapesti egyetemi templom, két oldalán a gyűjteményeknek egykor otthont adó két épülettel: jobbra a mai Papnövelde utcában a volt pálos kolostor, ahol az Országos Széchényi Könyvtár 1803–1807 között elhelyezést nyert, balra az Egyetem téren a volt nagyszeminárium, az egyetem központi épülete, ahová 1807-ben a könyvtár költözött és a belőle kinövő Magyar Nemzeti Múzeummal együtt 1813-14-ig működött. (Vasárnapi Újság, 1859. III. 13., forrás: epa.oszk.hu)

1810-ben Tehel Lajos óbudai orvos személyében kinevezték a Camera naturae et artis productorum, azaz a Természetrajzi és Technológiai Tár első őrét (vezetőjét). A gyarapodás miatt 1812-ben a tár egy segédet is kapott. E feladatkörben 1814-től Jónás József mineralógus segítette Tehel munkáját, és ekkor a zoológiai gyűjteménynek is külön kurátora lett Jány Pál János személyében. Az 1816-ban elhunyt Tehel helyét Jónás vette át. 1817-ben állt munkába a növénygyűjtemény első kurátora, Fojth Ferenc. Ekkorra a gyűjtemények a múzeum első saját épületében – a mai épület főhomlokzata és a Múzeum körút közti területen álló – Batthyány-villában voltak, melyet 1813-ban vett meg az állam.

alapkovek_cr_4_a_kep_4begyutt.jpgBalra: A Batthyány-teleknek a mai Múzeumkertével lényegében egybeeső alaprajza, a mai Múzeum körút a kép aljával közel párhuzamosan fut. A régi múzeumépület zöme a mai díszlépcső alatti és az előtte levő részen helyezkedett el. Jobbra: A Batthyány-villa földszintjének alaprajza, a Természetrajzi és Technológiai Tár („Kunst und Naturalien-Kabinet”) a keleti (a kert belseje felé néző) szárnyat foglalta el. (Berlász Jenő: Kísérletek a Könyvtár elhelyezésére a XIX. században. Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1986–1990., http://epa.oszk.hu/)

A természetrajzi kiállítás a „három királyok látogatása” idején (1814)

Arról, hogy mi módon mutatták be a kollekciót ez időben, a katalógus utalásai mellett – szekrényszámok, „sub vitro” (üveg alatt) megjegyzések – egy korabeli újságcikk is tanúskodik. Az 1813 végén átköltöztetett természetrajzi gyűjteményeket még alig rendezték el a Batthyány-villában, máris illusztris vendégeket fogadhattak. I. Ferenc osztrák császár és magyar király, I. Sándor orosz cár és III. Frigyes Vilmos porosz király a bécsi kongresszus megnyitása után Magyarországra utazott. 1814. október 26-án látogattak a múzeumba, ahol megtekintették a 12 helyiséget elfoglaló Természetrajzi és Technológiai Tárat is. A szűk háromnegyed órás vizitről fennmaradt tudósítás szerint az első nagy teremben a vármegyénként elrendezett magyarországi ásvány- és kőzettani kiállításról az uralkodók úgy nyilatkoztak, hogy hasonló megoldást eddig csak Párizsban láttak. Ugyanott megnézték a magyar kőszéngyűjteményt, majd a következő teremben lévő őslénytani gyűjteményt, utána a növénytani kiállítótermet.

alapkovek_cr_5_kep.jpgI. Ferenc osztrák császár és magyar király, I. Sándor orosz cár és III. Frigyes Vilmos porosz király Leopold Heuberger osztrák vésnöknek a Bécsi Kongresszus alkalmából készített érméjén (Forrás: https://www.ma-shops.de)

A beszámoló szerint a három további teremben elrendezett ásványgyűjteményből különösen az ércásványokat méltatták nagy figyelemre. Ferenc császár a Szepes–Gömöri-érchegységből származó szép kifejlődésű vasásványokat csodálta meg. Hasonlóan szívesen szemlélték a felséges vendégek a négy szobát elfoglaló zoológiai anyagot, különösen a kitömött állatokat. A cikk szerint tetszésükre méltatták a pillangók és a kagylók itt álló kabinetjeit is. Végül, mielőtt ¾ 11-kor Budára visszatértek volna, a technológiai gyűjtemény termeit tekintették meg, melyek közül az elsőben a hazai manufaktúrák termékei, a másodikban a bányagépek modelljei sorakoztak.

alapkovek_cr_6_kep_atmeretezett.jpgLimonit, a Catalogus reinventationalis adatai szerint „5394, Ferrum ochrac[eum] brunum”, azaz barnavasérc. A sub vitro (üveg alatt) megjegyzésből kiindulva az egykori vitrinben kiállított példány azon szepes–gömöri limonitok egyike lehetett, melyet Ferenc császár és király megcsodált
(Jánosi Melinda felvétele)

Az azóta eltelt idők viszontagságait e régi gyűjteményből kevés tárgy vészelte át. 1838-ban az árvíz öntötte el a természetrajzi kiállítást, 1956-ban pedig a harcok során nagyrészt leégett az Ásványtár és az Őslénytár is. Az 1821-es kollekcióból megmaradt  példányok olyan múltra nyíló ablakok, amelyeken keresztül vethetünk egy-egy pillantást az egykori ásványgyűjteményre, mint ahogy 1814-ben a rossz idő miatt a három uralkodó is csak az ablakokon ki-kinézve tudta szemügyre venni a múzeum udvarán álló római emlékeket. Reméljük, a „három királyokhoz” hasonlóan olvasóink kegyesen fogadták e rövid virtuális kalauzolást a Magyar Természettudományi Múzeum régmúltjában.

Az egykori gyűjteményrészeket reprezentáló példányok

alapkovek_cr_a01_kep_atmeretezett.jpgCR.321. Dolomit kalciton, Hont vármegye, valószínűleg Selmecbánya (Spathum brunescens super Sp[atho] calc[ario]. Cttus [= Comitatus] Hontensis, magyarországi topografikus ásványgyűjtemény)

alapkovek_cr_a02_kep_atmeretezett.jpgCR.592. Jáspis, Abaúj vármegye (Achates. Cttus Abaujvariensis, magyarországi topografikus ásványgyűjtemény)

alapkovek_cr_a03_kep_atmeretezett.jpgCR.733. Azurit és malachit, Gömör vármegye. (Cuprum ochr[aceum] azur[eum] et[?] Malachit[es]. Cttus Gömöriensis, magyarországi topografikus ásványgyűjtemény)

alapkovek_cr_a04_kep.jpgAz egykori magyarországi kőszéngyűjtemény 1503-as leltári számú példányának doboza, a katalógus szerint morzsalékony agyag (Argilla friabilis) volt benne, nyilván valamely széntelep meddőjéből

alapkovek_cr_a05_kep.jpgCR.1703. Vasmeteorit, Lénártó, Sáros vármegye (ma Lenartov, Szlovákia), 132 font. (Ferrum nativum e Lénarto Cttus Sárosiensis 132 lb [= libra], meteoritgyűjtemény) (Jánosi Melinda felvétele)

alapkovek_cr_a18a_kb_turmalinokegyutt_kicsi.jpgA 2020-as év ásványa, a turmalin az 1821-es példányok közt, mindkettő Scorilus néven az egykori ásványrendszertani gyűjteményből. Balra: CR.1850. Turmalin (sörl) kristályai kőzetben, jobbra: CR.1846. Turmalin (sörl) kvarcban nőtt kristálya (Jánosi Melinda felvétele)

alapkovek_cr_a12_kep_atmeretezett.jpgCR.6318. Sziderit, Szepes vármegye (Minera ferri spathosa. Cttus Scepusiensis, Kitaibel-féle topografikus gyűjtemény, ennek külön katalógusa szerint a lelőhely a Gölnicbánya [ma Gelnica, Szlovákia] melletti Roll-féle bánya) (Jánosi Melinda felvétele)

alapkovek_cr_a13_kep_atmeretezett.jpgCR.6776. Zöld opálos kitöltés, Szerém vármegye (Semiopalus. Cttus Sirmiensis, Kitaibel-féle topografikus gyűjtemény, ennek külön katalógusa szerint lelőhelye Vrdnik [ma Szerbia]) (Jánosi Melinda felvétele)

alapkovek_cr_a14_kep_atmeretezett.jpgCR.6995. Szerpentinit (Chlorites densus, geognosztikai, azaz kőzetgyűjtemény) (Jánosi Melinda felvétele)

alapkovek_cr_a15_kep_atmeretezett.jpgCR.7738. Kavics puhatestűek vázmaradványaival (Conglomeratum, kövületgyűjtemény) (Jánosi Melinda felvétele)

alapkovek_cr_a16_kep_atmeretezett.jpgCR.8086. Aragonit („vasvirág”) (Stalactites calcarius fibrosus, duplumgyűjtemény) (Jánosi Melinda felvétele) 

alapkovek_cr_a17_kep_atmeretezett.jpgCR.8161. Barit szideritben (A katalógusban Spathum calcarium, azaz kalcit szerepel, ami igencsak súlyos tévedés; duplumgyűjtemény) (Jánosi Melinda felvétele)

Papp Gábor (Ásvány- és Kőzettár)

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr415718350

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

logo_jpg.jpg

mti_hirfelhasznalo.jpg

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Rovatok

Szerzők

Információk, ajánlók

 

 

 

 

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
süti beállítások módosítása