Írta : Tóth Balázs (Magyar Természettudományi Múzeum, Lepkegyűjtemény )
A 2021. év rovarát – a COVID-19 járvány okozta sajátos körülmények miatt – nem tudjuk bemutatni a Magyar Rovartani Társaság előadóülésén, de bízunk benne, hogy ez a poszt sok hasznos tudnivalót nyújt a nyertesről.
A szavazáson a legtöbb jelölést kapott faj, és így a 2021. év rovara a kacsafarkú szender.
Másodszor lett lepke az év rovara, és először választottak olyan ...
Képzeljük el, micsoda mérnöki teljesítmény egy olyan gépjármű megépítése, amely utasait megvédi egy 30 km-es sebességgel, és akár 1500 g lassulással bekövetkező ütközéstől! Aktív és passzív védelmi berendezések, gyűrődő zónák, önfeszítő biztonsági övek, több összehangoltan működő légzsák esetén sem szavatolt a testi épség, óriási szerencse kellene ahhoz, hogy az ütközés után teljesen sértetlenül kászálódjunk ki az autóból.
Írta ...
December 6-án kicsik és nagyok egyaránt várják a Mikulás érkezését. Hallani véljük a patadobogást, a rénszarvasok nyakába akasztott csengők csilingelését. A nagy szakállú, piros ruhás Télapó (Joulupukki) nehéz feladatra vállalkozott: fejébe vette, hogy egyetlen éjszaka alatt a világ minden tájára eljuttatja ajándékait a gyereknek.
Írta: Székely Ágnes múzeumpedagógus ( Magyar Természettudományi Múzeum Mátra Múzeuma ) és Merkl Ottó (Magyar ...
A Kárpát-medence vitathatatlanul létező geográfiai entitás, és történelmi vagy akár politikai értelemben is van létjogosultsága Kárpát-medencéről beszélni. A geográfiai értelemben vett Kárpát-medence azonban nem pontosan azonos a Trianon előtti Magyarország – a Magyar Királyság – területével, melyet életföldrajzi szempontból ma már négy régióhoz sorolunk.
Írta: Merkl Ottó (Magyar Természettudományi Múzeum, Bogárgyűjte mény)
Tengerszemek a ...
Múzeumunk régi pártfogója, dr. Arnóth József mineralógus, a bázeli (Svájc) Természetrajzi Múzeum nyugalmazott munkatársa, néhány nappal ezelőtt újabb adományokkal örvendeztetett meg bennünket.
Kedves kollégánk már eddig is több ezres tételszámot elérő, páratlan ásvány-, kőzet-, könyv-, folyóirat- és különlenyomat-ajándéka újabb szép ásványokkal, ásványtani kultúrtörténeti érdekességekkel, szakmai könyvekkel és egyéb kiadványokkal ...
A 2021. év rovarát ismét három faj közül választhatják ki az érdeklődő szavazók. E fajok nagyon távol állnak egymástól. Hogy mégis mi a közös bennük?
Szavazni a Magyar Rovartani Társaság honlapján lehet. Szavazataikat december 6-án éjfélig várjuk!
Az Év rovara kampány célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét egy-egy rovarra, a rovarok védelmére és az élővilágban betöltött szerepükre. Ezzel nemcsak az ...
Máramaros állatvilágának feltárásárában 2004-ben jelentős előrelépés történt. A magyar-román közös munkának köszönhetően a Máramarosi-medence a környező hegyvidékekkel Erdély – és egész Románia – zoológiai szempontból egyik legjobban ismert területének számít.
Írta: Merkl Ottó (Magyar Természettudományi Múzeum, Bogárgyűjte mény)
A Mohos-tó a Radnai-havasokban, az Iza forrásának közelében, 2006 szeptemberében (fotó: Merkl ...
A havasi cincérről a neten pörgő fotók százainak láttán az a megnyugtató érzésünk támad, hogy elbűvölő élőlények vesznek minket körül mind örökké a világok legjobbikában. Ez koránt sincs így. Az alábbiakban három fontos problémára hívom fel a figyelmet a 2019. év rovarával , a védett, 50 000 Ft természetvédelmi értékű, Natura 2000 jelölőfajjal kapcsolatban, merthogy – a sok fotó ellenére – gondok vannak.
Írta: Kovács Tibor (MTM, Mátra ...
A fenti címmel jelent meg egy cikk 1927-ben a Magyarság c. folyóirat júniusi számában az aktuális divatirányzatra erőst hatást gyakorló hörcsögbundáról. De hogyan is került az „alföldi hörcsögbőr” Amerikába, és miért lehetett Magyarország hörcsögbőr-exportáló „nagyhatalom”?
Írta: Cserkész Tamás, Horváth Márton és Fatér Imre
Nem túlzást azt állítani, hogy a mezei hörcsög ( Cricetus cricetus ) nemzetgazdasági jelentőségű állat volt ...
Bizonyos állatfajok egyedei hatalmas távolságokat tesznek meg évről-évre. Ismétlődő ciklusban követik a megújuló, időszakosan kínálkozó táplálékforrásokat. A madarak a repülés képességével a bolygó legtávolabbi zugaiba is eljutottak: a leghidegebb antarktiszi költőhelyektől az északi sarkköri tundrákig – a legszárazabb sivatagokat és a magashegyek extrém zónáit leszámítva – mindenütt előfordulnak. A vonuló madarak a telelőhelyek kényelmét és ...
A ritka karcsú pásztorbotmoha az 1950-es években még tíz magyarországi élőhelyen is előfordult, azonban a tájhasználat megváltozása és a területek szárazodása miatt a későbbi évtizedekben teljesen eltűnt. Néhány szomszédos országban viszont ma is él, így határon túli kollégák segítségével, kis gyűjteményi kerülőúton néhány év alatt sikeresen visszatelepítettük. A megtelepedés, alkalmazkodás, más mohák „leharcolása” hosszú folyamat, de ha a ...
Gyakran vagyunk hajlamosak úgy gondolni, hogy a járványok csak bennünket, embereket vagy a gazdasági állatainkat és növényeinket tizedelik. Az élővilágnak azonban szinte minden tagja ki van téve tömeges megbetegedést okozó kórokozóknak. Egy-egy járvány állat- vagy növénypopulációk hanyatlásához és pusztulásához, de legalábbis megtizedelődéséhez vezethet.
Írta: Babocsay Gergely ( Mátra Múzeum , Gerincesgyűjtemény )
A kórokozók az élővilág ...
A legyeket és szúnyogokat legtöbben azért emlegetik, mert betegségeket terjesztenek, csípnek, belerepülnek mindenbe. Kevesen látják be, hogy ezeknek az állatoknak vannak számunkra hasznos tulajdonságaik is.
Írta : Dr. Soltész Zoltán ( Magyar Természettudományi Múzeum, Kétszárnyúak Gyűjteménye )
Az első részben megtudhattuk, mi az összefüggés a szúnyogok és a csokoládé között; milyen légyfajok komposztálnak nekünk a kertben, illetve hogyan segédkeznek ...
A legyeket és szúnyogokat legtöbben azért emlegetik, mert betegségeket terjesztenek, csípnek, belerepülnek mindenbe. Kevesen látják be, hogy ezeknek az állatoknak vannak számunkra hasznos tulajdonságaik is.
Írta : Dr. Soltész Zoltán ( Magyar Természettudományi Múzeum, Kétszárnyúak Gyűjteménye )
K orunk egyik divatos kifejezése az ökoszisztéma-szolgáltatások . Sokak szerint azokat az „előnyöket és hasznokat” hívjuk így, amelyeket az emberiség az ...
Magyarországon a fásítások története a 19. században kezdődött, de igazán nagy léptékben a 20. században valósult meg, és jelentősen átalakította egyes tájaink arculatát. A kezdeti fásítási kísérletek többnyire valamilyen probléma, például a mezőgazdálkodást vagy a fürdőéletet zavaró körülmény elhárítását szolgálták – ilyennek tekinthető a homokkötés vagy a porviharok megfékezése. A trianoni döntést követő fásítási programok célja ...
