MNMKK - Magyar Természettudományi Múzeum Blog

December 6-án kicsik és nagyok egyaránt várják a Mikulás érkezését. Hallani véljük a patadobogást, a rénszarvasok nyakába akasztott csengők csilingelését. A nagy szakállú, piros ruhás Télapó (Joulupukki) nehéz feladatra vállalkozott: fejébe vette, hogy egyetlen éjszaka alatt a világ minden tájára eljuttatja ajándékait a gyereknek.

Írta: Székely Ágnes múzeumpedagógus (Magyar Természettudományi Múzeum Mátra Múzeuma) és Merkl Ottó (Magyar Természettudományi Múzeum, Bogárgyűjtemény)

Szánt húzó rénszarvas (fotó: Norman Tsui, Unsplash)

De kik tudnak neki segíteni abban, hogy véghezvigye ezt a lehetetlennek tűnő feladatot? Mivel Lappföldön több rénszarvas (Rangifer tarandus) él, mint ember, érthető, miért rájuk esett a választás. E fenséges párosujjú patások nemcsak rendkívül kitartóak, de igen-igen gyorsak is: 80 km/h sebességgel képesek futni, a vízben pedig 10 km/h a teljesítményük (leelőznék még az olimpiai bajnok Michael Phelps-et is…).

A gyorsasághoz az erőt különböző zuzmókból és növényekból nyerik, bár esetenként állati eredetű táplálékot is fogyasztanak. Széles patájuk nyáron megpuhul, így hangtalanul közlekedhetnek a nedves talajon, télen viszont megkeményedik, hogy a hó alól is ki tudják kaparni vele a táplálékot.

És a karibu?

A rénszarvas elterjedési területe hatalmas. Eurázsiában előfordul Skandináviában és Oroszország  északi részén, keleten a Csendes-óceánig, délre Mongóliáig. Viszont megtalálható Észak-Amerikában is, Kanadában, Alaszkában és minimális számban az Egyesült Államok egybefüggő részének legészakibb államaiban. Élőhelye tehát az északi tundra és tajga. Az elterjedési területen belül többé-kevésbé elkülönült állományokat alfajokként különböztetik meg, ezek leginkább méretükben és a bundájuk színében térnek el egymástól. A Spitzbergákon (Svalbardon) élő alfaj a legkisebb: a tehén 60–70 kilogramm körüli, de a bika tömege is 100 kilogramm alatt marad. Az észak-amerikai tűlevelű övben él a legnagyobb méretű alfaj: az ottani bikák tömege a 200 kilogrammot is meghaladja.

A rénszarvas elterjedési területe (barna: őshonos állományok, lila: betelepítés) (forrás: WWF)

Izlandra betelepítették a rénszarvast. A déli féltekén is próbálkoztak, de az Antarktika körüli hideg szigeteken a meghonosítás nem igazán járt sikerrel. A tundra és a tajga körülményeit más háziállat nemigen bírja, ezért a rénszarvas húsát, bőrét, csontjait hasznosítják, de igavonó állatként is jó szolgálatot tesz.

Az észak-amerikai rénszarvasokat karibunak hívják – a rénszarvas és a karibu tehát ugyanaz az állatfaj. A karibukat sohasem háziasították, az eurázsiai rénszarvasokat azonban már legalább háromezer éve. A háziasítás azért ma is leginkább ridegen tartást jelent: az állatok egész évben a szabadban tartózkodnak.

A vad rénszarvasok (a karibukat is beleértve) száma csökken, és veszélyeztetettnek számítanak. Fenyegeti őket az általános felmelegedés (mely a táplálékuktól fosztja meg őket), valamint azok a mesterséges akadályok, amelyek elállják a vándorló csordák útját  – a rénszarvasok ugyanis a téli és nyári legelőik között akár több száz kilométeres utat is megtesznek.

Karibu a quebeci tundrán (fotó: Mark Raycroft, OutdoorLife)

A karibut ne tévesszük össze a vapitival. Az indiánregényekből is ismert vapiti (Cervus canadensis) a mi gímszarvasunk hatalmas testű rokona. Régebben nem is különítették el faji szinten a gímszarvastól, de ma már önálló fajnak tekintik – mi több, a kelet-szibériai és belső-ázsiai gímszarvasok egy részéről is kiderült, hogy vapitik.

Kék szem, barna szem

Egyes kutatások szerint a rénszarvasok érzékelik az ultraibolya sugárzást, így az északi fényben is képesek tájékozódni. A szemszínük évszakosan eltérő, nyáron aranybarna, télen sötétkék. A változást nem a szivárványhártya (írisz) átalakulása okozza, hanem az ideghártya (retina) mögött található fénylő rétegben (tapetum lucidum)* történik változás. Ez a fényvisszaverő réteg lesz télen kék színű, ezáltal fele annyi fény jut ki belőle, mint amikor aranybarna. (A téli sötétségben a pupilla folyamatos tágultsága miatt a szemben lévő csarnokvíz nem tud elvezetődni, ezáltal fokozódik a nyomás a szemben. A növekvő nyomás hatására a fényvisszaverő réteg rostjai összepréselődnek, mely színváltozással jár.) Bár olyankor romlik a látás élessége, a szem érzékenyebb lesz a fényre. Magyarán a rénszarvas alig látja, mi jön a sötétben, de már messziről kiszúrja.

Rénszarvas szeme télen (fotó: Hans-Jurgen Mager, Unsplash)

Hallom, ahogy kattogsz

A rénszarvasok a hideg ellen többféleképpen is felveszik a harcot. A szőrszálaik belül üregesek, így olyan mintha egy hőszigetelt kabátban járkálnának egész évben, de ez teszi lehetővé a jeges vízben való úszást is. A vérkeringésük pedig úgy alakult, hogy végtagjaikba jut a legtöbb vér, ez óvja őket a kihűléstől. A lábaik másik különlegessége, hogy a felnőtt egyedeknek „kattognak” az ízületeik járás közben, ezzel segítik a csapat együtt maradását. A borjak csak egyéves koruk után kezdenek el „kattogni”, így próbálják elkerülni a rájuk vadászó ragadozók figyelmét. 

Rénszarvas a víznél (fotó: Jørgen Håland, Unsplash)

Rudolf rénszarvas lány volt?

A rénszarvas az egyetlen olyan szarvasfaj, ahol a nőstények (tehenek) is viselnek agancsot, mely olyan, mint az embernél az ujjlenyomat, nincs két egyforma köztük. A bikák tél előtt hullajtják el fejdíszeiket, a tehenek viszont a tél elmúlta után (ellés előtt). Így nagyon valószínű, hogy a Mikulás szánját is nőstények vagy fiatal hímek húzzák.

Az egyik első leírás a gyerekekhez a szánon érkező jótevőről egy 1821-es könyvből származik, ám akkor még csak egy rénszarvas volt a Mikulás szolgálatában. 1823-ban Clement Clarke Moore Szent Miklós látogatása című versében azonban már nyolcról esik említés. Név szerint: Üstökös, Íjas, Csillag, Táncos, Pompás, Villám, Táltos és Ágas. Bár a (magyarra fordított) nevekből nem derül ki, de a patások között bizony vannak lányok is, Csillag és Ágas. (Angolul segít eldönteni a kérdést a „she” vagy „he” személyes névmás.)

A leghíresebb, Rudolf, csak 1939-ben „csatlakozott” a csapathoz – Robert L. May a chicagói Montgomery Ward cég felkérésére írta meg a piros orrú patás történetét, egy ajándék kifestőhöz. A mese szerint majdnem meghiúsult az ajándékok szétosztása, de Rudolf világító, piros orra utat mutatott a sötétben, így lett ő a többiek vezére. A rénszarvasok orra egyébként valóban jobban erezett a többi állatéhoz képest, azért, hogy fel tudják melegíteni a levegőt, még mielőtt belélegzik.

 Mikulás és Rudolf (forrás: Pinterest)