Képeslapos herbáriumi példányok a mélyraktárból
Képeslapos herbáriumi példányok a mélyraktárból

Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárának egyik nagy gyűjteményében, a Herbarium Generaléban 2019-ben elrendelt revíziós munka a végéhez közelít. E gyűjtemény több mint hatszázezer lapjának vonalkódozása meglehetősen egyhangú munka, olykor azonban szokatlan példányok kerülnek kézbe, lehetőséget nyújtva pár perc felüdülésre, rácsodálkozásra…

Szerzők: Bauer Norbert (Növénytár) és Somlyay Lajos (Növénytár)
nyito_kep_fekvo_dianthus_glacialis_zador-herbarium_bn.jpg

Hószéli szegfű herbáriumi ...

Az év madara 2024-ben a kerecsensólyom (Falco cherrug) 2. rész: A turul nyomában a keleti sztyeppéken és a laborban
Az év madara 2024-ben a kerecsensólyom (Falco cherrug) 2. rész: A turul nyomában a keleti sztyeppéken és a laborban

A genetikai adatok tükrében a kerecsensólyom, mint faj kialakulásának helye a populáció mai nyugati határára, talán éppen hazánk területére esik, majd innen kiindulva terjeszkedett keleti irányba. Őstörténeti szempontból ez azt jelenti, hogy a magyarok elődei az evolúciósan fiatalabb populáció sólymaival találkoztak először, hogy aztán a honfoglalás során megérkezzenek a turul őshazájának vidékére, ahol totemállatuk ősei fogadták őket, és új hazára ...

Észrevétlenül a talajon
Észrevétlenül a talajon

A rikító színű fajok általában azt jelzik, hogy valamilyen méreganyagot tartalmaznak, ezért nem érdemes elfogyasztani őket. Sok állatfaj viszont az élőhelyén beleolvad a környezetébe, hogy a ragadozók előtt észrevétlenek maradjanak. A talajon élő bogárfajok nagy része sötét színű, sokszor szürkés, hogy minél kevésbé lehessen észrevenni őket. Egyes fajok szárnyfedőin gödröket találunk, melyekben megtapad a nedves talaj, így aztán szinte teljesen eggyé ...

Bepillantás a Mohagyűjtemény mindennapjaiba
Bepillantás a Mohagyűjtemény mindennapjaiba

Nemrég múzeumunk botanikai expedícióiról tartottam előadást a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatóinak. Az előadás utáni kérdésekből kiderült, hogy ami nekünk természetes a mohák gyűjtésével, vagy a herbáriumba helyezésével, tágabb értelemben a gyűjteményezésével kapcsolatban, az egyáltalán nem olyan egyértelmű és világos mások számára. Így határoztam el, hogy írok a mohagyűjteményben folyó munkákról.

Szerző: Papp Beáta (Mohagyűjtemény)

...
Krokodil a Mecsekből
Krokodil a Mecsekből

A pécsváradi bányában található homok nemcsak építőanyag, hanem egy kiváló fosszília lelőhely is egyben kitartó gyűjtők-kutatók számára. Az itt felhalmozódott homok számos gerinctelen és gerinces fosszíliát őrzött meg számunkra, köztük az egykor a környéken élt krokodilok maradványait is.

Szerző: Szentesi Zoltán (Őslénytani és Földtani Tár, Rétegtani gyűjtemény)

pecsvarad_homokbanya.jpg

 A pécsváradi homokbánya ősmaradvány-tartalmú rétegei (fotó Sebe ...

Az év madara 2024-ben a kerecsensólyom (Falco cherrug)
Az év madara 2024-ben a kerecsensólyom (Falco cherrug)

Az idén alapításának 50. évfordulóját ünneplő Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2024-ben a kerecsensólymot választotta az év madárfajának. A kerecsen a hazai madárfauna egyik legkiemeltebb természetvédelmi értéke; európai szinten legjelentősebb populációja a Kárpát-medencében él. Fontos szerepet tölt be a magyarság hiedelemvilágában, hiszen a turult nagy valószínűséggel ezzel a madárral lehet azonosítani. A kétrészes cikksorozat első ...

Halottégetés
Halottégetés

Napjainkban szerte a világon egyre több a hamvasztás és kevesebb a koporsós temetkezés, melynek számos oka van. Ezek között a dinamikusan növekvő népességszám, a társadalmi- kulturális átalakulások folyamata, a vallási hit és nem utolsó sorban az elszegényedés is szerepet játszik.  E temetkezési forma megjelenése a paleolitikum időszakára tehető, majd az őskor folyamán bizonyos időszakokban (pl. bronzkor), bizonyos kultúrák népességei részben vagy ...

Bevezetés a lószúnyogok (Tipulidae) világába II.
Bevezetés a lószúnyogok (Tipulidae) világába II.

A lószúnyogokról magyar nyelven nem jelent meg olyan munka, melynek segítségével a hazai fajok meghatározhatók lennének. A Móczár László által szerkesztett Állathatározóba a fajoknak csak töredékét vették fel, és a Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae) sorozatban – megfelelő szakember hiányában – erről a csoportról nem született kötet. Ilyen módon meg kell elégednünk a legjellegzetesebb fajok felismerésével. A fajok zömének pontos azonosítása ...

A Guam-demencia nyomában
A Guam-demencia nyomában

A cikászok a mezozoikumban élték virágkorukat, majd jelentős hanyatlásnak indult a növény csoport.  A miocénben, kb. 15 millió évvel ezelőtt, még nálunk is megtalálhatták számításukat ezek a növények, akkoriban a cikászok hozzátartoztak Magyarország területének tájképéhez. Napjainkra jelentőségüket annyira elveszítették, hogy ma élő fajaik kivétel nélkül veszélyeztetettek. Mégis mi köze lehet egy ennyire alárendelt növény csoportnak egy szigetről ...

Bevezetés a lószúnyogok (Tipulidae) világába I.
Bevezetés a lószúnyogok (Tipulidae) világába I.

Féljünk-e a lószúnyogtól? A lakásba betévedő lószúnyogok riadalmat kelthetnek méretük, esetleg szárnyuk jól hallható zizegése miatt. A csípőszúnyogokhoz hasonló kinézetük ellenére ránk nézve teljesen ártalmatlanok, nem szúrnak és veszélyes betegségeket sem terjesztenek. A kifejlett rovarokkal leginkább nedves erdőkben, cserjésekben és réteken találkozhatunk, amint jellegzetes szárnytartással ülnek az alacsonyabb ágakon, bokrokon. Lárváik többnyire ...

Az Eucalathis (Brachiopoda) nemzetség története a Földközi-tengerben: sókrízis előtt és után, a Gibraltári-szorosnál fennakadva
Az Eucalathis (Brachiopoda) nemzetség története a Földközi-tengerben: sókrízis előtt és után, a Gibraltári-szorosnál fennakadva

Az ősmaradványokból kiolvasható információk mennyisége és jelentősége független a fosszíliák méretétől. Esetünkben az Olaszországban talált, alig néhány milliméteres mikromorf Brachiopodák nyújtanak hasznos adatokat a Földközi-tenger legsúlyosabb környezeti katasztrófája, az egész medence csaknem teljes kiszáradását okozó Messinai Sókrízis utóéletének a megértéséhez. Az is kiderül, hogy miért lehetetlen küldetés jelenleg az Atlanti-óceán ...

Nyári utcáink jellegzetessége, a japánakác
Nyári utcáink jellegzetessége, a japánakác

Amikor a legtöbb utcai díszfa már rég elvirágzott, a japánakác akkor kezd virítani. A sötétzöld levelű, robusztus termetű fa közkedvelt sorfa, Kínában nagy múltú gyógynövény.

Szerző: Tamás Júlia (Növénytár, Mag- és Termésgyűjtemény)

Július elején, amikor már a legtöbb díszfa elvirágzott, a japánakác még csak elkezd virítani. Nagy termete, sötétzöld lombja, illatos, vajszínű virágai közkedveltté teszik. A városi körülményeket jól ...

„Határon túli” leletek az Embertani Tár gyűjteményében II. – honfoglaló magyar koponyák a Felvidékről
„Határon túli” leletek az Embertani Tár gyűjteményében II. – honfoglaló magyar koponyák a Felvidékről

Hazánkban az ásatásokon előkerült régészeti korú emberi maradványok rendszeres és módszeres megmentése, illetve gyűjteménybe kerülése csak a Trianon utáni időszakban vált általánossá. Ezért gyűjteményünkben ritkaságszámba mennek azok az embertani leletek, amelyek a Kárpát-medence mai politikai határainkon túl eső területeiről származnak. Közülük ezúttal két felvidéki csontvázlelet kerül bemutatásra. Egyikük egy honfoglaló vezér fegyveres ...

Talajzoo blog 5 – Múzeumpedagógia a falakon túl
Talajzoo blog 5 – Múzeumpedagógia a falakon túl

Lehet-e ugyanarról mesélni óvodáskortól általános iskolai felső tagozatig?  Milyen kalandos úton kerül ki egy múzeumpedagógiai foglalkozás a múzeum falain kívülre, és hogy néz ki egy ilyen kihelyezett élménypedagógiai alkalom?

Szerző: Lazányi Eszter  (Talajzoológiai gyűjteménycsoport)

A történet a Múzeum első tábor ával kezdődött, ekkor kellett először elgondolkodnia a Talajzoológiai gyűjteménycsoport   munkatársainak azon, hogy milyen ...

ROVARÁSZNEMZEDÉKEK HŰ FÓRUMA
ROVARÁSZNEMZEDÉKEK HŰ FÓRUMA

A Folia entomologica hungarica – Rovartani Közlemények a Magyar Rovartani Társaság (MRT) és a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) tudományos folyóirata, amely magyar vonatkozással bíró, nemzetközi relevanciájú tanulmányokat publikál a rovartan területéről, különös tekintettel a taxonómiai (rendszertani), faunisztikai és állatföldrajzi munkákra. Az 1884-ben alapult Rovartani Lapok folytatása, idén ünnepeljük 140. születésnapját.

Szerzők: Vas Zoltán ...

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

logo_jpg.jpg

mti_hirfelhasznalo.jpg

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Rovatok

Szerzők

Információk, ajánlók

 

 

 

 

Naptár

október 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31
süti beállítások módosítása