A rikító színű fajok általában azt jelzik, hogy valamilyen méreganyagot tartalmaznak, ezért nem érdemes elfogyasztani őket. Sok állatfaj viszont az élőhelyén beleolvad a környezetébe, hogy a ragadozók előtt észrevétlenek maradjanak. A talajon élő bogárfajok nagy része sötét színű, sokszor szürkés, hogy minél kevésbé lehessen észrevenni őket. Egyes fajok szárnyfedőin gödröket találunk, melyekben megtapad a nedves talaj, így aztán szinte teljesen eggyé válnak a környezetükkel.
Egyik ilyen faj az ormányosbogarak közé tartozó nyugati bordásormányos (Minyops variolosus). Ennek a mintegy egy centiméteres, vaskos bogárnak a hártyás szárnyai hiányoznak, így csak gyalogolni tud a fűcsomók között. A bordázott szárnyfedőin megtapadó talajszemcsék szinte láthatatlanná teszik őket.
Szerző: Kutasi Csaba (MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma)
Nyugati bordásormányos (Minyops variolosus)
Sokáig hazánkból csak egy bordásormányos fajt ismertek, amit egyszerűen „bordás ormányos”-nak (Minyops carinatus) neveztek, melyről a genusz revíziója során 2010-ben kiderült, hogy valójában nem is él hazánkban, csak Nyugat-Európában.Helyette viszont két másik faj került a hazai ormányosbogarak listájára. Ahhoz, hogy pontosan mely fajokhoz tartoznak a hazai egyedek, azt csak a gyűjteményekben fellelhető példányok alapján lehetett azonosítani. Ehhez a munkához elengedhetetlen volt a legnagyobb hazai közgyűjteménynek, a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményi anyagainak revíziója is.
Nem is olyan könnyű észrevenni
A vizsgálatok után kiderült, hogy a keleti bordásormányos (M. costalis) hazánk délkeleti részének egyik jellegzetes faja, amely jelenleg csak Csongrád, Békés, és Borsod-Abaúj-Zemplén megye néhány pontján fordul elő. A korábbi adatok nagy része viszont a nyugati bordásormányos fajra vonatkozott.A két hazai fajnak az előfordulásai vikariáló elterjedést mutatnak, azaz helyettesítik egymást az ország területén, a Bakonyban is a nyugati bordásormányos fordul elő.
Podlussány Attilának a Bakony ormányosbogarait ismertető monográfiája
Podlussány Attila, Bakony-kutató, ormányosbogár specialista 2007-es bakonyi alapvetésében még az M. carinatus név alatt ismerteti. A Bakony vidékén száraz gyepekben több helyen megtalálták, minden kistájon előfordul, Zircről is van korábbi adata. Ebben az évben az Olaszfaluhoz tartozó Eperkés-hegy gyep borította földútján négy példányát is felfedeztem. Két bogarat a talaj közeli vizsgálatával, kettőt pedig a talajszint tapintásával találtam meg. Ez a faj hazánk dombvidékein, száraz gyepekben széles körben elterjedt, de viszonylag ritkán sikerült kimutatni. Ritkasága valószínűleg jó rejtőzködő képességéből adódik, mert Szénási Valentin ormányosbogár specialistának célzott kereséssel számos helyen sikerült felfedeznie. Emellett kimutatta azt is, hogy a fajnak a sokvirágú boglárka (Ranunculus polyanthemos) a tápnövénye. A nyugati bordásormányos Magyarországon nem védett faj, de különleges megjelenésével egyedi színezőeleme faunánknak.
Az Eperjes tanösvény táblája az Eperkés-hegyen
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
