A Földön élő mintegy 10.000 madárfaj kétharmada, közel hatezer-hatszáz madárfaj egyedei vonulnak. Azaz olyan kétlaki életet folytatnak, amelyben a költési időszakban használt terület jelentősen eltér a telelő helyektől, és a két terület között rendszeresen ingáznak az egyedek. A vonulás…
Ma már alig hihető, de 40-50 évvel ezelőtt magyar zoológusok gyűjtőutakon vettek részt a világ egyik legtitokzatosabb országában. Amit hazahoztak, máig szinte példa nélküli.
Szerző: Merkl Ottó (MTM Bogárgyűjtemény)
Észak-Korea ma a Föld leginkább elzárt országa. Magyarországgal való kapcsolata…
A „fekete kontinens” ornitológiai ritkaságainak legkeresettebb öt faja közé tartozik a papucscsőrű madár (Balaeniceps rex), ezért az afrikai madármegfigyelő utazások egyik sztárja. Nem véletlen, hogy az egyetlen fennmaradt eredeti, Kittenberger által elejtett papucscsőrű példányt és egy állatkertből…
A napokban az egyik bulvárlap érzékekre ható című cikke nyomán elárasztották a magyar sajtót a „repülő csótányok” budapesti inváziójáról szóló hírek. Ezekben a tények mellett sajnos valótlanságok is előfordulnak, ezért igyekszünk a helyükre tenni és kiegészíteni a bennük szereplő…
Arról, hogy miként gyarapodtak több emberöltőkkel ezelőtt gyűjteményeink, már írtak a blogunkon. Adományozók azonban ma is élnek köztünk, és friss, értékes bogárpéldányok is kerülnek közgyűjteményekbe. Nem is akármilyenek!
Szöveg és fotók: Németh Tamás (MTM, Bogárgyűjtemény)
Színpompás cincérek:…
A minap örömteli hírről számoltunk be a múzeum Facebook-oldalán: végre (száz év után) bebizonyosodott, hogy él havasi cincér Budapest közigazgatási határain belül, mert egy csapat gyerek jól azonosítható maradványokat talált a Normafánál.
Írta: Merkl Ottó (MTM, Bogárgyűjtemény)
Utána dőlni kezdtek…
Az égvilágon mindenféle betegséget gyógyító csodaszer, és mindezért nem kell mást tennünk, csak eső után csatangolnunk, esetleg áskálnunk kicsit: a földigiliszták hagyományos gyógyászatban betöltött szerepéről lesz most szó.
Írta: Szederjesi Tímea (MTM Talajzoológiai Gyűjteménycsoport)
A…
A DNS-alapú vizsgálatok napjainkban már sok olyan kérdésre választ adnak, amelyeket korábban fel sem tudtunk tenni. Múzeumunk számos más neves intézmény mellett több éve részt vesz egy olyan nemzetközi programban, amely a genetikai erőforrások felhasználását és a genetikai információk zavartalan…
A tavasz megérkeztével felébredt a természet: egyre zöldebb a táj, egyre több a virág, és egyre több mindenfelé a röpködő, mászkáló élőlény. Virágos réteken, kertekben már most is találkozhatunk egy furcsa szerzettel, akinek mérete megközelíti a legkisebb kolibrikét, és azokhoz hasonlóan olyan…
Az utóbbi napokban bejárta a világsajtót a hír, hogy a Harvard Egyetem és a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói egy különleges kapszulát fejlesztettek, amely a jövőben kiválthatja az inzulinos fecskendőket a diabéteszes betegek számára. A Science magazine hasábjain megjelent tanulmánynak…
A virtuális valóság korában ki hinné, hogy Karl May (1842–1912) Winnetou-történetei híres hősének, Old Shatterhandnek a legendás Henry-karabélya ma is megvan még? Ráadásul az író a vasöklű Old Shatterhandet egy magyar honvéd huszár főhadnagyról mintázta, aki az 1848-as forradalom és szabadságharc…
Álló és folyóvizeink partján gyakran találkozhatunk hatalmas, akár a pingpongütő méretét is elérő kagylóhéjakkal, néha akkora tömegben, hogy az a benyomásunk támad: a gerinctelen biomassza oroszlánrészét ez az egy faj teszi ki az adott víztestben.
Amuri kagyló (Sinanodonta woodiana) (fotó: V.…
Ha valami igazán közel tudja hozni egymáshoz a népeket, hát az a közös biodiverzitás-kutatás. Az idén végre a Visegrádi országok és a Kaukázus országainak vízirovarászai is erre az útra léphettek a Visegrad Fund jóvoltából. A konzorcium hazai résztvevője múzeumunk; a projekthez budapesti…
A vándorsólyom a sólyomalakúak rendjének (Falconiformes) legnagyobb elterjedési területű tagja, és egyben az állatvilág egyik leggyorsabb képviselője. Az extrém hideg sarkvidéki és túlontúl száraz sivatagi területek kivételével az egész világon megtalálható. A hatalmas elterjedési területet 19 alfaj…
A tölgypávaszemet 1861-ben írták le a tudomány számára Bombyx yamamai néven. A leírás alapjául szolgáló példányok Japánból származtak. A későbbi kutatások kiderítették, hogy a tölgypávaszem nem közeli rokona az igazi selyemlepkének (Bombyx mori), hanem a pávaszemfélék (Saturniidae) családjába…
