A tavasz megérkeztével felébredt a természet: egyre zöldebb a táj, egyre több a virág, és egyre több mindenfelé a röpködő, mászkáló élőlény. Virágos réteken, kertekben már most is találkozhatunk egy furcsa szerzettel, akinek mérete megközelíti a legkisebb kolibrikét, és azokhoz hasonlóan olyan gyorsan csapkod a szárnyaival, hogy az csak elmosódva látszik. Továbbá képes egy helyben lebegni, majd szempillantás alatt bármilyen irányba elsuhanni.
Írta: Tóth Balázs, (MTM, Lepkegyűjtemény)
Bár az idegenhonos élőlények terjedése valós jelenség (és nagy probléma), ott azért még nem tartunk, hogy valódi kolibrik forduljanak elő hazánkban. A szóban forgó állatnak sincs hozzájuk köze: talán meglepő lehet, de a lepkékhez tartozik! A lepkék között pedig a szenderek családjának tagja. Húsz fajuk előfordulását mutatták ki hazánkban, melyek közül nappal a kacsafarkú szendert (Macroglossum stellatarum) láthatjuk a leggyakrabban, amint mély torkú virágok előtt lebeg, vagy éppen cikázik. A figyelmes szemlélő észreveheti, ahogy pödörnyelvét (amely a lepkék jellegzetes szájszerve) kinyújtja és a virág kelyhébe mélyeszti. A kerti virágok közül a floxot (Phlox spp.), a levendulát (Lavandula spp.), a loncot (Lonicera spp.), a nyáriorgonát (Buddleia spp.), a petúniát (Petunia spp.) és a szarkalábat (Consolida spp.) egyaránt kedveli.
Kacsafarkú szender táplálkozás közben, jól látható a pödörnyelve (fotó: Bigedison)
Kacsafarkú szender preparált példánya (fotó: Gergely Péter)
Nappal még két szenderfaj aktív hazánkban, ezek szárnyai – a lepkéknél rendhagyó módon – szinte teljesen pikkelytelenek és átlátszóak. E fajok teste nagyon zömök, és potrohukon sötét övet viselnek: alakjukkal és mintázatukkal poszméheket utánoznak! Röptük azonban a kacsafarkú társukhoz hasonlóan kolibriszerű (méretük valamivel kisebb). Aki szeretne találkozni velük, az legnagyobb eséllyel meleg, déli domboldalakon (illetve a nyugati országrészben nedves réteken), orgonavirágzás idején futhat össze egyik fajukkal, a pöszörszenderrel (Hemaris tityus). (A másik faj ritka, csak helyenként, inkább hegyvidéken található.) Azonban megfogni nem szabad, mert védett!
Pihenő pöszörszender (fotó: Dr. Bathó Imréné, forrás: www.izeltlabuak.hu)
Alkonyatkor újabb szenderfajok ébrednek fel, míg a nappaliak nyugovóra térnek. Májustól októberig lehet megfigyelni hazánk leghosszabb nyelvű lepkéjét, a folyófűszendert (Agrius convolvuli). Ez a faj minden évben a Földközi-tenger vidékéről vándorol észak felé, akár Izlandig is eljuthat. Nyáron az északi tájakon is képes kifejlődni, de a fagyokat nem bírja. Nálunk nyár végén és ősszel a leggyakoribb, ugyanis ekkor az éppen kifejlődött nemzedék példányai és a délről érkezett lepkék egyaránt láthatóak. Ha a kertben nagy petúniaágyás van, akkor jó eséllyel felbukkan, hogy tisztán hallható zúgással (és ha közelünkben repül el, jól érezhető légmozgást keltve) keresse fel a virágokat, a kacsafarkú szenderhez hasonló műrepülő-mutatványokkal. Maradandó élmény a vele történő első találkozás, hiszen méretei alapján kisebb madárnak is nézhetnénk!
Preparált folyófűszender, kinyújtott pödörnyelvével. A Magyar Természettudományi Múzeum példánya (fotó: Tóth Balázs)
Nemcsak a folyófűszender, hanem rokonai közül több is vándorol. A rendszertelen, alkalmi szender-vándorok közül talán a védett halálfejes lepke (Acherontia atropos) a legismertebb. Állandó állományai csak Európa legdélebbi pontjain és Afrikában honosak. Még a folyófűszendernél is nagyobbra nőhet. Nemcsak a torának koponyaszerű mintázata miatt nevezetes, hanem azért is, mert aktív hangadásra képes: furcsa cincogó hangot hallat, ha háborgatják. Nagyon szereti a mézet, még a méhkaptárakba is betör érte – nyelve rövid, de erős, hegyes és éles, ezzel képes átlyukasztani a lépsejtek viaszfalát. Ám néha ráfizet falánkságára: ha a méhek felfedezik, akkor halálra szúrják, végül viasszal befalazzák. A méhésznek ezzel kárt okoz, mert tönkremegy a lép, és nem lehet kipergetni a mézet.
A bábból frissen kelt halálfejes lepke (fotó: J9dw, forrás: Wikimédia Commons)
A szenderek is, mint minden lepke, teljes átalakulással fejlődnek: a nőstény petét rak, amelyből hernyó kel ki – ez idővel bebábozódik, és a kifejlett lepke a bábból bújik elő. A szenderek hernyója jellegzetes, könnyen felismerhető: vastag testű, húsos, és a legtöbb fajnak a fenekén hosszú nyúlvány van. Néhány faj hernyója érdekes pózban pihen: teste elülső felével felágaskodik, de fejét lehajtja. Ez a pihenőhelyzet a fagyalszender felfedezőjét egy szfinxre emlékeztette, ezért a fajnak a Sphinx ligustri latin nevet adta.
Pihenő fagyalszender hernyó (fotó: Harald Süpfle, forrás: Wikimédia Commons)
A szenderek világa még több érdekességet rejt, melyeket magunk is felfedezhetünk, ha tölcséres virágokat ültetünk akár az erkélyre, és odafigyelünk az érkező rovarvendégekre!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Fotósképző · fotoskepzo.hu 2019.04.17. 22:26:06
lutria 2019.04.17. 22:38:35
kiskutyauto 2019.04.17. 23:34:49
amaurote · http://anarchia2020.blog.hu 2019.04.18. 00:20:39
LoonyLuna · http://aedua.deviantart.com 2019.04.18. 06:36:36
Nagyon szeretem egyébként ezeket a kis cukiságokat, mióta mindenkinél van fényképezős telefon, felbukkannak olykor ilyen posztok, hogy "Hűűű, kolibrit láttam!" -és egy homályos fotó a szenderről. :D
Gyerekkoromban állandóan lestem a szendereket (meg minden egyéb rovart, ami betévedt a kertbe). Tudtam is, hogy mik ezek , a felnőttek mondták, hogy vigyázzak rájuk, mert nagyon ritkák. Nem értem, más hogyhogy nem látott egyet sem, hogy ilyen csodaszámba megy?
Hosszú Haj 2019.04.18. 18:02:55
Nem inkább északról?
bati67 2019.04.24. 17:09:01
Ezt a lepkét anyukámék kertjében fotóztam (évek óta visszajár). Akkor ő kicsoda? :-)
<a href="http://www.kepfeltoltes.eu/view.php?filename=375lepke_2.png" target="_blank"><img src="http://www.kepfeltoltes.eu/images/2019/03/375lepke_2.png" alt="Korlátlan képfeltöltés ingyen - http://www.kepfeltoltes.eu"></a>
plumigeralis 2019.04.25. 08:48:49
Hernyókorában nagyon szereti a kapor és a sárgarépa levelét, így ha a kertben vannak ilyen növények, akkor lehet, hogy ott is nőtt fel!
Üdvözlettel:
Tóth Balázs
plumigeralis 2019.04.25. 08:53:31
Üdvözlettel:
Tóth Balázs