A vándorsólyom a sólyomalakúak rendjének (Falconiformes) legnagyobb elterjedési területű tagja, és egyben az állatvilág egyik leggyorsabb képviselője. Az extrém hideg sarkvidéki és túlontúl száraz sivatagi területek kivételével az egész világon megtalálható. A hatalmas elterjedési területet 19 alfaj…
A tölgypávaszemet 1861-ben írták le a tudomány számára Bombyx yamamai néven. A leírás alapjául szolgáló példányok Japánból származtak. A későbbi kutatások kiderítették, hogy a tölgypávaszem nem közeli rokona az igazi selyemlepkének (Bombyx mori), hanem a pávaszemfélék (Saturniidae) családjába…
Szerző: Szél Győző (MTM Bogárgyűjtemény)
Magyar Gábor életrajzi lexikonában a hazai ornitológusokat és az ornitológiában jelentőset alkotó, már elhunyt személyeket mutatja be alfabetikus sorrendben. A 296 oldal terjedelmű kötetben összesen 455 szakember életútja és szakmai tevékenysége elevenedik…
„Hogy micsoda? Van ilyen? Ez komoly? És tényleg világít?” – nagyjából ezek a kérdések hangzanak el, amikor nem szakmai körben szóba kerül az Eisenia lucens, vagyis a világító giliszta. Igen, valóban létezik ilyen, és nálunk is él.
Szerző: Szederjesi Tímea (MTM, Talajzoológiai…
Tombol a nyár. Akinek van szerencséje dél-európai tájakon időzni, álmodozva hallgathatja a kabócák énekét. Azokat azonban, akik itthon maradtak, kevésbé lírai élményekben részesítik e rovarcsoport néma tagjai.
Szerző: Merkl Ottó (MTM Bogárgyűjtemény)
Amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa)…
A lopódarazsak hazai és idegenhonos fajai időnként az épületekben, lakásokban is felbukkannak, de aggodalomra semmi ok. Egyrészt békések és magányos életmódúak, tehát nem fogja egy darázskolónia rövidesen átvenni a hatalmat az adott helyiségben, másrészt pedig, bár lopódarazsaknak neveztetnek, nem…
Minden kisgyerek életében eljön az a pillanat, amikor megpróbálja meggyőzni a szüleit, hogy márpedig neki éppen kisállatra van otthon szüksége. Sok szülő sikeresen ellenáll, de nagy számban vannak azok, akik érthető okokból inkább engednek a nyomásnak. Ilyenkor beszereznek egy kutyát, cicát,…
Nagy valószínűséggel az egyik legelterjedtebb édesvízi rákfaj Földünkön a vörös mocsárrák (Procambarus clarkii). Egyike a hazánkba újonnan, akvaristák által bekerült idegenhonos rákoknak, ezért is esett rá a választás áprilisban a hónap műtárgyaként.
Vörös mocsárrák (Procambarus clarkii) az első…
Közismert, hogy az állati beporzású növények többségét rovarok porozzák, és jól tudjuk azt is, hogy a gerincesek (madarak, denevérek és más kisemlősök, sőt olykor hüllők) közt is akadnak beporzók. A malakofília, azaz a csigák által történő beporzás ezzel szemben egészen kivételes jelenség. Bár…
2018 februárjában tudományra új yucatáni barlangi rákfaj leírása jelent meg a ZooKeys nevű rangos zoológiai szakfolyóiratban. A felemáslábú rákok rendjébe tartozó Mayaweckelia troglomorpha vakrákfajt Angyal Dorottya és munkatársai, a Mexikói Nemzeti Független Egyetem (UNAM) kutatói találták meg és…
Az arab tahr (Arabitragus jayakari) egy kevéssé ismert, ritka patás. Az IUCN Vörös Listáján veszélyeztetett kategóriába sorolt állat kizárólag az Omán és az Egyesült Arab Emirátusok területén található Hajar-hegység 1000 és 1800 méter közötti régióiban fordul elő. Állományát 2000 egyednél is…
A múlt héten kaptuk a tragikus hírt, miszerint október 11-én holtan találták nottinghami otthonában Jeremyt, Nagy-Britannia leghíresebb csigáját.
Írta: Fehér Zoltán (MTM, Puhatestűek Gyűjteménye)
Jeremy, a celebcsiga (angolul shellebrity) története nagyjából egy éve kezdődött, ekkor bukkant rá…
Írta: Vörös Judit (Magyar Természettudományi Múzeum, Kétéltű- és Hüllőgyűjtemény)
Pálmafák, szamba, foci, karnevál; talán ezek a szavak jutnak először az ember eszébe, ha Brazíliára gondol. Esetleg felsejlik a Rio című animációs film, amelyben a kék ara kihalása ellen harcol néhány „aktivista”.…
Csendes pusztítók teszik tönkre az akár évszázados festményeket, fából készült szobrokat és bútorokat. Akkor hát gyorsan kínáljuk meg őket a legborzasztóbb vegyszerrel, amit a boltban találunk? A Magyar Képzőművészeti Egyetem vendégszerzőjének és konzulensének írásából kiderül, a helyzet nem olyan…
Ahogy gyarapodnak a bennünket körülvevő világról alkotott ismereteink, úgy változnak a különböző technológiák. Egymás után tűnnek el régi anyagok és eszközök, és válnak múzeumi kuriózummá. Ilyen tárgy a Magyar Természettudományi Múzeum Lepkegyűjteményében őrzött lepkeolló is.
Írta: Katona Gergely…
