Alighanem sokan elborzadnak a koponyalékelés szó hallatán, pedig egyes műtéteknél ma is alkalmazzák a koponyaűri nyomás csökkentésére. A beavatkozás nem volt ritka a honfoglalás kori Kárpát-medencében, és persze akkor is megvolt a maga sajátos szerepe.
Honfoglaló őseink a koponyalékelést két különböző módon, más-más okból végezték.
A sebészi koponyalékelés (szaknyelven trepanáció) gyógyító célú műtéti eljárás, melynek során ...
Lassan búcsúzunk a magyar zergevirágtól, amely 2019-ben volt az év vadvirága. A 2020-as év vadvirágát három tavaszi virágzású növényfaj közül választhatjuk ki, melyek mindegyike ritka és védett hazánkban. Bár virágzásuk csak márciustól májusig tart, zöld részei mindhárom fajnak megfigyelhetők az év nagy részében.
A válaszható fajok között van lomberdei faj, hegyvidékek középhegységeinkbe leereszkedett képviselője és mediterrán tengerpartoknak a ...
Ma már alig hihető, de 40-50 évvel ezelőtt magyar zoológusok gyűjtőutakon vettek részt a világ egyik legtitokzatosabb országában. Amit hazahoztak, máig szinte példa nélküli.
Szerző : Merkl Ottó (MTM Bogárgyűjte mény )
Észak-Korea ma a Föld leginkább elzárt országa. Magyarországgal való kapcsolata is szinte kizárólag a Baptista Szeretetszolgálat segélyszállítmányaira és orvosi segítségnyújtására korlátozódik. Ez azonban nem volt mindig ...
Reméljük, hogy e bejegyzés olvasója nem vált már immunissá a kampányhírekre, ugyanis mi is egy szavazáson való részvételre buzdítjuk, bár „Az év ásványa” voksolás korántsem hat úgy mindennapjainkra, mint az önkormányzati választás.
Írta: Papp Gábor (MTM, Ásvány- és Kőzettár )
Az ásványok barátai számára viszont fontos, a jövő évet befolyásoló döntésről van szó, hiszen a most megválasztottakkal kiemelten fog találkozni ...
Lebilincselő felvételek várnak mindenkit a Magyar Természettudományi Múzeumban november 3-áig Földünk éjszakai tájaitól a Naprendszer égitestjein át a Tejút titokzatos világába, és azon is túl, a kozmikus végtelen extragalaxisai közé.
Tarczi Patrik : Sarki fény teliholdnál
Ha azt hitték, több mint két évet kell várniuk az újabb teljes Holdfogyatkozásra, tévedtek. Megnyílt a Csillag-képek című országos asztrofotó kiállítás több mint 50 hazai ...
A „fekete kontinens” ornitológiai ritkaságainak legkeresettebb öt faja közé tartozik a papucscsőrű madár ( Balaeniceps rex ), ezért az afrikai madármegfigyelő utazások egyik sztárja. Nem véletlen, hogy az egyetlen fennmaradt eredeti, Kittenberger által elejtett papucscsőrű példányt és egy állatkertből származó társát kincsként őrizzük a múzeumban.
Írta: Fuisz Tibor (MTM, Madárgyűjtemény )
Elterjedési területe Afrika édes vizű mocsaraira, ...
A remetebogár az egyik legritkább és legérdekesebb magyarországi rovarfaj. Jövőbeli sorsa azonban nem éppen biztató.
Írta: Kovács Tibor ( MTM Mátra Múzeuma )
Hím remetebogár ( Osmoderma barnabita ) (fotó: Káldi József, izeltlabuak. hu ; licenc: CC BY 4.0)
A kiemelt közösségi jelentőségű remetebogarat Giovanni Antonio Scopoli olasz természettudós fedezte fel és írta le a tudomány számára 1763-ban Scarabaeus eremita néven (ma érvényes neve Osmoderma ...
A napokban az egyik bulvárlap érzékekre ható című cikke nyomán elárasztották a magyar sajtót a „repülő csótányok” budapesti inváziójáról szóló hírek. Ezekben a tények mellett sajnos valótlanságok is előfordulnak, ezért igyekszünk a helyükre tenni és kiegészíteni a bennük szereplő információkat.
Írta: Puskás Gellért (MTM, Kisebb rovarrendek gyűjteménye)
Budapesten az utóbbi években valóban megjelent egy új, röpképes erdeicsótányfaj. ...
Arról, hogy miként gyarapodtak több emberöltőkkel ezelőtt gyűjteményeink, már írtak a blogunkon . Adományozók azonban ma is élnek köztünk, és friss, értékes bogárpéldányok is kerülnek közgyűjteményekbe. Nem is akármilyenek!
Szöveg és fotók: Németh Tamás (MTM, Bogárgyűjtemény )
Színpompás cincérek: érthető a népszerűségük
A palearktikus régióból – ami nagyjából a Nyugat-Európától Japánig terjedő terület – származó ...
Intézményünk növénytani folyóirata 1961-ben indult útnak Fragmenta Botanica néven, majd 1973-tól a neve Studia botanica hungarica . Lapunk hosszú ideig kizárólag a múzeumi kollégák eredményeit közölte, illetve más kollégáknak a Növénytár gyűjteményein alapuló kutatási eredményeit. 2014-től a lap új szerkesztővel és szerkesztőbizottsággal hazai és nemzetközi kutatások eredményeit közli a botanika és mikológiai minden területéről, elsősorban a ...
„Hanem amíg Új-Guineába eljuthattam, annak nagy ára volt, egy egész élet szenvedése. De nem bántam meg. Lassanként akklimatizálódtam …de világnézetem nem bír akklimatizálódni, nem tudok látni semmit a régi európai szemmel.”
Szerző : Merkl Ottó (MTM Bogárgyűjte mény )
A magyar rovarászati expedíciók első aranykora a 19. és a 20. század fordulója lehetett. Abban az időben az entomológiailag teljesen feltáratlan egzotikus tájakon az oda eljutó ...
Ez a 138 évvel ezelőtt kiadott embertani könyv számos magyar antropológus kezében megfordult, míg végül az Embertani Tár könyvtárába került. Mivel a művelt nyugati tudományos világban az antropológia már a kezdeti ellenérzéseket legyőzte, a magyarországi szaktudósok körében is egyre nagyobb igény jelentkezett, hogy ezzel az új diszciplínával megismerkedhessenek.
Összeállította: Makra Szabolcs ( MTM Embertani Tár )
Ez a mű először ...
Csak három példány maradt a Széchenyi-féle expedíció anyagából a múzeumban. Az egyik egy kihalt ormányos, a sztegodon őrlőfoga.
Szerző: Gasparik Mihály (MTM, Őslénytani és Földtani Tár )
Gróf Széchenyi Béla a „nemzet nagy reformátorának”, gróf Széchenyi Istvánnak első fiaként született 1837. február 3-án Pozsonyban. Örökölte édesapjától a magyar nemzet szolgálatának lelkületét, részben ennek köszönhető, hogy 1877-ben nagyszabású ...
A minap örömteli hírről számoltunk be a múzeum Facebook-oldalán: végre (száz év után) bebizonyosodott, hogy él havasi cincér Budapest közigazgatási határain belül, mert egy csapat gyerek jól azonosítható maradványokat talált a Normafánál.
Írta: Merkl Ottó (MTM, Bogárgyűjtemény )
Utána dőlni kezdtek a kommentek (meg pár email is), hogy na de hát én is láttam már ilyet a Normafán, meg én is, meg én is, sőt már 15 éve is, stb. És hogy akkor ennek a ...
A biológiai sokféleség jövője és megőrzése nagyrészt olyan pozitív társadalmi változásoktól függ, melyeket csak akkor tudunk előidézni, ha különösen nagy hangsúlyt fektetünk a környezeti nevelésre. Éppen ez volt a célja a május utolsó hetében ért véget a Biotalent – Talent in Biodiversity (~Biotalent – Tehetség a biológiai sokféleség témakörében) elnevezésű online kurzusnak, amely 25 országból majd 500 tanuló érdeklődését váltotta ki.
...
