Kevesen hallottak az Usutu-vírusról, de itt van nálunk is. Szerencsére emberben ritkán okoz betegséget.
Írta : Dr. Soltész Zoltán ( Magyar Természettudományi Múzeum, Kétszárnyúak Gyűjteménye )
Az Usutu-vírus szerkezete (forrás: The Native Antigen Company )
Az Usutu-vírus (USUV) a hazánkban is jelen lévő nyugat-nílusi vírushoz (WNV) nagyon hasonló kórokozó, mindketten a sárgalázvírusok (Flaviviridae) családba tartozó arbovírusok (azaz ...
Andersen meséit idézi egy csigaház fordulatos története, amely a rangos nemzetközi zoológiai szaklap, a Journal of Zoological Systematics and Evolutionary Research hasábjain me gjelent cikkből tárul elénk.
A történet, amelynek magyar vonatkozásai is vannak, remekül illusztrálja a tudományterületeken átívelő együttműködés jelentőségét a modern természettudományokban. A kutatók egy új csigafaj kezdetben rutinfeladatnak gondolt leírása során olyan kérdésekkel ...
A válasz: igen, de nem úgy és nem az. Nézzük meg kicsit részletesebben.
Írta : Soltész Zoltán ( Magyar Természettudományi Múzeum, Kétszárnyúak Gyűjteménye )
A malária neve arra utal, hogy a betegség a rossz levegő, a mocsarakból felszálló gázok következménye (az olasz „mala aria” jelentése rossz levegő). Sir Ronald Ross brit gyarmati orvos igazolta elsőként, hogy a maláriát csípőszúnyogok által terjesztett egysejtű kórokozók okozzák. ...
E kérdésről sokaknak egy virágos réten szaladgáló lepkehálós alak jut eszébe először. Aztán felfigyelnek az „éjjeli” szóra, és képzeletükben elemlámpát adnak neki. Valóban, még mindig ez a hagyományos gyűjtőmódszer tűnik a legegyszerűbbnek, ám a hazánkból eddig ismert, nagyjából 3400 éjjelilepkefajnak csak egészen kis részét lehet így meglelni.
Írta: Tóth Balázs (Magyar Természettudományi Múzeum, Lepkegyűjtemény )
Ha este és éjjel ...
Hazánkban is jelen vannak olyan kórokozók, melyeket csípőszúnyogok terjesztenek. A nyugat-nílusi vírus humán és állategészségügyi szempontból is jelentős tényező, amely komoly gazdasági károkat is okozhat.
Írta : Dr. Soltész Zoltán ( Magyar Természettudományi Múzeum, Kétszárnyúak Gyűjteménye )
A nyugat-nílusi vírus (West Nile virus, WNV) a sárgalázvírusok (flavivírusok) közé tartozó, világszerte előforduló kórokozó. Ugyanabba a ...
Gép? Pép? Gém? Nem! Géb. Kis testű, gülüszemű, rendesen úszni sem tudó hal. A nálunk előforduló gébfajok egyike sem őshonos, hanem maguktól vagy véletlen behurcolással kerültek be természetes és mesterséges vizeinkbe.
Írta: Németh Tamás (Magyar Természettudományi Múzeum, Bogárgyűjte mény)
Békafejű géb portréja (fotó: Németh Tamás)
A Magyarországon előforduló hét gébfajt két családba sorolják. A leginkább lassú folyású ...
A Kárpát-medence egyik kiemelkedő természeti értékét erdélyi lepkész fedezte fel, és múzeumunk Állattárának akkori igazgatójáról nevezte el.
Írta: Tóth Balázs (Magyar Természettudományi Múzeum, Lepkegyűjtemény )
A kijárási korlátozások a múzeumi kurátorok munkájára is nagy hatással vannak: ezekben az időkben a gyűjteményi tárgyakhoz való hozzáférés és a terepi gyűjtés egyaránt nehézkes vagy éppen lehetetlen.
Mit tehet ebben a ...
Több mint száz éve, 1912 őszén a Szahara egyik oázisánál kövületvadászok rábukkantak minden idők talán legkülönlegesebb őshüllőjének csontjaira. Bár a hatalmas ragadozó dinoszaurusz eredeti leletei odavesztek a második világháború során, a tarajos lény továbbra is lázban tartja a kutatókat és a nagyközönséget. Nemrég felfedezők új generációja kezdte meg maradványainak felkutatását, a kibontakozó tudományos vitában pedig az őslénykutatók ...
A krenneritet múzeumunk ásvány- és őslénytani tárainak egykori igazgatója, Krenner József írta le. Természetesen nem magáról nevezte el, mégis az ő emlékét őrzi ma ez a ritka arany-ezüst-tellurid. Hogyan történhetett ez? Mi köze van a tellúrásványokhoz Eötvös Józsefnek? És hogy került Krenner József felesége az egri vár falaira?
Írta: Papp Gábor ( Ásvány- és Kőzettár )
Az Erdélyi-érchegység egyik kies völgyében ...
A molnárgörények nemcsak a hörcsögök üldözésében kitartóak, de a szerelmi életüket is teljes erőbedobással élik meg, ahogy megérzik a tavasz közeledtét. Ennek pedig természetes eleme a gyengéd erőszak.
Love is in the air (fotó: Morvai Szilárd)
Szerzők: Cserkész Tamás (Állattár), Ottlecz Barnabás, Csorba Gábor ( Emlősgyűjtemény ), Görföl Tamás ( Emlősgyűjtemény ), Szatmári Lajos, Lackó Levente, Sramkó Gábor
...
Új állat- és növényfajokat gyakran neveznek el olyan emberekről, akiket tiszteletre méltónak tart az adott faj leírója. Köztük van az 1986-os csernobili katasztrófa négy hőse is.
Szerző: Vas Zoltán (Magyar Természettudományi Múzeum, Hártyásszárnyúak gyűjteménye )
A tudományra újként leírt fajok legtöbbször morfológiai sajátosságaikról kapják tudományos nevüket, de emellett igen gyakran keresztelik el őket élő vagy már elhunyt valós ...
Állattani szempontból a Kárpát-medence egyik leghíresebb, legismertebb és legjobban feltárt területe Herkulesfürdő. Valóságos búcsújáróhelye volt 1920 előtt a zoológusoknak. Hosszú csend következett később, de a hely egyáltalán nem merült feledésbe.
Írta: Németh Tamás és Merkl Ottó ( Magyar Természettudományi Múzeum, Bogárgyűjte mény )
A Déli-Kárpátok végződésében, a bánsági Krassó-Szörény megye délkeleti sarkában lévő Herkulesfürdő ...
A repülő rovarokat fogyasztó molnárfecskéből és füstifecskéből évről évre kevesebbet látunk. Nem kedvez nekik sem az intenzív mezőgazdasági művelés, sem a klímaváltozás, sem az élőhelyek csökkenése. Ám ne higgyük, hogy nem tehetünk értük semmit. Ahogy megtanultunk rovarszállót építeni kertünkben, most tanuljunk meg fecskehotelt készíteni.
Szerzők: Pereszlényi Ádám és Fuisz Tibor István ( Madárgyűjtemény )
Képek: Pereszlényi Ádám ( ...
A fosszilis nyomok felfedezésének történetében mindig is nagy szenzáció az ősemberi lábnyomok előkerülése. Méltán híresek például őseink Tanzániában talált több millió éves lábnyomai. Nem meglepő hát, hogy a nevezetes vértesszőlősi előembertelepen talált lábnyomok felfedezését is fokozott érdeklődés övezte.
A vértesszőlősi lábnyomokat a III. számú ásatási lelőhelyen fedezték fel, ahol az egyenetlen ...
A Covid-19 vírus világszerte hihetetlen gyorsasággal terjed, a Johns Hoppkins Egyetem rendszeresen frissülő honlapjának adatai szerint 2020. április 8-án a világon 1431335 bizonyított esetet tartottak számon, és a betegségnek tulajdonított halálesetek száma elérte a 82145-öt. A betegséget tehát senkinek sem szabad félvállról vennie. A londoni Imperial College 2020. március 26-án közölt, matematikai modelleken alapuló tanulmánya arra a következtetésre jutott, hogy ...
