200 éve nevezték el az első dinoszauruszt
200 éve nevezték el az első dinoszauruszt

A dinoszaurusz maradványok tudományos tanulmányozása előtt az emberiség többnyire sárkányokhoz, óriásokhoz vagy egyéb szörnyekhez, mitológiai lényekhez kötötte ezeket a fosszilis csontokat. Az ősmaradványok tudományos szintű vizsgálata csak az 1700-as évek végére vált komolyabbá, és épp 200 évvel…

Mennyi az annyi?
Mennyi az annyi?
Elkészült hazánk vadon élő emlőseinek aktualizált listája

Egy terület élővilágának fajösszetétele nem állandó, hiszen a változó élőhelyi adottságok vagy közvetlen emberi tevékenység nyomán, a lokális kipusztulások vagy éppen a megjelenő idegenhonos fajok mind-mind befolyásolják, milyen állatok, növények, gombák élnek körülöttünk. De van egy másik fontos…

A Lepkekirály hagyatéka
A Lepkekirály hagyatéka

Március 27-én múzeumunk Baross utcai épülete előtt a legforgalmasabb időszakban a Csokonai Alapítvány fehér Volkswagen kisbusza várakozott. Nem tudott behajtani a belső udvarra, így kénytelen volt a bejáró előtt parkolni. Rakterében a pestújhelyi illetőségű, egykori „lepkekirály” Dr. Bezsilla László…

Hársillatú június
Hársillatú június

A közismert, torokfájásra és köhögéscsillapításra használt teát adó fa virágzását régen megünnepelték – van, ahol még az egyik hónapot is róla nevezték el. Nem véletlenül, hiszen mindennapi életünk számos szállal kötődik a hársfákhoz Szerző: Tamás Júlia (Mag- és Termésgyűjtemény) Nyár elején…

Vukovár, az új remény…
Vukovár, az új remény…

A hazai földikutyákkal kapcsolatos kutatásainkról már többször írtunk a múzeumi blogban, de ezúttal egy határainkon kívüli hírről számolunk be. Szerzők: Csorba Gábor (Emlősgyűjtemény) és Németh Attila (Debreceni Egyetem, MME EVSZ) Az első példány megtalálásának helyszíne A földikutyákat…

Múzeumok a modern genetikai kutatások élén
Múzeumok a modern genetikai kutatások élén
Európai összefogás az élővilág sokféleségének feltárásában

A múzeumi gyűjteményekben őrzött preparátumok genetikai elemzése hatalmas lehetőség a biodiverzitás megértése és megőrzése terén, és ahogy az elmúlt 200 évben, úgy napjainkban is segíti a kutatókat az élővilág sokféleségének feltárásában. A Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményeinek különleges…

Paleodiéta a krétából
Paleodiéta a krétából
Megkövült ürülékek az iharkúti dinoszaurusz lelőhelyről

Az iharkúti ősgerinces lelőhelyről a Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció tagjai temérdek ősmaradványt tártak fel és publikáltak az utóbbi két évtizedben. A csontok és növénymaradványok mellett azonban egy másfajta lelet is százszámra kerül elő az ásatásokon: fosszilizálódott ürülékek, azaz…

Az év madara 2024-ben a kerecsensólyom (Falco cherrug) 2. rész: A turul nyomában a keleti sztyeppéken és a laborban
Az év madara 2024-ben a kerecsensólyom (Falco cherrug) 2. rész: A turul nyomában a keleti sztyeppéken és a laborban
Amikor a legenda találkozik a tudománnyal

A genetikai adatok tükrében a kerecsensólyom, mint faj kialakulásának helye a populáció mai nyugati határára, talán éppen hazánk területére esik, majd innen kiindulva terjeszkedett keleti irányba. Őstörténeti szempontból ez azt jelenti, hogy a magyarok elődei az evolúciósan fiatalabb populáció…

Észrevétlenül a talajon
Észrevétlenül a talajon
a nyugati bordásormányos (Minyops variolosus)

A rikító színű fajok általában azt jelzik, hogy valamilyen méreganyagot tartalmaznak, ezért nem érdemes elfogyasztani őket. Sok állatfaj viszont az élőhelyén beleolvad a környezetébe, hogy a ragadozók előtt észrevétlenek maradjanak. A talajon élő bogárfajok nagy része sötét színű, sokszor szürkés,…

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

logo_jpg.jpg

mti_hirfelhasznalo.jpg

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Rovatok

Szerzők

Információk, ajánlók

 

 

 

 

Naptár

május 2025
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31
süti beállítások módosítása