Szerzők: Bálint Zsolt, Katona Gergely, Tóth Balázs (Magyar Természettudományi Múzeum, Lepkegyűjtemény)
A Kárpát-medence lepkefaunája a jobban kikutatottak közé tartozik. Már a XVIII. század végéről vannak megbízható előfordulási adataink. A XIX-XX. század során lepkészeink feltérképezték a legkülönbözőbb élőhelyeket a Duna–Tisza köze mélyen fekvő területeitől kezdve a középhegységeinken át, egészen a Kárpátok sziklahavas birodalmáig. Eddig ...
Szerzők: Bálint Zsolt, Katona Gergely, Tóth Balázs (Magyar Természettudományi Múzeum, Lepkegyűjtemény)
A természet felé nagy szeretettel forduló emberek szorongva veszik tudomásul, hogy milyen viharos sebességgel pusztul környezetünk. Megváltozik a táj, eltűnnek a felszíni vizek, idegen lesz a növényzet, és a jól ismert állatfajok megritkulnak, majd kipusztulnak. Ezt látják a magyarországi lepkészek is, akik a Pesti-síkságon már hiába keresik nemcsak a ...
Pluto, Jupiter és Neptun megosztoznak a világon. Giulio Bonasone (1531–1576) metszete. (Forrás: MET )
A 18/19. század fordulója körül vagy fél évszázadon át dúlt egy igen komoly „ földtudományos háborúság ” a vulkanisták (plutonisták) és a neptunisták között. A két tábor hívei közül a neptunisták ugyan nem tagadhatták a tűzhányók létezését, de a vulkanizmust elszigetelt jelenségnek tartották, és leginkább a föld alatti széntelepek ...
Gyakori probléma, hogy a városi állatvilág egyes sok generáció óta velünk élő képviselői nagymértékben bizalmasakká válnak az emberekkel, és szinte teljesen elvesztik a félelemérzetüket. Gondoljunk a budapesti belterületen feltűnő, forgalmas úton kocogó vaddisznókra, az Erdélyben kukákat fosztogató barnamedvékre, a tengerparti sétányokon élelmet raboló sirályokra!
Budapesten a konfliktusok egyik főszereplője a járókelőket megtámadó dolmányos ...
Kevés olyan híres/hírhedett alga van a világon, aminek beceneve is van, sőt a köznapi ember is lépten-nyomon találkozhat vele. A világ sok pontján szinte megkerülhetetlen, ráadásul sok szempontból érthetetlen a viselkedése, terjedése, hatása a mindennapokra. A Didymo-ként is emlegetett kovaalgáról ejtenék most néhány szót, ő ennek a blogbejegyzésnek a főszereplője.
Szerző: Buczkó Krisztina (algagyűjtemény)
A Múzeumok ...
A hazai rovarfauna egy új „óriással” gazdagodott, de az, hogy ennek örülhetünk-e vagy sem, még megválaszolásra, további kutatásra vár.
Szerzők: Péntek Attila László , László Márk és Katona Gergely
Napjainkban a biológiai inváziók korát éljük. A globális világban olcsóbb, gyorsabb és tömeges lett a közlekedés, rendkívül intenzívvé vált a kereskedelem. Gépjárműveinkkel akaratunkon kívül is számos apró élőlényt hurcolunk be olyan ...
Szerző: Szives Ottilia (MTM, Őslénytani és Földtani tár)
„Mélységes mély a múltnak kútja…”, írja Thomas Mann a József és testvérei című műve kezdősoraként. Ez a mondat különösen igaz, ha megpróbálunk betekinteni Földünk történetébe. A földtörténeti idő visszahozhatatlan, az egykori folyamatok, az egyes események láncolatai, ok-okozati összefüggései reprodukálhatatlanok, de kitalálhatóak - mint maga a történelem. A Föld történetét ...
A lepkék leginkább színes szárnyaik miatt ismertek. A színek nem dekoratív célokat szolgálnak, hanem szaporodási stratégiájukon belül döntő fontosságúak. Ezek egyike a szexuális jeladás, amikor a párosodás előtti kommunikációhoz használt színek nem pigmentek által adott kémiai, hanem nanoméretű architektúrák előállította fizikai színeken alapulnak. A nappal repülő Pillangóalakúak (Papilionoidea) esetében ez fokozottan igaz, mivel a fizikai színek ...
Ismét jelentkezünk a múzeumi biodiverzitás-kutatás tavalyi eredményeivel. 2022-ben összesen 101 új taxont – úgymint 82 tudományra új fajt, egy alfajt és 18 új nemzetséget – fedeztek fel, illetve írtak le a Magyar Természettudományi Múzeum kutatói. Kontinenseken és geológiai időkön átívelő munkásságuk gyarapította a múzeumban őrzött természetrajzi örökségünket és tudásunkat a puszta fennmaradásunk érdekében is egyre több figyelmet igénylő ...
Írta: Fodor Rozália (MTM Mátra Múzeuma, Őslénytani és földtani gyűjtemény), Dr. Dávid Árpád (Debreceni Egyetem, Ásványtani és Földtani Tanszék)
Új, tizenkét részes blogsorozatot indítunk 2023-ban, „Ősi nyomok nyomában” címmel. Célunk, hogy bevezessük az olvasót az ősmaradványok egy különleges csoportja, az őséletnyomok világába. Ezt, a hazánkban csak kevesek által művelt tudományterületet nevezik őséletnyomtannak, vagy idegen szóval ...
Szerző: Szabó Márton: MTM, Őslénytani és Földtani Tár
Magyarországon az utóbbi évtizedben felélénkültek a fosszilis porcoshalakkal kapcsolatos kutatások. A vizsgálatok kedvelt célpontjai – a közgyűjteményi leletanyagok revízióján túl – a Bakony-hegység, valamint a Mecsek-hegység középső-miocén korú lelőhelyei. A Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani Tárának munkatársa, Szabó Márton és szerzőtársai ezúttal egy különleges ...
Akik szerint az éjjeli lepkék unalmas szürkés-barnás színűek, feltehetően nem erre a fajra gondoltak. Élénk, „neonzöld” alapszíne nem áll nagyon messze a láthatósági mellények árnyalatáról, amelyet csinosan kiegészít a szárnyak külső szegélyén futó rozsdabarna sáv, ill. az ugyanilyen színű szárnyrojt. A zöld és a barna szín találkozásánál pedig keskeny sárga csík vonul végig. Bár rokonai között aprónak számít, a példányok szépségükkel ...
2022. december 14-én 15 órakor avatták fel Veszprémben, a Kiskőrösi út melletti élelmiszerbolt önkormányzati területén Magyarország egyik, ha nem a leghíresebb ősmaradványa, a Placochelys placodonta köztéri szobrát.
Szerző: Katona Lajos
Miért kötődik a lelet Veszprémhez?
A maradványokat az egyik veszprémi Jeruzsálem-hegyi kőbányában dolgozó munkások találták meg 1901. április 25-én. Laczkó Dezső piarista földrajztanár akkor már Veszprémben ...
A Bakony-vidék változatos természeti környezete még manapság is tartogat újdonságokat a kutatók számára. A növények és állatok azonosítását csak a több éves tapasztalattal és nagy fajismerettel rendelkező szakemberek képesek elvégezni, akiknek a száma sajnos hazánkban is egyre csökken. A fajlisták elkésztése és vele együtt az újdonságok kimutatása mellett az élővilág megváltozásának nyomon követése is fontos feladat. Az ilyen monitoring vizsgálatok ...
Írta: Szabó Márton (MTM, Őslénytani és Földtani Tár)
A csótányok minden kétséget kizáróan nem tartoznak a legnépszerűbb rovarok közé. Nagyjából 320 millió éve jelen vannak a földi ökoszisztémákban, és színre lépésük óta gyakorlatilag alig változtak. Gond nélkül túlélték azokat a kataklizmikus eseményeket, melyek olykor alapjaiban befolyásolták a szárazföldi élővilágot. Az ember által lakott területek meghódítása ezek után nem jelentett ...
