A cikászok a mezozoikumban élték virágkorukat, majd jelentős hanyatlásnak indult a növény csoport. A miocénben, kb. 15 millió évvel ezelőtt, még nálunk is megtalálhatták számításukat ezek a növények, akkoriban a cikászok hozzátartoztak Magyarország területének tájképéhez. Napjainkra jelentőségüket annyira elveszítették, hogy ma élő fajaik kivétel nélkül veszélyeztetettek. Mégis mi köze lehet egy ennyire alárendelt növény csoportnak egy szigetről ...
Féljünk-e a lószúnyogtól? A lakásba betévedő lószúnyogok riadalmat kelthetnek méretük, esetleg szárnyuk jól hallható zizegése miatt. A csípőszúnyogokhoz hasonló kinézetük ellenére ránk nézve teljesen ártalmatlanok, nem szúrnak és veszélyes betegségeket sem terjesztenek. A kifejlett rovarokkal leginkább nedves erdőkben, cserjésekben és réteken találkozhatunk, amint jellegzetes szárnytartással ülnek az alacsonyabb ágakon, bokrokon. Lárváik többnyire ...
Az ősmaradványokból kiolvasható információk mennyisége és jelentősége független a fosszíliák méretétől. Esetünkben az Olaszországban talált, alig néhány milliméteres mikromorf Brachiopodák nyújtanak hasznos adatokat a Földközi-tenger legsúlyosabb környezeti katasztrófája, az egész medence csaknem teljes kiszáradását okozó Messinai Sókrízis utóéletének a megértéséhez. Az is kiderül, hogy miért lehetetlen küldetés jelenleg az Atlanti-óceán ...
Amikor a legtöbb utcai díszfa már rég elvirágzott, a japánakác akkor kezd virítani. A sötétzöld levelű, robusztus termetű fa közkedvelt sorfa, Kínában nagy múltú gyógynövény.
Szerző: Tamás Júlia (Növénytár, Mag- és Termésgyűjtemény)
Július elején, amikor már a legtöbb díszfa elvirágzott, a japánakác még csak elkezd virítani. Nagy termete, sötétzöld lombja, illatos, vajszínű virágai közkedveltté teszik. A városi körülményeket jól ...
Hazánkban az ásatásokon előkerült régészeti korú emberi maradványok rendszeres és módszeres megmentése, illetve gyűjteménybe kerülése csak a Trianon utáni időszakban vált általánossá. Ezért gyűjteményünkben ritkaságszámba mennek azok az embertani leletek, amelyek a Kárpát-medence mai politikai határainkon túl eső területeiről származnak. Közülük ezúttal két felvidéki csontvázlelet kerül bemutatásra. Egyikük egy honfoglaló vezér fegyveres ...
Lehet-e ugyanarról mesélni óvodáskortól általános iskolai felső tagozatig? Milyen kalandos úton kerül ki egy múzeumpedagógiai foglalkozás a múzeum falain kívülre, és hogy néz ki egy ilyen kihelyezett élménypedagógiai alkalom?
Szerző: Lazányi Eszter (Talajzoológiai gyűjteménycsoport)
A történet a Múzeum első tábor ával kezdődött, ekkor kellett először elgondolkodnia a Talajzoológiai gyűjteménycsoport munkatársainak azon, hogy milyen ...
A Folia entomologica hungarica – Rovartani Közlemények a Magyar Rovartani Társaság (MRT) és a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) tudományos folyóirata, amely magyar vonatkozással bíró, nemzetközi relevanciájú tanulmányokat publikál a rovartan területéről, különös tekintettel a taxonómiai (rendszertani), faunisztikai és állatföldrajzi munkákra. Az 1884-ben alapult Rovartani Lapok folytatása, idén ünnepeljük 140. születésnapját.
Szerzők: Vas Zoltán ...
Remélem, a címben említett sok „nyom” egyáltalán nem lesz nyomasztó az olvasóknak, és ha már nekikezdtek, végig is olvassák ezt az érdekes – legalábbis e sorok írója szerint valóban érdekes és tanulságos – múzeumi történetet, amely arról szól, hogyan került egy elveszettnek hitt típuspéldány újra reflektorfénybe.
Szerző: Dr. Gasparik Mihály (Őslénytani és Földtani Tár)
Fotogrammetriás módszerrel szerkesztett kép az iráni ősi ...
Hazánkban az ásatásokon előkerült régészeti korú emberi maradványok rendszeres és módszeres megmentése, illetve gyűjteménybe kerülése csak a Trianon utáni időszakban vált általánossá. Ezért gyűjteményünkben ritkaságszámba mennek azok az embertani leletek, amelyek a Kárpát-medence mai politikai határainkon túl eső területeiről származnak. Közülük kerül ismertetésre kettő erdélyi torzított koponya. Kik lehettek, miért és hogyan deformálhatták a ...
A 2023-as évben több olyan geológiai kutatás is elkezdődött, illetve részben megvalósult, amelyet teljes egészében, vagy részben a Magyar Természettudományi Múzeum finanszírozott. Az alapkutatási és tudományos ismeretterjesztő célú projektekre egy új belső pályázati rendszeren keresztül lehetett pályázni. Az idei évben több olyan pályázat is nyert, amely a Pannon-tó üledékeinek és ősmaradványainak kutatását tűzte ki célul. Ez a gyűjtemény ...
Aki csodálattal tekint a kőzetekre és ásványokra, érdekli a keletkezésük titkait megfejtő geológia, emellett a történelmi múltban is szívesen barangol, mint e blog szerzője, az igazán szerencsésnek érezheti magát, hogy egy nagy múltú ásványgyűjteményben dolgozhat, ráadásul egy hasonlóan nagy múltú kollekció, a Pannonhalmi Bencés Főapátság gyűjteménye rendszerezésében is részt vehetett a közelmúltban.
Szerző: Szücs Levente Csaba (Ásvány- és ...
Sorozatunk első részében a hegyi laskagombáról (Pleurocybella porrigens) írtunk ( Rejtélyes gombamérgezések - Magyar Természettudományi Múzeum Blog ). Most, a második részben egy Magyarországon gyakori gombafajt, a begöngyöltszélű cölöpgombát (Paxillus involutus) vesszük górcső alá. Hosszú időn keresztül ehetőnek tartották, csak a nyers gomba fogyasztásától tanácsolták el a gombagyűjtőket. Több esetben azonban a kellően hőkezelt gomba is okozott ...
A 2024-es év emlősének választott vadmacska ( Felis silvestris ) a Bakony területén is előfordul, ahogy ezt a múzeum gyűjteményében található régi preparátumok is jelzik. Azonban élőben találkozni a vadmacskával már korántsem ilyen egyszerű. Nem csak rejtett életmódja és ritkasága miatt, hanem azért sem, mert nem lehetünk biztosak benne, hogy a látott állat valóban vadmacska, és nem egy kiszökött házi cirmos, esetleg a kettő keveréke. A Bakony nem egy ...
Múzeumunk kupolacsarnokában 2021 novembere óta volt látható az „Az Ásvány- és Kőzettár új szerzeményei” című időszaki kiállításunk, amelyet április 10-én ugyan lebontottunk, de itt felidézzük és megőrizzük a kiállításban szereplő információkat és a fotók segítségével ízelítőt adunk a példányokról.
Szerző: Jánosi Melinda (Ásvány- és Kőzettár), Papp Gábor (Ásvány- és Kőzettár) közreműködésével
A képes lapok polca, Arnóth ...
A régmúlt korokban élt nők számára a szülés súlyos kihívást jelentett, hiszen a szülőképes kor elérésével – többek között az őket ért fiziológiás és patológiás stressz megnövekedése miatt – életük fokozott veszélynek volt kitéve, azonban a múltbéli közösségek fennmaradása és társadalmi rendjük fenntartása részben a magas születésszámtól, illetve a megszületett gyermekek túlélési esélyeitől függött. A modern orvostudomány ...
