Ha valami igazán közel tudja hozni egymáshoz a népeket, hát az a közös biodiverzitás-kutatás. Az idén végre a Visegrádi országok és a Kaukázus országainak vízirovarászai is erre az útra léphettek a Visegrad Fund jóvoltából. A konzorcium hazai résztvevője múzeumunk; a projekthez budapesti anyaintézményünk majdnem minden vízirovarásza – azaz jelen bejegyzés szerzője – nagy lelkesedéssel csatlakozott.
A Rioni középső folyása Grúziában (fotó: ...
Viszonylag gyakran fordul elő, hogy az ágyi poloskával fertőzött lakásban, illetve lakószobában élők közül egyeseket mintha elkerülnék ezek a rendkívül kellemetlen élősködők. Ilyen esetekben az ágyi poloska vérszívását elszenvedő lakótársakban teljesen érthető módon merül fel a következő kérdés. "Mit tehetek annak érdekében, hogy lakótársamhoz hasonlóan engem is elkerüljenek az ágyi poloskák?"
Ágyi poloskák tömkelege egy rekamié alján (fotó: ...
Szeptember 28-29-30-án interaktív gombakiállítás gazdag porgramokkal a múzeum Kupolacsarnokában naponta 10-18 óráig.
Itt a gombaszezon kellős közepe, rendezzünk együtt gombakiállítást!
Világító tölcsérgomba
Lomberdeinkben, fatuskók tövében, gyökerein, csoportosan növő, gyakori, mérgező gombafaj. Termőteste feltűnő, élénk narancssárga, rókaszínű. A friss gomba tölcséres kalapja ...
Az Embertani Tárban nemrég napvilágra került három láda embertani csontanyag a Tolna megyei Lengyel községből. A csomagokon lévő feliratok – és a csomagolóanyagként használt korabeli napilapok – szerint 1883-ban ásták ki és csomagolták be. Most kibontjuk, megmossuk és megvizsgáljuk a maradványokat.
Írta: Makra Szabolcs ( MTM Embertani Tár )
Az ilyen múzeumi tárgyakat hívják törzsanyagnak 1 . A raktárrendezésnek és revíziós munkának köszönhetően ...
A borostyánt eleinte főleg díszítésre, ékkőként használták, ma már azonban jelentős tudományos értéket is tulajdonítanak neki a benne levő zárványok miatt. Ezek ugyanis egészen a sejtszintig, sőt néha az alatt is jól megőriztek biológiai struktúrákat.
Írta: Makranczy György (Magyar Természettudományi Múzeum, Bogárgyűjtemény )
Ma szinte beláthatatlan, hogy a vizsgálati technikák fejlődésével mi mindennel gazdagíthatják ezek a leletek a rég ...
A vándorsólyom a sólyomalakúak rendjének (Falconiformes) legnagyobb elterjedési területű tagja, és egyben az állatvilág egyik leggyorsabb képviselője. Az extrém hideg sarkvidéki és túlontúl száraz sivatagi területek kivételével az egész világon megtalálható. A hatalmas elterjedési területet 19 alfaj népesíti be, hazánkban Falco peregrinus peregrinus alfaj honos. A faj világállományát százezer és félmillió közöttire becsülik.
Szerző: Fuisz Tibor ...
A tölgypávaszemet 1861-ben írták le a tudomány számára Bombyx yamamai néven. A leírás alapjául szolgáló példányok Japánból származtak. A későbbi kutatások kiderítették, hogy a tölgypávaszem nem közeli rokona az igazi selyemlepkének ( Bombyx mori ), hanem a pávaszemfélék (Saturniidae) családjába tartozó Antheraea genusz képviselője.
Írta: Bálint Zsolt és Katona Gergely ( Lepkegyűjtemény )
Élő hím 2018. július 20-án, Szőcén (fotó: ...
A 21. század múzeumának óriási kihívást jelent a gyerekek megszólítása, még inkább elszólítása a kütyük mellől, majd a megszerzett figyelem fenntartása . Egy rendhagyó természettudományos nyári tábor tapasztalatai megmutatják, mégis miként lehetséges.
Írta: Székely Ágnes , múzeumpedagógus (MTM Mátra Múzeum)
Lángoló kezek (fotó: Filéné Danyi Szilvia)
Ha csak a szükséges jelentkezői létszámot nézzük, múzeumi tábort szervezni biztos ...
A magyar királyok, királynők, főemberek és családtagjaik legfontosabb temetkezési helye évszázadokig a székesfehérvári királyi bazilika volt, amelynek szervezett kirablása 1543-ban, a város török megszállásával kezdődött el. A mintegy másfél évszázados török hódoltság alatt az épület romba dőlt, kőanyagát fehérvári építkezéseken használták fel. 1848. december 5-én földmunkák során két, vörösmészkő lapokból összeállított sírkamrára ...
Szerző: Szél Győző (MTM Bogárgyűjtemény )
Magyar Gábor életrajzi lexikonában a hazai ornitológusokat és az ornitológiában jelentőset alkotó, már elhunyt személyeket mutatja be alfabetikus sorrendben. A 296 oldal terjedelmű kötetben összesen 455 szakember életútja és szakmai tevékenysége elevenedik meg fél- vagy egyoldalas terjedelemben, többnyire az illetőt ábrázoló fotó kíséretében. Hiánypótló munkáról van szó, hiszen a magyarországi madártan ...
„Hogy micsoda? Van ilyen? Ez komoly? És tényleg világít?” – nagyjából ezek a kérdések hangzanak el, amikor nem szakmai körben szóba kerül az Eisenia lucens , vagyis a világító giliszta. Igen, valóban létezik ilyen, és nálunk is él.
Szerző: Szederjesi Tímea (MTM, Talajzoológiai Gyűjteménycsoport )
Talán úgy lehetne a legjobban jellemezni ezt a fajt, hogy „a földigiliszta, amiről nagyon sokat, mégis nagyon keveset tudunk.”
Jelenlegi ismereteink ...
Tombol a nyár. Akinek van szerencséje dél-európai tájakon időzni, álmodozva hallgathatja a kabócák énekét. Azokat azonban, akik itthon maradtak, kevésbé lírai élményekben részesítik e rovarcsoport néma tagjai.
Szerző : Merkl Ottó (MTM Bogárgyűjte mény )
Amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa) imágója ( )
A kabóca szó a legtöbb embernek azt a reszelős, néha szinte ...
A lexikon szó hallatán sokunknak jókora keménytáblák közé rejtett, apró betűs, befogadhatatlan információtömeg jut eszünkbe. Mégis, ha valamiért le kell kapnunk a polcról, nagyon jól jön, hogy valaki vagy valakik hosszú évek fáradságos munkájával a lehető legtöbb fellelhető ismeretet összegyűjtötték, amihez adott szakterülettel kapcsolatban hozzá lehet férni.
Így van ez azzal a nemrég megjelent, különleges lexikonnal is, amely azokat a személyeket ...
A lopódarazsak hazai és idegenhonos fajai időnként az épületekben, lakásokban is felbukkannak, de aggodalomra semmi ok. Egyrészt békések és magányos életmódúak, tehát nem fogja egy darázskolónia rövidesen átvenni a hatalmat az adott helyiségben, másrészt pedig, bár lopódarazsaknak neveztetnek, nem visznek el semmit a lakásból. Hozni viszont annál inkább hoznak: jellegzetes, sárból tapasztott ivadékbölcsőket építhetnek a rejtett zugokba, amelyekben a pókok ...
Az 1848. decemberben kiásott, 1862-ben a budavári Mátyás-templom kriptájába helyezett, majd 1883-ban Török Aurél antropológus által megvizsgált királyi csontmaradványokat 1967-ben újra tanulmányozhatták a kutatók. A negyedik felmérés 1984-ben történt és jelenleg is folyik az ötödik, 2017-ben kezdett kutatás eredményeinek kiértékelése. Most az 1967-es vizsgálat képeit mutatjuk be.
Összeállította: Makra Szabolcs ( MTM Embertani Tár )
1967. januárban dr. ...
