Álló és folyóvizeink partján gyakran találkozhatunk hatalmas, akár a pingpongütő méretét is elérő kagylóhéjakkal, néha akkora tömegben, hogy az a benyomásunk támad: a gerinctelen biomassza oroszlánrészét ez az egy faj teszi ki az adott víztestben.
Amuri kagyló ( Sinanodonta woodiana ) (fotó: V. Prié/Caracol)
Írta: Fehér Zoltán
Ezek a héjak egy távol-keleti eredetű inváziós faj, az amuri kagyló ( Sinanodonta woodiana ) héjai. Maga a kagyló valamikor ...
2018. különleges év a NaturArt fotósszövetség életében. A tavaly fennállásának 25. évfordulóját ünneplő természetfotós szervezet alig zárta be a Sajtófotó kiállítást kísérő 25 év legjobb képeiből összeállított tárlatát a Nemzeti Múzeumban, mától csaknem 3 és fél hónapon át (2019. január 21-ig) megtekinthető kiállítást nyitott a Magyar Természettudományi Múzeumban: a „Lenergy – Az év természetfotósa 2018” válogatást. A pályázatra ...
2018. december 6-án, éjfélkor zárul a szavazás - addig lehet dönteni, hogy melyik jelölt legyen jövőre a rovarvilágot népszerűsítő kitüntetett faj. Mindenkit arra buzdítunk, hogy adja le szavazatát, és népszerűsítse a kezdeményezést!
Az Év rovara kampány célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét egy-egy rovarra, a rovarok védelmére és az élővilágban betöltött szerepükre. Ezzel nemcsak az adott faj, hanem annak életmódja, ...
Száz éve, 1918. október 31-én Károlyi Mihály kinevezésével végérvényesen lezárult a történelmünk egyik jelentős korszaka, a dualizmus. Ehhez az évfordulóhoz kapcsolódva bemutatjuk – a kor hangulatát és humorát is felidézve –, hogyan fejlődött a dualizmus éveiben a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárának elődje, a Nemzeti Múzeum Növénytani Osztálya, amely ebben az időszakban jött létre. Később jelentős átalakuláson ment át, ami magába ...
Az utóbbi öt évben három inváziós csípőszúnyogfaj jelent meg hazánkban. Ezek a fajok az általuk terjesztett kórokozók miatt jelentős veszélyforrásnak tekinthetők. Azonban fontos tudni, hogy súlyos betegségeket (dengue-láz, sárgaláz stb.) keltő kórokozókat Magyarországon még nem terjesztenek. Az utóbbiak átadásához két alapvető dolog szükséges: egyrészt stabil csípőszúnyog-populáció (vektor), másrészt a kórokozó jelenléte. A veszélyes kórokozók ...
Már csak 1 hét van hátra...
Őrizzék meg lélekjelenlétüket, nem a világvégét jelentjük be, csak azt a majdnem olyan fontos hírt, hogy 2018. október 15-én éjfélkor lezárul a 2019-es év ásványa és év ősmaradványa szavazás, igyekezzenek hát voksolni!
Íme, az ásványjelöltek:
Alább pedig az ősmaradványjelöltek:
Szavazhatnak hagyományos módon, azaz szavazólapon is a Magyar Természettudományi Múzeumban, ahol a fizikai valójukban ...
Ha valami igazán közel tudja hozni egymáshoz a népeket, hát az a közös biodiverzitás-kutatás. Az idén végre a Visegrádi országok és a Kaukázus országainak vízirovarászai is erre az útra léphettek a Visegrad Fund jóvoltából. A konzorcium hazai résztvevője múzeumunk; a projekthez budapesti anyaintézményünk majdnem minden vízirovarásza – azaz jelen bejegyzés szerzője – nagy lelkesedéssel csatlakozott.
A Rioni középső folyása Grúziában (fotó: ...
Viszonylag gyakran fordul elő, hogy az ágyi poloskával fertőzött lakásban, illetve lakószobában élők közül egyeseket mintha elkerülnék ezek a rendkívül kellemetlen élősködők. Ilyen esetekben az ágyi poloska vérszívását elszenvedő lakótársakban teljesen érthető módon merül fel a következő kérdés. "Mit tehetek annak érdekében, hogy lakótársamhoz hasonlóan engem is elkerüljenek az ágyi poloskák?"
Ágyi poloskák tömkelege egy rekamié alján (fotó: ...
Szeptember 28-29-30-án interaktív gombakiállítás gazdag porgramokkal a múzeum Kupolacsarnokában naponta 10-18 óráig.
Itt a gombaszezon kellős közepe, rendezzünk együtt gombakiállítást!
Világító tölcsérgomba
Lomberdeinkben, fatuskók tövében, gyökerein, csoportosan növő, gyakori, mérgező gombafaj. Termőteste feltűnő, élénk narancssárga, rókaszínű. A friss gomba tölcséres kalapja ...
Az Embertani Tárban nemrég napvilágra került három láda embertani csontanyag a Tolna megyei Lengyel községből. A csomagokon lévő feliratok – és a csomagolóanyagként használt korabeli napilapok – szerint 1883-ban ásták ki és csomagolták be. Most kibontjuk, megmossuk és megvizsgáljuk a maradványokat.
Írta: Makra Szabolcs ( MTM Embertani Tár )
Az ilyen múzeumi tárgyakat hívják törzsanyagnak 1 . A raktárrendezésnek és revíziós munkának köszönhetően ...
A borostyánt eleinte főleg díszítésre, ékkőként használták, ma már azonban jelentős tudományos értéket is tulajdonítanak neki a benne levő zárványok miatt. Ezek ugyanis egészen a sejtszintig, sőt néha az alatt is jól megőriztek biológiai struktúrákat.
Írta: Makranczy György (Magyar Természettudományi Múzeum, Bogárgyűjtemény )
Ma szinte beláthatatlan, hogy a vizsgálati technikák fejlődésével mi mindennel gazdagíthatják ezek a leletek a rég ...
A vándorsólyom a sólyomalakúak rendjének (Falconiformes) legnagyobb elterjedési területű tagja, és egyben az állatvilág egyik leggyorsabb képviselője. Az extrém hideg sarkvidéki és túlontúl száraz sivatagi területek kivételével az egész világon megtalálható. A hatalmas elterjedési területet 19 alfaj népesíti be, hazánkban Falco peregrinus peregrinus alfaj honos. A faj világállományát százezer és félmillió közöttire becsülik.
Szerző: Fuisz Tibor ...
A tölgypávaszemet 1861-ben írták le a tudomány számára Bombyx yamamai néven. A leírás alapjául szolgáló példányok Japánból származtak. A későbbi kutatások kiderítették, hogy a tölgypávaszem nem közeli rokona az igazi selyemlepkének ( Bombyx mori ), hanem a pávaszemfélék (Saturniidae) családjába tartozó Antheraea genusz képviselője.
Írta: Bálint Zsolt és Katona Gergely ( Lepkegyűjtemény )
Élő hím 2018. július 20-án, Szőcén (fotó: ...
A 21. század múzeumának óriási kihívást jelent a gyerekek megszólítása, még inkább elszólítása a kütyük mellől, majd a megszerzett figyelem fenntartása . Egy rendhagyó természettudományos nyári tábor tapasztalatai megmutatják, mégis miként lehetséges.
Írta: Székely Ágnes , múzeumpedagógus (MTM Mátra Múzeum)
Lángoló kezek (fotó: Filéné Danyi Szilvia)
Ha csak a szükséges jelentkezői létszámot nézzük, múzeumi tábort szervezni biztos ...
A magyar királyok, királynők, főemberek és családtagjaik legfontosabb temetkezési helye évszázadokig a székesfehérvári királyi bazilika volt, amelynek szervezett kirablása 1543-ban, a város török megszállásával kezdődött el. A mintegy másfél évszázados török hódoltság alatt az épület romba dőlt, kőanyagát fehérvári építkezéseken használták fel. 1848. december 5-én földmunkák során két, vörösmészkő lapokból összeállított sírkamrára ...
