Magyar Természettudományi Múzeum Blog

2019-ben az Agrárminisztérium Természetmegőrzési Főosztálya, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a Magyar Természettudományi Múzeum égisze alatt működő Vadonleső program a hiúzt nevezte az Év Emlősének. A programsorozat nyitórendezvényét 2019. március 30-án rendeztük meg a Magyar Természettudományi Múzeumban, ahol sor került a természetvédelmi nagykövet díj átadására is. 

fotók: Takács András Attila

Egész évben számos és nagy érdeklődésre számot tartó rendezvény népszerűsíti Európa legnagyobb testű macskáját, pályázatok és kulturális programok sokasága várja a természet értékeire fogékony érdeklődőket. A programsorozat nyitórendezvényét 2019. március 30-án rendeztük meg a Magyar Természettudományi Múzeumban, ahol sor került a természetvédelmi nagykövet díj átadására is. A nagyközönséget filmvetítéssel, előadással, Gryllus Vilmos koncerttel és hálójátékkal vártuk.  

Az eseményen írta alá Dr. Korsós Zoltán, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója és Dr. Béres András, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója azt a megállapodást, melynek értelmében a két intézmény szorosabbra fűzi kapcsolatát és közösen vesz részt az Év emlőse rendezvények lebonyolításában.

Dr. Korsós Zoltán, a múzeum főigazgatója elmondta, hogy a sokak kedvencének számító hiúz preparátumot kifejezetten a rendezvény miatt hozták fel a sátoraljaújhelyi Kazinczy Múzeumból. A példány a Pécsi Állatkertben élt, onnan kapták meg és preparálták ki a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai.

Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára kiemelte, hogy idén 10 éves a Vadonleső program, mely az utóbbi években igazi cityzen science programmá nőtte ki magát, bevonva a helyi lakosokat tevékenységébe.

Dr. Béres András, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója az intézet rövid bemutatása után kiemelte, hogy a Vadonleső program adatközlőinek tevékenysége azért is fontos, mert a közösség tagjai egy olyan adatbázis létrehozásában vesznek részt, mely a későbbi szakértői jelentések alapját is képezik.

 A természetvédelem nagykövete kitüntetést idén Szalóki Ági énekesnő vette át.

 A délelőtt ezután egy, a hiúzokról szóló játékos, interaktív kvízjátékkal folytatódott. 

A kvízjáték jó válaszaiért hiúzos kitűző járt. 

A látogatók először láthatták Gadó György: Ide nekem a hiúzt is! című természetfilmjét. A bemutatón meglepetésként a film főszereplője, Darányi Zsolt is megjelent.

 Mindenki nagy örömére Gryllus Vilmos is elhozta bicikilizős dalait.

 A délután az ismeretterjesztésé és a játéké volt.

 A hiúzról mindent első kézből, a faj egyik legnagyobb ismerőjétől érdemes tudni.

További „hiúzos” programok 2019-ben: 

- hiúzos akadályverseny a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság felsőtárkányi Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjában, 

- „Hiúz-futás” Budapesten, azaz olyan futóverseny, amelynek kijelölt útvonala kedvenc nagymacskánkat rajzolja meg, 

- a Magyar Természettudományi Múzeum rajzpályázata a hiúzról

- Nagyragadozó szakmai workshop 

- és végül kétnapos Hiúz Gála és Forgatag zárja a tematikus évet novemberben. 

A programokról, pályázatokról és egyéb hiúzos érdekességekről a www.vadonleső.hu  oldalon tájékozódhatnak az érdeklődők.

 
Az idén 10. jubileumát ünneplő Vadonleső Program immár hatodik alkalommal nevezi meg az Év Emlősét. A keleti sün, az ürge, a denevérek, a mogyorós pele és a földikutya fajok után ebben az évben az európai kontinens legnagyobb testű macskaféle ragadozója, az eurázsiai hiúz kerül reflektorfénybe. 

Az Északi-középhegység számos pontján jelen van a hiúz, ugyanakkor ez a viszonylag széles elterjedési sáv optimista szakértői becslések szerint is mindössze 15-20 példányt jelent. Európai viszonylatban (beleértve a Skandináv-félsziget hiúzpopulációit is) 9000-10 000 egyedre teszik az állomány nagyságát, ebből a Kárpátok vonulatai mintegy 2300-2400 példánynak adnak otthont. 

Ritkaságának egyik oka, hogy a hiúz ragaszkodik a zavartalan, sűrű és idős erdőkhöz, onnan önszántából nem teszi ki a mancsát. Az olyan koreloszlással, lomb- és cserjeszerkezettel rendelkező nagy kiterjedésű erdőség, ahol ezt a fajta nyugalmat, biztonságot megtalálná, nemcsak hazánkban, de a Kápátok hegyláncain is egyre kevesebb. A szaporodási és kölyöknevelési időszakban gyakori hajtóvadászatok vagy intenzív erdőművelés megzavarhatja és elriaszthatja ezeket a rejtett életmódot élő, óvatos ragadozókat. Az átlagosan 20-25 kg-os kifejlett hiúz (a hímek elérhetik a 30-35 kg-ot, marmagasságuk pedig a 70 cm-t is) ugyanis szigorúan területtartó és magányosan él, kerüli az ember lakta területeket.