Év végi minisorozatunk azt a témát járja körül, hogyan lehet egy kis fényt előcsalogatni az éjszakában az év ásványa segítségével
Szerző: Papp Gábor
Nemsokára bealkonyul a fluoritnak, mint az év ásványának, hiszen jön már az új év, és még csak nem is ólomlábakon, annak ellenére, hogy a 2019-es év ásványa az ólom legfontosabb ércásványa, a galenit. De csak pár napja volt a téli napforduló, még alig észrevehető, hogy hosszabbodnak a nappalok. Így aztán nemcsak a fluoritnak alkonyul be hamar, hanem nekünk is: már késő délután sötétség üli meg a tájat. És bár sötétben sok mindent lehet csinálni, mégpedig egészen kellemes dolgokat is, de sok mindent nem, mégpedig egészen kellemes dolgokat sem. Elfogult véleményem szerint az ásványgyűjtés az egészen kellemes dolgok közé tartozik, és meglepő módon sötétben is lehet űzni – ha az ember jól kiválasztja, hogy mit akar gyűjteni. Az egyik potenciális jelölt maga a fluorit.
A fluorit ugyanis, nevéhez híven, fluoreszkál, vagyis fény (vagy egyéb elektromágneseses sugárzás) hatására maga is fényt bocsájt ki. Ez akkor észlelhető legjobban, ha az ásványt sötétben világítjuk meg a szemünkkel láthatatlan ibolyántúli (ultraviola, röviden UV-) fénysugarakkal.
Fluorit látható és ibolyántúli fényben (Kupi László felvétele)
A fluorit esetében e jelenség olyan erőteljes lehet, hogy napfényben – annak ibolyántúli összetevője hatására – az ásvány határozottan eltérő színt mutat, mint mesterséges fényben.
Fluoritköves ékszer napfényben és mesterséges fényben
Ez tette lehetővé, hogy az effektust jóval az UV-lámpák kora előtt felfedezzék. A lumineszcencia e válfaját George Gabriel Stokes brit tudós az ásványról nevezte el fluoreszcenciának 1858-ban. (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a jelenséget már 1560-ban leírták egy közép-amerikai fafajból készült vizelethajtó ital esetében, de egy idő után feledésbe merült.)
George Gabriel Stokes (1819–1903)
A hatás oka az, hogy a fluorit sok esetben tartalmaz ibolyántúli (UV-) fénnyel gerjeszthető színcentrumokat. A színcentrumok létrejötte a CaF2 (kalcium-difluorid) összetételű ásvány szerkezetébe többnyire a Ca helyére igen kis mennyiségben beépülő „idegen” elemeknek – leginkább ritkaföldfémeknek – és némi ionizáló sugárzásnak köszönhető. A színcentrumok gerjeszthető elektronjait a megvilágító fény magasabb energiaszintre juttatja, ahonnan azok az alapállapotba való több lépcsőben kerülhetnek vissza, és eközben a gerjesztőnél kisebb energiájú, tehát nagyobb hullámhosszú fényt bocsájtanak ki.
Ha az elmélet mezejéről – kellő sötétségben – egy jó kézi UV-lámpával felszerelkezve a gyakorlat Pákozd melletti mezejére lépünk, örömmel tapasztalhatjuk, hogy az itteni fluoritok láthatólag tudják, hogyan kell viselkedniük, és valósággal kivirítanak az amúgy igen hasonló fehéres kvarctelérek és a világosra mállott gránit darabkái közül.
Az egykori pákozdi fluoritbánya mellett, alkonyi szürkületben készült képpár, a jobb oldalin a kézi UV-lámpa fényében egy fluoritos telérdarab világít (Papp Gábor felvétele)
Az egykori pákozdi fluoritbánya melletti domboldal alkonyi szürkületben, kézi UV-lámpa fényében (Jánosi Melinda felvétele)
Persze nemcsak a fluorit, hanem más ásványok is szépen fluoreszkálnak az ibolyántúli fényben, például a hazánkban sajnos csak ritkaságként található scheelit is. E fontos volfrámércnek a „szomszédban”, az ausztriai Magas-Tauern Felbertal régiójában Mittersill mellett lévő telepének felszíni kibúvásait az 1960-as években a hegyi patakokból szérelt (mosótállal dúsított) hordalék sötét takaró alatt végzett UV-lámpás ellenőrzése, majd az így megtalált felszíni kibúvások éjszakai térképezése alapján határolták le.
Fluoreszcenciateszt nappal, ugyan nem a Magas-Tauernben, hanem a pátkai Kőrakás-hegyen
Sávos scheeelitérc, Mittersill, Felbertal, Salzburg tartomány, Ausztria. Steffen Schmidt felvétele alapján (forrás)
A következő részből kiderül, hogy mit látunk, ha feltesszük a fluoritot a rezsóra.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.