Múzeumunk és a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. támogatásával működő porcelánművészeti múzeum már harmadízben fogott össze egy szép kiállítás létrehozása céljából. 2013-ban – a frissen az MTM-hez került – Bakonyi Természettudományi Múzeum mutatkozott be Herenden, 2015-ben Budapesten „Törékeny természet – Herend kincsei” címmel egy nagyszabású kiállítás illusztrálta a műtárgyak és a természet kapcsolatát a herendi porcelánt díszítő természetrajzi motívumok és azok „modelljeinek” párhuzamos bemutatásával, idén pedig ismét az MTM vendégeskedik Herenden, mégpedig ásványokkal. A „Szabályos és szabálytalan szépség” című időszaki kiállítás 2019. március 27-től május 12-ig tekinthető meg a Herendi Porcelánművészeti Múzeumban.
Írta: Papp Gábor (MTM, Ásvány- és Kőzettár)
Az ásványok a tankönyvi meghatározás szerint olyan, általában kristályos szerkezetű elemek vagy vegyületek, melyek földtani folyamatok során keletkeztek. E prózai definíció azonban költőien szép példányok formájában is testet ölthet. És amint egy szonett vagy egy szabadvers egyaránt gyönyörködtetheti olvasóját, a szabad szemmel látható kristályok szabályos alakzatai és az apró szemcsés kristályhalmazok szabálytalan rajzolatai egyaránt elvarázsolhatják szépségükkel szemlélőjüket. A kiállítás három terme az ásványvilág esztétikumának e kettősségét szemlélteti. Herenden, ahol a szépség fogalma a porcelánban testesül meg, az ásványok és a szépség kapcsolatának bemutatása mellett természetesen az ásványok és a porcelán kapcsolatáról sem feledkezhettünk meg, melynek a kiállítás első termét szenteltük.
Porcelánjáspis – egy ásvány, melynek a nevét a porcelán ihlette (fotó: Jánosi Melinda)
A bemutatott példányok csaknem kivétel nélkül az Arnóth József – a bázeli Naturhistorisches Museum korábbi munkatársa – által az MTM-nek ajándékozott gyűjteményből valók. Arnóth József azon mineralógusok közé tartozik, akik számára az ásványok nem pusztán a tudomány hatáskörébe tartozó objektumok, hanem spirituális tartalommal bíró természeti tárgyak is. Mivel számára egyaránt kedves az ásványtan tudományos és esztétikai oldala, kollekciójában megannyi szemet gyönyörködtető kristály és lemezekké, illetve gömbökké csiszolt rajzolatos kő található. A vitrinek hátfalán elhelyezett fényképek is az ő „Achate – Bilder im Stein” (Achátok – képes kövek) című könyvéből származnak, a vitrinek közti tablókat díszítő felvételeken pedig szintén az Arnóth-gyűjtemény példányai szerepelnek.
A vitrinek közti tablókon az Arnóth-gyűjteményből származó példányokról készült képek láthatók (fotó: Jánosi Melinda)
A bejárati folyosón a szöveges és képes tablók között egy majd’ fél méter átmérőjű, szép rajzolatú, kovásodott fatörzsmaradvány és két kristályformamodell illusztrálja a szép kristályokat és „rajzos köveket” egyaránt bemutató kiállítás két fő aspektusát.
Az első teremben a porcelán nyersanyagát adó ásványokkal példányok, illetve elektronmikroszkópos képek formájában is meg lehet ismerkedni. Egy külön vitrin mutatja be a porcelán felhasználását az ásványtani kutatásban, a karcszín megállapításától kezdve az ásványanalitikáig. Két térképen láthatók az I. világháború előtti és utáni Magyarország kaolinbányászatának színhelyei – idevágó érdekesség, hogy minőségi problémák miatt Herenden az alapítás óta importált nyersanyaggal dolgoznak.
A kiállítás I. termének panorámafelvétele (fotó: Topa Boglárka Anna)
A porcelán és az ásványtan kapcsolatát illusztráló vitrin: a karcszín valódi herendi porcelánlapokon tanulmányozható (fotó: Jánosi Melinda)
Egy külön vitrinben Arnóth Józseftől kapott, úgynevezett kristálymázas kerámiák láthatók. E speciális mázat az egy-egy kristályosodási góc körül kialakult, sugaras vázkristályokból álló, kerek halmazok teszik látványossá. Ez a belekevert cink-oxidnak köszönhető, mely a lassan kihűlő mázanyagban lévő szilícium-dioxiddal reagálva cink-szilikát kristályokat alkot. A színezés további hozzáadott fém-oxidoknak köszönhető.
Kristálymázas porcelánok (fotó: Topa Boglárka Anna)
A második teremben a kristályoké a tér. Magas posztamenseken kiállított, nagy méretű kristályformák alkotnak sajátos enteriőrt az egyik oldalon, míg a másik oldalon a belépő a valódi kristályokat csodálhatja meg.
Enteriőr a kiállítás II. termének egyik felében (fotó: Jánosi Melinda)
Gipsz a II. teremben (fotó: Jánosi Melinda)
A pompás kristályok mellett két vitrinben grafikák gyanánt bekeretezett, csiszolt „képes kövek” adnak ízelítőt a következő két terem látnivalóiból.
Képes kövek keretben (fotó: Jánosi Melinda)
A III. terem fali vitrinjeinek többségében ugyanis lapokká, illetve gömbökké csiszolt rajzolatos ásványok kaptak helyet.
A III. terem panorámafelvétele (fotó: Topa Boglárka Anna)
Vitrinrészlet a III. teremből (fotó: Jánosi Melinda)
Vitrinrészlet a III. teremből (fotó: Jánosi Melinda)
Rajtuk kívül a harmadik teremben – Arnóth József közbenjárása nyomán – Marcus Schneider bázeli orvosprofesszortól kapott, ásványokból faragott, művészi kivitelű állatszobrocskák csodálhatók meg. Ezek egy kivétellel madarakat ábrázolnak, melyek önmagukban is figyelemre méltó ásványcsoportokból álló talapzatokon állnak.
Heliotropból faragott sólyom (fotó: Jánosi Melinda)
A negyedik teremben a fali vitrinekben folytatódik a rajzolatos ásványok bemutatása.
Vitrin a IV. teremben (fotó: Jánosi Melinda)
Vitrinrészlet a IV. teremből (fotó: Jánosi Melinda)
Az álló vitrinek felső részében a természet erői, illetve emberkéz által alakított kőzetek, alul egy-egy nagy méretű, díszes ásványtani könyv látható Arnóth József adományai közül.
A természet erői, illetve emberkéz által alakított kőzetek a IV. teremben (fotó: Papp Gábor)
A terem három beugrójában képek és magyarázó szövegek kísérik a kiállított nagyobb méretű példányokat a következő témákban:
1. Szférák harmóniája: a gömb mint szimbólum, ásvány- és kőzetgömbök, illetve csiszolásuk technikája;
Szférák harmóniája: A gömbcsiszolatok világa (fotó: Jánosi Melinda)
Csiszolt gömbök és nyersanyaguk (fotó: Jánosi Melinda)
2. Egy figyelemre méltó ajándék és egy tiszteletre méltó adományozó: a kínai „tudóskövek” és Arnóth József bemutatása;
3. Öreg üregek lila lakókkal: dél-amerikai ametisztek, az ametisztgeodák keletkezése.
A kiállítás egyik „celebtárgya" a plakáton is szereplő porcelángömböc, a különleges magyar matematikai találmány herendi porcelánból készült, művészeti kivitelben megformált mása. A gömböcnek nem csak e kiállítás révén van kapcsolata a múzeummal.
A kiállítás plakátján szereplő herendi porcelángömböc az egyik vitrinben (fotó: Topa Boglárka Anna)
Reméljük, hogy vázlatos bemutatónk felébresztette az olvasó érdeklődését, és a nyitva tartás rövid időtartama dacára sokan meg tudják tekinteni a kiállítást. A Porcelánművészeti Múzeumot magában foglaló Porcelanium látogatóközpont elérhetőségét és nyitvatartási idejét itt találhatják meg.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
