Az év végén indult és az új évbe átcsúszott minisorozatunk azt a témát járja körül, hogyan lehet egy kis fényt előcsalogatni az éjszakában az – immáron előző – év ásványa segítségével.
Írta: Papp Gábor (MTM, Ásvány- és Kőzettár)
Pirosan fluoreszkáló fluorit, Ojuela-bánya, Mapimí, Durango állam, Mexikó, Gál László gyűjteménye.
Nemrég hunytak ki a szilveszter éjszakájának sötétjét sok színnel megvilágító tűzijátékok fényei, így minisorozatunk záró részében stílszerűen azt próbáljuk bemutatni, hogy a fluorit nemcsak világosban, hanem sötétben is sokszínű, csak épp másképp. Azok kedvéért, akik még nem tértek magukhoz egészen az óévbúcsúztatásból, blogunkat csak kevés szöveggel terheljük meg, amúgy is balgaság lenne megpróbálnunk írásban érzékeltetni a fluorit sokszínűségét. A sokszínű fluorit ideális esetben – kalcium-fluorid lévén – színtelen kellene hogy legyen, amint ez a mesterségesen, optikai célokra előállított fluoriton, illetve sok esetben magán az ásványon is látható.
Mesterségesen előállított fluoritkristály és a belőle készített optikai elemek (forrás)
Kvarcra nőtt fluorit; Dalnyegorszk, Oroszország (Kupi László felvétele)
Ez az ideális eset viszont egy ásványgyűjtő vagy egy ékszerész számára korántsem lenne ideális. Szerencsére a fluorit a természetben nem laboratóriumi körülmények közt kristályosodik, és a szerkezetébe beépülő „idegen” ionoknak és az ásványt érő háttérsugárzásnak köszönhetően benne – a sorozatunk első részében emlegetett – színcentrumok jöhetnek létre. Ezeknek hála, az egyik leginkább sokszínű ásványként tartják számon, nem ritkán egyazon kristályon vagy egyazon halmazon belül is változik a színe.
Zónásan színezett fluoritkristály; Okorusu-bánya, Namíbia (forrás)
Sávosan színezett tömeges fluorit; Kína (forrás)
A fluorit sokszínűségét – blogunk címének megfelelően – a sötétben is megcsodálhatjuk, hiszen ibolyántúli fénnyel gerjeszthető színcentrumokból is többféle lehet benne. Már a minisorozatunk előző részében a platnin melegedő oktaéderek fotóján is jól látszott, milyen más az egyes kristálykák termolumineszcenciájának az erőssége. Ha mellétesszük az ugyanott emlegetett klorofán (azaz „zölden ragyogó”) nevű fluoritváltozat hevített darabjainak képét, láthatjuk, hogy a színhatás is eltérő lehet.
Balra: fluorit különböző színű oktaéderes hasadási idomainak eltérő termolumineszcenciája (Jánosi Melinda felvétele), jobbra: klorofán zöldes termolumineszcenciája (forrás)
Ugyanígy az ultraibolya fénnyel megvilágított példányoknak is eltérő lehet a fluoreszcenciaszíne, bár az igazsághoz tartozik, hogy többnyire kék. Emellett azonban kékesfehér, sárgásfehér, sárga, piros, zöld, zöldesfehér, lila stb. is lehet. A hosszúhullámú ibolyántúli (UV-A) fény által gerjesztett színek közül a kéket az európium, a sárgát az ittrium beépülése okozhatja a kalcium helyére, a többi színre különböző magyarázatok születtek. Ezek bővebb kifejtése helyett a kedves olvasótól néhány szép fluoritos képpárral búcsúzom, a bal oldaliak látható fényben készültek, a jobb oldaliak hosszúhullámú ibolyántúli fénnyel vannak „megszínezve”. A klorofáné kivételével mindegyik képet a kiváló magyar ásványfotós – és nem mellesleg geológus – Kupi László bocsájtotta rendelkezésre.
Halványan zónás színezésű, UV-fényben a „szokványos” kékes színhatást produkáló fluorit, Kapnikbánya (Cavnic), Románia, Koller Gábor gyűjteménye
A legendás szépségű angliai fluoritok egyike, Diana Maria-bánya, Frosterley, Durham megye, Egyesült Királyság, Gál László gyűjteménye.
Pirosan fluoreszkáló fluorit, Ojuela-bánya, Mapimí, Durango állam, Mexikó, Gál László gyűjteménye.
Zölden fluoreszkáló fluorit („klorofán”), Franklin, New Jersey állam, USA (forrás)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
