Magyar Természettudományi Múzeum Blog

Írta: Papp Gábor (Magyar Természettudományi Múzeum, Ásvány- és Kőzettár)

  1956-ban megsérült gyűjteményi tárgyak.
Balra: drágakő példányok (Ásvány- és Kőzettár). Jobbra: Koy Tóbiás (1757–1809) lepkegyűjteményének megperzselődött dobozai (Állattár). (Fotók: Bényi Andrea)

A szomszédságunkban dúló pusztító háború különös aktualitást kölcsönöz az 1956 őszi budapesti forradalmi eseményekre való emlékezésnek. 1956 október-novemberében Oroszország (illetve a „nagy Oroszország kovácsolta frigy” gyermeke, a Szovjetunió) hadserege 1849 után immáron másodízben teljesítette forradalmunk leverésének a saját politikai szempontjai által vezérelt, morálisan elfogadhatatlan feladatát.

  Égett veresvágási (Červenica, Szlovákia) nemesopálok az MTM ásványgyűjteményéből.
Balra: (Kubinyi Ferenc kézírásos cédulájával) a Kubinyi-gyűjteményből, mely 1849. augusztus 8-án égett el, amikor Losoncot (ma Lučenec, Szlovákia) az oroszok kifosztották és felgyújtották. Jobbra: (égett régi cédulával) egy 1821 előtti múzeumi példány, 1956. október 24–26. között égett meg az ásványtári nagy tűzben. (Fotók: Papp Gábor)

A beavatkozásnak nemcsak számos honfitársunk – és sok szovjet katona –, de fővárosunk megannyi épülete is áldozatául esett. Múzeumunk súlyos, pótolhatatlan károkat szenvedett. A Magyar Rádió ostroma alatt a felkelők betörtek a Nemzeti Múzeumba, s az őket lövő szovjet tankok október 24-én délelőtt felgyújtották az Ásvány- és Kőzettárnak az épület Múzeum utcai frontja II. emeletén lévő egyik termét. A tűz eloltása után a tűzoltókat a szovjet parancsnok elküldte a helyszínről, így tűzőrség híján estére a lángok ismét erőre kaptak. A tűzoltók a harcok miatt csak éjjel három óra előtt tudtak ismét munkához látni, és megszakításokkal kora délutánig dolgoztak. Ekkor éghetett ki az ásványtári raktár legnagyobb része és a fölötte lévő Afrika-kiállítás két nagy diorámás terme.

Múzeumi enteriőrök 1956 októbere után.
Balra: Az Ásvány- és Kőzettár hosszú raktárfolyosója. Jobbra: Az Afrika-kiállítás egyik diorámás terme. (Fotók:  Csíkváry Péter)

Még aznap, 25-én délután egy újabb tetőtüzet kellett eloltani, majd 20 óra 46 perckor újból riasztás érkezett, de az öt különböző helyről kivonuló tűzoltóegységeknek ekkor is csak nehezen, több kísérlet után sikerült éjfél körül helyszínre jutniuk. Ezalatt terjedhetett át a tűz az ásványtári helyiségekből az őslénytáriakra. A heves tüzet negyven perc alatt sikerült megfékezni, az utómunkálatok viszont csaknem 26-án hajnali négyig eltartottak. Október 30-áig még hét kisebb tűzhöz kellett a tűzoltóságnak a Nemzeti Múzeum épületéhez kivonulnia, de ezek már nem okoztak komolyabb károkat. A két nagy tűzvészben viszont kiégett az összes ásványtári raktárhelyiség, az őslénytári raktárak számottevő része és az ásványtani kiállítás kisebb, az Afrika-kiállítás nagyobb része. Az ásvány-, kőzet- és meteoritgyűjtemény 135 000, az őslénytani gyűjtemények 70 000 leltározott tételének 80%-a megsemmisült. Ezen felül nagyrészt elpusztultak a több tízezres állományú könyvtárak és az irattárak, beleértve a nyilvántartásokat is. (Az események és a károk részletes bemutatását l. Papp (2016) és Kecskeméti (2016) tanulmányaiban.)

Tári könyvtárak 1956 októbere után.
Balra: Romeltakarítás az Ásvány- és Kőzettár könyvtárában. Jobbra: a Föld- és Őslénytani Tár könyvtára 1956 októbere után. A tűz a szekrények mögötti rejtett falnyíláson terjedt át az Ásvány- és Kőzettárból.

A második szovjet beavatkozás során a taktikát váltó szovjet csapatok megfélemlítő célzattal végiglőtték nehézfegyverzettel a főútvonalak környékét. Így érte aknatalálat november 5-én valamivel 17 óra előtt a Baross utcai klinikát, a Természettudományi Múzeum épületét (Baross utca 13.) és a vöröskeresztes központot (Baross u. 15.). A múzeumban tűzvédelmi okokból a legfelső szinten voltak az alkoholos preparátumok, így a III. emelet és fölötte a tető lángtengerré vált, és a lépcsőkön lefolyó égő szesz a II. emeletet is felgyújtotta. A tüzet 22 óra 20 percig sikerült majdnem teljesen eloltani, de az épületet ért ágyúlövések miatt a tűzoltóknak abba kellett hagyniuk az oltást. Másnap reggelre ismét égett a tető, illetve a III. és II. emelet egyes részei, a 7 óra 50 perckor újból kivonuló tűzoltóegységeknek 9 órára sikerült a lángokat megfékezniük. A tűzben az épület egyharmada pusztult el, mintegy 800 000 példánnyal együtt. A Hüllő-, kétéltű- és halgyűjtemény, a madarak, a puhatestűek, az egysejtűek és alacsonyabb rendű állatok kollekciója teljesen, a rovargyűjtemény részben megsemmisült, az emlős- és az embertani gyűjtemény is károsodott.

A Baross utcai épület 1956 novembere után.
Balra: A kiégett két felső szint az udvar felől nézve. Jobbra: Állattári raktárterem, valószínűleg a Kétéltű- és hüllőgyűjteményé (Herpetológia) a III. emeleten.

Blogbejegyzésünk olvasói remélhetőleg kedvet kapnak múzeumunk meglátogatására, október 23-án – az ingyenes napon – vagy akár a későbbiekben, és a Lovarda földszintjén lévő „Memento 1956" emlékvitrinünkben további információkat, valamint tárgyakat és képeket, QR kóddal betölthető videókat találhatnak az 1956-os múzeumi tüzekkel kapcsolatosan.