Mert mi mással kívánhat kellemes ünnepeket a bogarász?
Szerző: Merkl Ottó (Magyar Természettudományi Múzeum, Bogárgyűjte mény)
A fa törzsét és ágait cukorbogarak adják. A díszek pedig az Ausztráliában "Christmas beetles"-nek nevezett szipolyok. A jelen sorok írója most érkezett haza Ausztráliából, és mindkét társaság tagjaiból sikerült gyűjtenie.
A karácsonyfa összeállítása Grabant Aranka munkája
A ...
A díszítőkőiparban lényegében az összes jól fényezhető karbonátkőzetet hagyományosan márványnak hívják. Geológiailag csak a mészkő átalakulásával keletkezett metamorf kőzet tekinthető márványnak. A márvány szép csillogását az átalakulást kísérő átkristályosodás következtében megnőtt kalcitkristályok hasadási lapjain visszaverődő fény adja. A márvány fő azonosító bélyege, hogy szabad szemmel látható méretű kalcitszemcsék alkotják. A ...
A tizennegyedik dalai láma életének első, Lhászában töltött szakaszát Heinrich Harrer osztrák hegymászó, felfedező mutatta be a világnak „Hét év Tibetben” című könyvében, mely ötvenhárom nyelven, több tízmillió példányban jelent meg. A kötet alapján készült film humoros jelenete lehetett volna, mikor a dalai láma elújságolja a Brad Pitt által alakított főhősünknek, Harrernek, hogy 1956 őszén egy európai, magyar delegáció járt nála: robusztus, ...
Mostanáig egyetlen hiteles csontvázat ismertünk az Árpád-házból, III. Béla királyét. A most előkerült macsói Béla herceg, IV. Béla unokája anyai ágon Árpád-házi leszármazott. A csontmaradványain talált sérülések nem egyszerű kivégzésre, sokkal inkább brutális mészárlásra és csonkításra utalnak.
Béla macsói herceg csontjai, ahogy előkerültek (fotó: Bernert Zsolt)
Írta: Bernert Zsolt és Buzár Ágota (MTM Embertani Tár )
Nyakunkban az első mínuszokkal merő szívjóságból madáreleségért rohanunk, ám sokszor nem tudjuk, kinek mit adjunk, kik jönnek, kik nem, ha eddig jöttek, egyszer csak miért nem, ha rabol a kánya, helyes-e, hogy lelkiismeretünk bánja. Ezért fontos, hogy jobban megismerjük a madáretetés hátterét, funkcióját, a különböző fajok igényeit és a saját szerepünket, felelősségünket.
"Rokonok" várják eleséggel az éhes madarakat a múzeum kertjében (fotó: ...
Tíz évvel ezelőtt, 2008 februárjában találta meg e sorok írója a harlekinkatica ( Harmonia axyridis ) első regisztrált egyedét Magyarországon, a szigetszentmiklósi Czuczor-szigeten.
Szerző : Merkl Ottó (MTM Bogárgyűjte mény )
A telelő bogár egy elhalt nyárfa kérge alatt lapult kétpettyes katicák ( Adalia bipunctata ) és rózsás katicák ( Oenopia conglobata ) társaságában. Akkor még senki nem sejtette, hogy tíz év múlva a kétpettyes és a rózsás ...
A Magyar Tudományos Akadémia 2018. november 20-i állásfoglalásában a szúnyogállományok monitorozásának és célzott gyérítésének szükségességére hívta fel a figyelmet. A szöveg szerint az elmúlt évtizedek klíma- és környezetváltozásainak köszönhetően több olyan szúnyogfaj jelent meg Magyarországon, amelyek különféle, akár járványszerűen is terjedő betegségek kórokozóinak vektorai (terjesztői) lehetnek, például a Chikungunya-, a Dengue- vagy az ...
Semmelweis Ignác (1818–1865) földi maradványait többször exhumálták és temették át, míg elnyerte végső nyughelyét az egykori szülői ház udvarán. Az utolsó exhumáláskor szisztematikus antropológiai és patológiai vizsgálatot végeztek a csontmaradványokon és elkészítették a koponya hiteles gipsz másolatát is. Bár az „anyák megmentőjéről” több ábrázolás is fennmaradt, az élete utolsó éveiben készült portrékon szembetűnően gyors öregedés ...
A 2019-es Év vadvirágá t újra három faj közül választhatjuk ki. A szavazatokat 2018. december 31-ig lehet leadni a Magyar Természettudományi Múzeum Év vadvirága oldalán. A választást megkönnyítendő, alább bemutatjuk a három jelöltet.
Macskahere ( Phlomis tuberosa ) (fotó: Farkas Sándor)
A választható fajok közül talán a macskahere a legkevésbé feltűnő, ugyanakkor a legérdekesebb növény. Már a neve is fura, hisz aki ...
A mérgező gombák mellett különösen veszélyesek lehetnek azok a gombafajok is, amelyeket hosszú ideig ehetőnek tartottak, azonban újabban mégis okoztak megbetegedéseket, ezért a fogyaszthatóságukkal kapcsolatos állásponton módosítani kellett. Cikksorozatunk első részében a hegyi laskagomba vitatott étkezési megítélését elemeztük, most pedig a sárgászöld pereszkét (Tricholoma equestre) vesszük górcső alá. Mérgezést kiváltó, toxikus anyagot eddig ugyan ...
Álló és folyóvizeink partján gyakran találkozhatunk hatalmas, akár a pingpongütő méretét is elérő kagylóhéjakkal, néha akkora tömegben, hogy az a benyomásunk támad: a gerinctelen biomassza oroszlánrészét ez az egy faj teszi ki az adott víztestben.
Amuri kagyló ( Sinanodonta woodiana ) (fotó: V. Prié/Caracol)
Írta: Fehér Zoltán
Ezek a héjak egy távol-keleti eredetű inváziós faj, az amuri kagyló ( Sinanodonta woodiana ) héjai. Maga a kagyló valamikor ...
2018. különleges év a NaturArt fotósszövetség életében. A tavaly fennállásának 25. évfordulóját ünneplő természetfotós szervezet alig zárta be a Sajtófotó kiállítást kísérő 25 év legjobb képeiből összeállított tárlatát a Nemzeti Múzeumban, mától csaknem 3 és fél hónapon át (2019. január 21-ig) megtekinthető kiállítást nyitott a Magyar Természettudományi Múzeumban: a „Lenergy – Az év természetfotósa 2018” válogatást. A pályázatra ...
2018. december 6-án, éjfélkor zárul a szavazás - addig lehet dönteni, hogy melyik jelölt legyen jövőre a rovarvilágot népszerűsítő kitüntetett faj. Mindenkit arra buzdítunk, hogy adja le szavazatát, és népszerűsítse a kezdeményezést!
Az Év rovara kampány célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét egy-egy rovarra, a rovarok védelmére és az élővilágban betöltött szerepükre. Ezzel nemcsak az adott faj, hanem annak életmódja, ...
Száz éve, 1918. október 31-én Károlyi Mihály kinevezésével végérvényesen lezárult a történelmünk egyik jelentős korszaka, a dualizmus. Ehhez az évfordulóhoz kapcsolódva bemutatjuk – a kor hangulatát és humorát is felidézve –, hogyan fejlődött a dualizmus éveiben a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárának elődje, a Nemzeti Múzeum Növénytani Osztálya, amely ebben az időszakban jött létre. Később jelentős átalakuláson ment át, ami magába ...
Az utóbbi öt évben három inváziós csípőszúnyogfaj jelent meg hazánkban. Ezek a fajok az általuk terjesztett kórokozók miatt jelentős veszélyforrásnak tekinthetők. Azonban fontos tudni, hogy súlyos betegségeket (dengue-láz, sárgaláz stb.) keltő kórokozókat Magyarországon még nem terjesztenek. Az utóbbiak átadásához két alapvető dolog szükséges: egyrészt stabil csípőszúnyog-populáció (vektor), másrészt a kórokozó jelenléte. A veszélyes kórokozók ...
