Akik szerint az éjjeli lepkék unalmas szürkés-barnás színűek, feltehetően nem erre a fajra gondoltak. Élénk, „neonzöld” alapszíne nem áll nagyon messze a láthatósági mellények árnyalatáról, amelyet csinosan kiegészít a szárnyak külső szegélyén futó rozsdabarna sáv, ill. az ugyanilyen színű…
A Magyar Természettudományi Múzeum Emlősgyűjteményében 3933. leltári szám alatt található egy különösen szép nyércbőr. Az állatot 1933 februárjában vadorzó ejtette el az erdélyi Gyergyószentmiklóshoz közel eső Tekerőpatak község határában, a bőrt a múzeum 70 pengőért vásárolta meg. A példány a mára…
Száz tárolófióknyi gyönyörűen preparált lepke, egy apa és fia évtizedeken át épített és őrzött gyűjteménye került a Természettudományi Múzeumba. Ebből a kollekcióból mutatunk be néhány lepkészeti, faunisztikai érdekességet.
Írta: Bálint Zsolt, Katona Gergely és Tóth Balázs (Lepkegyűjtemény)
2020…
A tölgypávaszemet 1861-ben írták le a tudomány számára Bombyx yamamai néven. A leírás alapjául szolgáló példányok Japánból származtak. A későbbi kutatások kiderítették, hogy a tölgypávaszem nem közeli rokona az igazi selyemlepkének (Bombyx mori), hanem a pávaszemfélék (Saturniidae) családjába…
Kereken 60 éve, 1957. december 14-én ért haza a Magyar Természettudományi Múzeum Egyiptom-expedíciója. Az utazásról nem csak az ott gyűjtött állatok, a róluk írt tudományos cikkek és az élményeket összefoglaló könyv maradt fenn, de több albumnyi fotó is. Ezekből szemezgettünk az évforduló…
Ahogy gyarapodnak a bennünket körülvevő világról alkotott ismereteink, úgy változnak a különböző technológiák. Egymás után tűnnek el régi anyagok és eszközök, és válnak múzeumi kuriózummá. Ilyen tárgy a Magyar Természettudományi Múzeum Lepkegyűjteményében őrzött lepkeolló is.
Írta: Katona Gergely…
A második világháborút követő időszak a magyar társadalmat alapjaiban megrengette. Ezzel ma már sokan nincsenek tisztában, nemcsak a hajdan igen erőszakos és eredményes propaganda, hanem az azóta eltelt évtizedek gyógyító hatása miatt is. De vannak dolgok, amelyekről nem szabad megfeledkezni. Nem a…
A lepkész Vladimir Nabokov (1899–1977) „Egy lepkefaj felfedezéséről” (On Discovering a Butterfly) című verse költői módon fejezi ki a taxonómus, az élővilág sokféleségének leírásával foglalkozó kutató munkáját, ami a költő szerint – aki egyben nagyszerű entomológus is volt – a vizsgálat tárgyát és…
Írta: Bálint Zsolt
A csillangók férfitenyér nagyságú lepkék, a pillangófélék (Papilionidae) családjába tartozó Troidini tribuszt képviselik. Nevezik őket madárlepkéknek, maharadzsalepkéknek vagy paradicsomlepkéknek is.
Gyakran ábrázolják őket a lepkés könyvek, és…
szerzők: Bálint Zsolt, Katona Gergely
A Koy-gyűjtemény sikeresen átvészelte a II. világháborús bombázásokat és a frontot. Ám 1956 októberében, amikor az Állattár Baross utcai épülete is súlyosan megrongálódott a környéken zajló heves harcok alatt, ezt a gyűjteményt is károk érték.
Koy Tóbiás…
szerző: Bálint Zsolt és Katona Gergely
Bálint Zsolt, Katona Gergely and Gubányi András, 2014: A life for Noctuidae – The Owlet Moths of Márton Hreblay (1963-2000): Names, specimens and types. Hungarian Natural History Museum, Budapest, 270 pp, ISBN 978-963-9877-19-1.
Dr. Hreblay…
szerzők: Bálint Zsolt és Katona Gergely
Metelka Ferenc (1814-1885) már fiatal korában érdeklődött a rovarok és növények után, rendszeresen gyűjtötte őket. Miután a gyógyszerészi pályára lépett, fölhagyott a természet búvárlásával. 1855-ben találkozott az…
A Magyar Természettudomány Múzeum, lepkegyűjteményének gyarapodása a 2013-as esztendőben a „Gyűjteménynapló” szerint pontosan 9.427 példány volt. Ennek tetemes részét (7531 példány) a Nemzeti Kulturális Alapi segítségével megvásárolt néhai dr. Hreblay Márton által…
Fogadjátok szeretettel Bálint Zsolt, a Lepkegyűjtemény egyik főmuzeológusának írását. A teljes szövegért kattints a képre.
A Lepkegyűjteményben dolgozó kollégáink cikkéből kiderül, hogy mi igaz a híres Pillangó című filmből. Ha az eredeti környezetben a lepkés könyvek blogon szeretné olvasni kattintson a linkre. A blogot az Állattár Lepkegyűjteményének a munkatársai szerkesztik (Bálint Zsolt és Katona Gergely).
E. Le…
