Ahogy gyarapodnak a bennünket körülvevő világról alkotott ismereteink, úgy változnak a különböző technológiák. Egymás után tűnnek el régi anyagok és eszközök, és válnak múzeumi kuriózummá. Ilyen tárgy a Magyar Természettudományi Múzeum Lepkegyűjteményében őrzött lepkeolló is.
Írta: Katona Gergely és Bálint Zsolt
A Magyar Természettudományi Múzeumban őrzött lepkeolló
A barokk kor végén megszülető rovartan, és benne a lepkészet számos gazdagon illusztrált könyvet produkált. Ezekben részletes leírást és sok-sok szemléltető ábrát találunk arról, hogyan kell a lepkéket gyűjteni. Érdekes módon a szerzők túlnyomórészt nem lepkehálót, hanem egy különös szerszámot, a lepkeollót adták a gyűjtők kezébe. Így, bár a bécsi jezsuiták puttóinak lábánál ott láthatjuk a lepkehálót, de az egyikük inkább a lepkeollót használja, és kecsesen utánanyúl az éppen ott repülő fehér színű lepkének.
Michael Denis und Ignaz Schiffermüller: Systematisches Verzeichniss der Schmetterlinge der Wienergegend, 1776
A schönbrunni kertek mélyén a puttó lepkeollója talán a könnyed, barokkos-rokokós mozdulatot, és ezzel együtt a lepkészet nemességét volt hivatott hangsúlyozni. Ezzel szemben Angliában George Sprattnak John Wolcot, a kor egyik ismert személyiségét kifigurázó karikatúráján az eszköz már jelzi: a kerti veteményeken keresztül trappoló, lepkeollós tudós személye megmosolyogni való. Valóban, a viktoriánus korral alakul ki a világról mit sem tudó professzor sztereotípiája, amelynek meghatározó alkotóeleme a lepkegyűjtő személye. A divatjamúlt lepkeolló szemléletes eszköz lehetett ennek hangsúlyozására.
John Wolcot: Sir Joseph Banks and the Emperor of Morocco, 1788
A XIX. század végére a lepkegyűjtés már nemcsak az arisztokraták és a tehetősebb polgárok nemes kedvtelése, hanem komoly tudománnyá nőtte ki magát. Ezzel párhuzamosan pedig nemcsak elefántcsonttoronyba zárkózott tudósok, hanem a szabadidejét hasznosan eltölteni akaró kispolgár és a diákság kedvtelése is, akik nekiláttak megismerni a természetet, amihez a lepkészet is hozzá tartozott. Gondoljunk csak Csontváryra, aki önéletrajzi írása szerint diákkorában a Kisszeben környéki havasokba ment föl, hogy megfogja a nagy apollót. A Pillangók című képén ezt a lepkefajt is ábrázolta. Ki tudja, lehet, hogy lepkeollót is vitt magával a kirándulásra.Lejtényi Sándor 1899-ben megjelent Rovargyűjtő segédkönyv a középiskolai tanuló ifjuság számára című munkájában így mutatja be a lepkeollót: „… rendes olló módjára készült lepkefogó, melynek egyik végén karikák vannak az ujjak számára; másik végén pedig nagyon ritka tüllel kétszeresen bevont vas-, vagy sárgarézkeretek. A keretek 12–25 cm szélesek és 10–15 cm. hosszúak. Ezzel a növényeken ülő lepkéket, vagy más gyenge szárnyú rovarokat fogjuk el. Sikeres használata nagy ügyességet igényel!”
António Augusto Carvalho Monteiro, gyűjtőfelszerelései körében, 1870-ben (műtermi fotó)
A lepkeolló nehezen kopott ki a lepkészek fegyvertárából. Csiki Ernő entomológus, muzeológus még 1925-ben is említi és ábrázolja mint a lepkefogás egyik kellékét. Néhány évtizeddel később viszont már hiába keressük a Móczár László által szerkesztett Állatok gyűjtése című entomológiai arzenáljában. A gyűjtőmódszerek fejlődésével a lepkészek félretették a lepkeollót, melyek legtöbbje el is kallódott. A Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményében egyetlen egy darabot őrzünk belőle. A mi lepkeollónk keretei között nem tüll, hanem finom sodronyháló feszül – ez megegyezik több könyvben is fellelhető ábrázolással. Nem tudjuk, melyik lepkészelődünk használta, és azt se tudjuk, hogyan. Ennek ellenére nagy becsben tartjuk. Tárgyi emléke régi, letűnt koroknak, amikor a lepkészet még csak néhányak privilégiuma volt, és a lepkészek még zsakettban, kifinomult arisztokratikussággal gyűjtötték a lepkéket.
A Magyar Természettudományi Múzeumban őrzött lepkeolló
A múzeumban őrzött lepkeolló 2017 augusztusában a Magyar Természettudományi Múzeum Ludovika téri épületében, a Kupolacsarnokban látható.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
