A fenyőrigó ritka fészkelő, de gyakori téli vendég hazánk madárvilágában. A faj Eurázsia északi, erdős területeinek költő madara, földrészünk tekintélyes részén egész évben előfordul, telelő csapatai Európa délebbi részein, Észak-Afrika, valamint Kis-Ázsia területén jelennek meg. Magyarországon nagy számban elsősorban télen fordul elő, amikor a kóborló csapatok előszeretettel fogyasztják a fák és a bokrok bogyóit. A hazánkban gyűrűzött ...
E blogsorozatunkban „A Hold felfedezése” című időszakos kiállításunk tárgyaiból, illetve a tablókon található – a blog számára esetenként kiegészített – információkból adunk további képekkel illusztrált ízelítőt, hogy kedves Olvasóink a zárás után is megismerkedhessenek a kiállításon bemutatott egyes érdekességekkel.
E blogsorozatunkban „A Hold felfedezése” című időszakos kiállításunk tárgyaiból, illetve a tablókon található – a blog számára esetenként kiegészített – információkból adunk további képekkel illusztrált ízelítőt, hogy kedves Olvasóink a zárás után is megismerkedhessenek a kiállításon bemutatott egyes érdekességekkel
Néhány napja új látványossággal találkozhatnak látogatóink múzeumi sétájuk során: a népszerű Korallzátony-bemutatónk egy korábbi, kihasználatlan akvárium átalakítása után új diorámával bővült. Zilahy Ferenc nemzetközileg is elismert preparátorművész jóvoltából az eredeti élőlényekkel megegyező méretű, színben és alakban megszólalásig hasonló szobrokkal: többek között korallokkal, halakkal, polipokkal, tengeri csillagokkal és csigákkal ...
E blogsorozatunkban „A Hold felfedezése” című időszakos kiállításunk tárgyaiból, illetve a tablókon található – a blog számára esetenként kiegészített – információkból adunk további képekkel illusztrált ízelítőt, hogy kedves Olvasóink a zárás után is megismerkedhessenek a kiállításon bemutatott egyes érdekességekkel.
A Magyar Természettudományi Múzeum Emlősgyűjteményében 3933. leltári szám alatt található egy különösen szép nyércbőr. Az állatot 1933 februárjában vadorzó ejtette el az erdélyi Gyergyószentmiklóshoz közel eső Tekerőpatak község határában, a bőrt a múzeum 70 pengőért vásárolta meg. A példány a mára rendkívül megritkult és az IUCN által Kritikusan veszélyeztetett kategóriába sorolt európai nyérc Mustela lutreola transsylvanica alfajába tartozik, ...
Nemrég két kis borostyánkő-darab került beleltározásra a Magyar Természettudományi Múzeum őslénytani gyűjteményének egyik típusszekrényében. Maguk a példányok első ránézésre szinte jellegtelenek, nagyon sötét, feketés-vörös borostyándarabok, egyikük még a legerősebb átvilágító fényforrással is legfeljebb csak az elvékonyodó peremein enged át magán valamicske fényt. A másik borostyándarab apró, körvonala mentén szabálytalan, összességében ...
E blogsorozatunkban „A Hold felfedezése” című időszakos kiállításunk tárgyaiból, illetve a tablókon található – a blog számára esetenként kiegészített – információkból adunk további képekkel illusztrált ízelítőt. Reméljük, hogy a blogbejegyzések kedves Olvasója is kedvet kap ingyenesen látogatható kiállításunk felkereséséhez.
A sorozat első tagja a Magyar–amerikai űr- és bolygókutatási kapcsolatok: Pillék az űrben című írás volt
...
A Hold felfedezése című időszaki kiállításunk előkészítése során számos olyan érdekességre bukkantunk, amelyet a kiállítás kötött tematikája, illetve korlátozott terjedelme miatt ki kellett hagynunk a forgatókönyvből. Ezeket mutatjuk be ebben a blogsorozatban, Mostani blogunk voltképpen csak félig illik bele a sorozatba, hiszen a „Jóakarat-holdkőzetek” ( Goodwill moon rocks ) megtalálhatóak a kiállításon. A sorozatból eddig olvasható:
Az „Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás”-ra múzeumunk is kölcsönzött számos műtárgyat, ezekből készítettünk egy válogatást (a teljes lista a mellékletben található).
Szerző: Szapu Julianna Szulamit (Magyar Természettudományi Múzeum, Marketing Csoport), Kovács Attila (MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma, Gerinces gyűjtemény) , Csorba Gábor (Magyar Természettudományi Múzeum, Emlősgyűjtemény)
Amikor az emberek mérges állatokról hallanak, általában kígyók, békák, ízeltlábúak jutnak eszükbe, pedig az emlősök között is találhatunk méreggel rendelkező fajokat. Az emlősök mérge tudományos szempontból is keveset vizsgált, tekintve a mérges emlősfajok alacsony számát. Mérget termelő emlősfajok: a kacsacsőrű emlős ( Ornithorhynchus anatinus ), a vérszopódenevérek [1] ( Desmodus, Diphylla, Diaemus ), a lajhármakik ( Nycticebus ...
Nem, itt nem hóbortos számháború zajlik, valami egészen másról van szó. A történet 2020-ban kezdődött, közvetlenül az új koronavírus okozta első lezárások előtt. Ekkor a Lepkegyűjteményben dolgozó munkatársaimmal együtt részt vettünk egy megbeszélésen, ahol más lepkészekkel és természetvédelmi szakemberekkel közösen lefektettük azokat a kereteket, melyek kijelölték, hogyan kellene frissíteni, átalakítani a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer ...
Az év végig megtekinthető, A Hold felfedezése című időszaki kiállításunk előkészítése során számos olyan érdekességre bukkantunk, amelyet a kiállítás kötött tematikája, illetve korlátozott terjedelme miatt ki kellett hagynunk a forgatókönyvből. Ezeket mutatjuk be ebben a blogsorozatban, melynek első tagja „Anything to declare?” „Well, nothing but rocks and dust” ‒ Holdkőzetek a vámnyilatkozaton címen található meg az MTM blogoldalán.
Szerző:
A MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma az elmúlt 20 évben kiemelt feladatként kezelte a földtudományok népszerűsítését, ezért a kezdetektől fogva csatlakozott a Magyarhoni Földtani Társulat szervezésében megvalósuló Geotóp naphoz és az Év Ősmaradványa, ásványa és ásványi nyersanyaga programhoz.
Szerzők:
Katona Lajos Tamás (MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma)
Szabó Márton (Magyar Természettudományi Múzeum, Őslénytani és Földtani Tár)
...
