A kora tavaszi környezetben még nem kevés a zöld szín. Így hamarabb megakad a szemünk egy szép mohás betonfalon, ahol a növénykék különféle árnyalatú zöld színekben pompáznak. Ilyenkor könnyebben észrevesszük a parkok fáinak kérgén kialakult sötétzöld mohabevonatot is, mert a lomb árnyékoló hatásának hiányában a fák törzse és töve is jobban megfigyelhető.

A mohák jól alkalmazkodtak az alacsony, akár fagypont körüli hőmérséklethez. ...

Kutatók újabb látványos bizonyítékát találták annak, hogy Gabon vadvilága a szigorú védelmi intézkedéseknek köszönhetően felépülőben van. Egy csimpánzok ( Pan troglodytes troglodytes ) megfigyelésére kihelyezett kamera egy magányos hím oroszlánt ( Panthera leo ) vett fel, amint elsétált a megfigyelt erdei ösvényen…

Írta: Kispál István

                                    Gabon erdei oroszlánja (Fotó: Philipp ...

Váratlan esemény történt 1998-ban. Felfedeztek egy olyan apró, rajzóspórás gombafajt ( Batrachochytrium dendrobatidis , magyarul kitridgomba), aminek különös tulajdonságai vannak. Ellentétben az összes rokonával, amelyek a talajban vagy a vízben lebontóként élnek, ez a mikroszkopikus méretű (nagyjából 3 mikrométer nagyságú) gomba kizárólag a kétéltűek bőrén élősködik. A felfedezés nagy port kavart tudományos körökben, és a kutatók azonnal intenzív ...

A lényeg a részletekben rejlik. De mi van akkor, ha az a részlet annyira parányi, hogy szinte nem is látható? Mikroszkóplencséken és fényképezőgép objektíveken át szemlélve fény derül minderre.

Írta: Németh Tamás , Bogárgyűjtemény

Bordás holttettetős-ormányos ( Camptorhinus statua ) feje alulról

Szarvas álganéjtúró ( Bolbelasmus unicornis ) fegyverzete

A gerinctelenekkel foglalkozó kutatók vizsgálati alanyait általában nem óriási ...

A vizes élőhelyek páratlanul változatos életközösségeknek adnak otthont – már egyetlen csepp vízben is parányi élőlények sokaságára lehet bukkanni. A mikroszkopikus méretű lényektől kezdve, a kicsit nagyobb termetű makrogerincteleneken, és a vízi élet tápanyag- és energiaellátását biztosító különböző szerveződési szintű növényeken át, egészen a gerinces állatokig, mindannyian a vizekhez kötődő élet körforgásának láncszemei.

A különféle ...

A Szent István Egyetem 1. évfolyamos biológus (BSc) hallgatói tudományos ismeretterjesztő írás elkészítését kapták feladatul egyik múzeumi munkatársunktól. A legjobban sikerült munkákat blogunkon is közzétesszük. E sorozat következő részeként Munding Márton írását olvashatjuk egy Európában kevéssé ismert növényfajról, a kratomról. Mi is a kratom? „Félreértett” gyógyszer vagy a Távol-Kelet „zöld tündére”?

Kratom (Mitragyna speciosa)
...

írta: Bernert Zsolt és Buzár Ágota

A honfoglalás korának megismerésében nagy jelentősége van a kora Árpád-korban használt temetők vizsgálatának, mivel a 11. század első felében eltemetettek között kereshetjük a 10. század végén születetteket és azok közvetlen leszármazottait.

A honfoglalás kor és az Árpád-kor határán számos nagy változás történt a magyar nép életében. A korszak egyik legfontosabb kérdése, hogy miként magyarázható ...

Magyarországon talán egyetlen állatcsoportot sem övez olyan mértékben eltúlzott félelem, mint a társas darazsakat, ráadásul erre a különböző médiumokban a darazsakról közvetített badarságok csak ráerősítenek. A múzeumi darázsgyűjtemény hiteles forrásként törekszik ismeretterjesztő foglalkozások, írások és a gyűjteményi tárgyak segítségével bemutatni, hogy egyáltalán kik is a társas darazsak (és kik nem azok, csak hasonlóan „öltözködnek”), ...

A Magyar Természettudományi Múzeum Ásvány- és Kőzettára az 1848. március 15-i forradalom 168. évfordulóján a Kossuth meteorit egy szeletének fényképével köszönti a múzeumunk iránt érdeklődő kedves internetlátogatót.

A Kossuth meteorit szelete (A méretarányul szolgáló kocka élhossza 1 cm. Fotó: Kereszty Zsolt)

A képen látható darab nagyobbik fele jelenleg letétben van az Ásvány- és Kőzettár meteoritgyűjteményében. A tervek szerint nemsokára ...

Az é v vadvirága kampánya során a többi jelölt mellett már bemutattuk a kockásliliomot ( Fritillaria meleagris ) és beszámoltunk arról, hogy is lett a 2016-os év vadvirága.

Most, hogy a tavasz visszavonhatatlanul közeleg, lassan aktuálissá válik, hogy a növényt élőben is megcsodálhassuk.

Addig még van egy kis időnk, hogy minél többet megtudjunk a növényről. Nem olyan régen jelent meg Kulcsár László: Sárvár környékének védett növényei című ...

A Yale Egyetem kutatói DNS-vizsgálatokkal igazolták, hogy a híres 1951-es New York-i vacsorán nem mamut, és nem is kihalt óriáslajhár, hanem teknőshús szerepelt a menüben.

Írta: Dulai Alfréd

Szakmai körökben legendássá vált vacsorát rendezett 1951. január 13-án a Felfedezők Klubja a New York-i Roosevelt Hotel előkelő báltermében. A parti nem az illusztris vendégek miatt vált hírhedtté, hanem a felszolgált ételek miatt. Az évente megrendezett eseményen ...

A bakonyi felső-kréta (kb. 85 millió éve) ősgerinces lelőhely elsősorban a dinoszaurusz leleteiről lett híres. Talán ismertek még az innen előkerült moszaszaurusz és a krokodilok, de a kisebb állatok csak alig. Ahogy a szavannát sem csak az oroszlán lakja, így a dinók korában is rengeteg kisméretű gerinces állat élt. Ezek az apró csontok, fogak és egyéb mikrofosszíliák igen fontos adatokkal egészítik ki az egykori élővilágról kialakult képünket.

Írta: ...

Írta: Babocsay Gergely

A Micrelaps muelleri, avagy Müller nyaklánca nyakékre emlékezet, akárcsak az új faj, a M. tchernovi
(fotó: Babocsay Gergely)

Egyes élőlények nemcsak hogy a világ nehezen megközelíthető részein élnek, de még ott is mindent elkövetnek, hogy ne kerüljenek szem elé. Bár Izraelt ma már nem tekinthetjük nehezen megközelíthető országnak, történelmi léptékben mérve bizony a Levante faunája nem is olyan rég még nem tartozott a könnyen ...

Csontok, múmiák, magyar antropológusok a mozivásznon! Három múzeumi témájú film is versenybe szállhat.

Írta: Pap Ildikó és Szikossy Ildikó

A tegnap kezdődött Filmhéten egyszerre három, múzeumban forgatott antropológiai témájú film is versenybe szállhat. Kiss-Stefán Mónika, a Magyar Antropológusok szóvivője több hónapon át kamerával is nyomon követte a magyar és nemzetközi antropológusok rejtélyeket feltáró munkáját.

Szóra bírt múmia

...

Írta: Szőke Viktória

Különleges alkalom, amikor új gerinces állatfajt fedeznek fel a kutatók. Az pedig, hogy ez a faj hazai vizeink lakója, még kivételesebb esemény: 2016 elején új márnafajt írtak le a Sebes-Körös vízrendszeréből, amelynek típuspéldányait a Magyar Természettudományi Múzeum Halgyűjteményében helyezték el. Márciusban a hónap műtárgyaként tekinthető meg a múzeum kupolacsarnokában új halfajunk, a bihari márna ( Barbus biharicus Antal, ...