Ásvány-e az év ásványa, és ha nem, miért igen?
Az amerikai Time magazin 1927-ben adományozta először az „év embere” címet. Azóta megszaporodtak a hasonló címek, talán a globalizáció – és ha úgy tetszik, amerikanizáció – hatására. Magyarországon már 1979 óta szavazhatunk az év madarára, 1996 óta az év fájára és így tovább. A kapcsolódó ismeretterjesztő kampányok által a nagyközönség megismerheti a „kiválasztottat”, és ezáltal nőhet természeti értékeink társadalmi megbecsültsége. 2015-ben a földtudományok is csatlakoztak e kezdeményezéshez. A Magyarhoni Földtani Társulat (MFT) által elindított Gyűjthető múlt program keretében megtartották az Év ásványa illetve az Év ősmaradványa szavazást. A 2016-os év ásványát, a gránátot az érdeklődők az ismeretterjesztő lapokban (például a Földgömb januári, illetve a Természet Világa februári számában) megjelent cikkek, a múzeumunkban látható kis kiállítás és különböző rendezvényeken tartott alkalmi bemutatók és foglalkozások révén ismerhetik meg.
Az év ásványának emblémája
A gránát kétségkívül rászolgált a megtisztelő címre: mondhatjuk úgy, nemcsak szép, hanem okos is. Szép, hiszen sok és változatosan színezett drágakőváltozata van, és okos, hiszen ha korunk kifinomult műszereivel és eljárásaival szóra bírjuk, kristályai elmondják nekünk befogadó kőzeteik történetét. De nemcsak szép és okos, hanem ügyes is: a történelem során különböző területeken segítette az emberek munkáját.
Szép gránátok: Csehgránát (pirop) fülbevalók (V-Pearl Kft.)
„Okos” gránátok: A pásztázó elektronmikroszkóppal készített, hamisszínes képen a különböző zónák az andraditkristályok alumíniumtartalmának változását mutatják. (Charles A. Geiger [Universität Salzburg] szívességéből)
„Ügyes” gránátok: Homokszórásos felülettisztításra használatos gránáthomok (KEMATECHNIK Mérnökiroda Kft.)
De válaszoljunk végre a címben feltett kérdésre! Mint ahogy az „év embere” nem feltétlenül egy konkrét személy (például 1956-ban „a magyar szabadságharcos” volt az), az év ásványa sem egy konkrét példány. A gránát esetében még csak nem is egy bizonyos ásvány! Az év ásványa ugyanis idén egy egész ásványcsoport. A mineralógiában hagyományosan a gránátok közé sorolt legismertebb ásványok olyan szilikátok, amelyeknek általános képlete X3Y2Z3O12, ahol X kétértékű átmenetifém (Fe, Mn) vagy alkáliföldfém (Mg, Ca), Y háromértékű fém (Al, néha Fe vagy Cr), Z pedig szilícium (Si).
A gránát szerkezetének modellje. A koordinációs poliéderes modellben a poliédercsúcsokat az oxigének jelölik ki. Az X3Y2Z3O12 képletet tekintve a világoskék gömbök az X(II) kationnak felelnek meg, a kék oktaéderek középpontjában az Y(III), a zöld tetraéderekben a Z(IV) kation ül.
A gránát kristályszerkezetével egyező felépítésű műtermékek – például a lézertechnikában használt ittrium-alumínium-gránát, röviden YAG (Y3Al2Al3O12) – mesterséges anyagok lévén nem tekinthetők ásványnak.
Ennyi vegyjel után azonban inkább tartsunk egy kis pihenőt, és a következő blogbejegyzést szenteljük annak a kérdésnek, hogy honnan ered a „gránát” neve!
Írta: Papp Gábor (Ásvány- és Kőzettár)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
