A Szent István Egyetem 1. évfolyamos biológus (BSc) hallgatói tudományos ismeretterjesztő írás elkészítését kapták feladatul egyik múzeumi munkatársunktól. A legjobban sikerült munkákat blogunkon is közzétesszük. E sorozat következő, egyben befejező részeként Hoppa Paulina írását olvashatjuk a dinoszauruszok fennmaradt kortársairól, a hidasgyíkokról.
A tuatarák (Sphenodon punctatus), más néven hidasgyíkok különleges élőlények, amelyek már több mint 225 millió éve, vagyis a triász időszak óta jelen vannak a Földön. Azok a fajok, amelyekkel közelebbi rokonságban álltak, 60 millió éve kihaltak, ezért élő fosszíliáknak is nevezik őket. Ezek a hüllők sok sajátos tulajdonsággal rendelkeznek: többek között rendkívül hosszú az élettartamuk, lassan fejlődnek, és van egy harmadik szemük, amely a fejük tetején helyezkedik el.
A hidasgyík, amely nem gyík
A magyar elnevezés megtévesztő lehet – a hidasgyíkok külső felépítése valóban a gyíkokéra hasonlít, azonban teljesen más rendszertani kategóriába tartoznak. A pikkelyes hüllők (Squamata, ahova többek közt a valódi gyíkok tartoznak) és a felemásgyíkok (Sphenodontia, a hidasgyíkok csoportja) rendje a törzsfán körülbelül 250 millió éve elvált egymástól. Utóbbiba ma már csak két élő faj tartozik, a tuatara (Sphenodon punctatus) és a Brother-szigeti hidasgyík (Sphenodon guntheri). Tuatarák jelenleg csak az Új-Zélandot északról szegélyező, és a két fő szigetet elválasztó Cook-szorosban lévő 32 kis szigeten élnek. A természetben előforduló egyedek száma a kutatók szerint több mint hatvanezer, de nem éri el a százezret. A tuatara név maori nyelven tüskés hátat jelent, a hidasgyíkok hátán található tüskés tarajra utal, amelynek elsősorban a hímeknél, a territórium védelmezésében és a párválasztásban van szerepe. A Brother-szigeti hidasgyíkokat 1989-ben fedezték fel egy mindössze négy hektáros szigeten, amelyen a mai napig is csak 400 példány él.
Testfelépítés
A felnőtt hidasgyík mérete 50–80 cm, súlya 0,5–1 kg lehet (a hímek nagyobbak a nőstényeknél). Testét zöldesbarna pikkelyek borítják, közepükben sárga pettyekkel. Színével alkalmazkodik a környezethez, így a pikkelyek mintázata az élete során változhat. A fiatal egyedek évente háromszor, a felnőttek pedig évente egyszer vedlenek.
A hidasgyíknak jellegzetes, diapszid koponyája van, vagyis az arckoponyát két csonthíd köti össze a halántéktájékkal (innen származik a hidasgyík elnevezés), így a koponyán két halántékablak található. Csigolyái elöl és hátul is homorúak és a dinoszauruszokhoz hasonlóan szabadon álló, a gerincoszloppal nem érintkező hasi bordái is vannak. A csőrszerű felső állkapocsban található fogak két sorban helyezkednek el, amelyek közé tökéletesen illeszkednek az alsó állkapocsban lévő fogak. Ez az elrendezés egyedülálló a hüllők között.
A tuatara szájüregében található fogak a koponya részét képezik, ezért nem cserélődnek az állat élete során. Az idős példányok ezért a fogaik elkopása után kénytelenek könnyen rágható táplálékot fogyasztani, például gilisztákat, lárvákat és csigákat.
A tuatarák különlegessége (bár más hüllőfajoknál is előfordul) a harmadik szem, melyet tobozszemnek is neveznek. Ez a koponyatető pici üregében helyezkedik el, retina, lencse és idegvégződések is tartoznak hozzá. A tobozszem valószínűleg a D-vitamin termelésében játszik szerepet. Hallószerveik primitívek, nincs látható külső fülük és dobhártyájuk.
A harmadik szem
Ha lassan jársz, tovább érsz
Az élővilágban kevés olyan faj van, amelyre annyira igaz lenne az elferdített közmondás, mint a hidasgyíkokra. A tuatarák elérik a 60 évet, de nem ritkán 100 évig is élhetnek. Anyagcseréjük nagyon lassú, emiatt akár egy órán keresztül is képesek visszatartani a lélegzetüket. Az ideális hőmérséklet számukra 20–25 °C, de 7 °C-on is képesek aktivitást mutatni. A tuataraembrió 15 hónapig fejlődik a tojásban, és csak 4 g súlyú, amikor kikel belőle (a tojásból való kikelés szintén hosszú ideig, általában 9 órán át tart). A fejlődő tuatarák neme a hőmérséklettől függ – egy vizsgálat során kiderült, hogy 21°C-on 50–50% az esélye, hogy hím vagy nőstény példány kel ki a tojásból, 22°C-on azonban 80%-ban hímek kelnek ki. Alacsonyabb hőmérsékleten a nőstények kikelésének esélye nő meg (18°C-on már csak nőstények keltek ki).
Egy tuatara 13–20 éves korára lesz ivarérett, és 30 éves koráig növekszik. A nőstények általában négyévente szaporodnak, amikor is körülbelül 10 tojást raknak le. A fiatal egyedek nappal, az idősebbek éjjel aktívak, ami valószínűleg a kannibalizmus elkerülése érdekében alakult ki.
Bár szaporodási ciklusuk igen lassú, akár 60 éves korukig is szaporodhatnak, sőt egy fogságban élő hím még 111 éves korában is képes volt utódokat nemzeni.
A tuatarák védelme
E különleges fajok képviselői az európai telepesek megérkezése óta veszélyeztettek, mivel ekkor települtek be Új-Zélandra a patkányok, amelyek megeszik a fiatal hidasgyíkokat és a tojásokat. Éppen ezért az Új-Zélandi Természetvédelmi Intézet 1988-ban programot indított a megmentésükre: fogságban, biológusok által nevelt egyedeket telepítenek patkánymentes szigetekre, ahol nyugodtan fejlődhetnek és szaporodhatnak.
Írta: Hoppa Paulina, Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, 1. évfolyamos biológus (BSc) hallgató
Források:
http://animals.sandiegozoo.org/animals/tuatara
http://web.archive.org/web/20070210211402/http://www.kcc.org.nz/animals/tuatara.asp
https://en.wikipedia.org/wiki/Tuatara
http://www.ng.hu/Termeszet/2008/11/Hidasgyik_feszket_talaltak
http://animaldiversity.org/site/accounts/information/Sphenodon_punctatus.html
Képek:
https://en.wikipedia.org/wiki/Tuatara#/media/File:North_Island_Map_tuatara.PNG
https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Tuatara_skull.png
http://blogs.scientificamerican.com/extinction-countdown/files/2012/04/tuatara.jpg
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.