Arra, hogy mikor láttam először gólyát életemben, már nem emlékszem, viszont az tisztán az emlékezetembe égett, amikor először találkoztam fekete gólyával (Ciconia nigra Linnaeus, 1758). Körülbelül harminc évvel ezelőtt, egy nyár eleji reggelen, a halastó gátján állt egy példány. Akkor még nem tudtam, de későbbi megfigyeléseim alapján kiderült, hogy a zsilip kifolyójánál szokott halászni, az ott összegyűlt halakra (2. ábra). Feltehetően a távozásomat várta a gáton, hogy nyugodtan folytathassa táplálkozását.
Szerző: Kovács Attila (MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum Bakonyi Természettudományi Múzeuma, Gerinces Zoológiai gyűjtemény)
1. ábra: Fekete gólya
2. ábra: Patakban halászó fekete gólya
A későbbi madarászásaim alkalmával is rendszeresen találkoztam a fekete gólyával, el is határoztam, hogy a fészküket is megkeresem, hiszen ha megtalálom, akkor lehetőség lesz a fészkelés törvényi védelmére is. Az első fészket egy erdei út feletti tölgyfa ágon fedeztem fel, amikor már kifejlett fiókák álldogáltak rajta. A következő megtalált fészek egy erdei fenyő görbe törzsére épült, amelyet később évekig használt a pár (3. ábra).
3. ábra: Fekete gólya fészek erdei fenyőn
A fekete gólya fokozottan védett és NATURA 2000 jelölőfaj, természetvédelmi értéke 500,000 Ft. Magyarországon néhány száz párt kitevő állománya él. A Bakonyban mindig ritka fészkelő fajnak számított, jelenleg a hegységben több pár is költ. A fészkek különböző erdőtársulásokban, tölgyre, bükkre, madárcseresznyére, törékeny fűzre és erdei fenyőre épültek (4. ábra).
4. ábra: Fekete gólya fészek idős bükkfa oldalágán
Valószínűleg a fészkeléshez nem a fa, vagy az erdő típusa a meghatározó, hanem az, hogy a nagy fészek építéséhez elegendő hely legyen, ahol könnyedén le tudjanak szállni (5. ábra). A fekete gólya ugyanis a hosszú szárnyaival nem képes a szűk elágazásokba beszállni, vagy a sűrű ágak között manőverezni.
5. ábra: A domboldalon a fészekhez könnyű a beszállás
Erre utal, hogy a fészkek többsége a Bakonyban is oldalágon, törzs mellett, vagy széles elágazásában található, de előfordult fészek egy fenyő lapos csúcsában is. Az is fontos szempont, hogy a lombkorona ne legyen teljesen zárt, legyen legalább egy lék, ahol a madarak be tudnak repülni (6. ábra).
6. ábra: Zárt lomkorona esetén fontos a beszállást biztosító lék (Gfellner Máté drónfotó)
A fekete gólya fészkét főleg az idősebb erdőállományokban, nagyobb völgyek idős fáin építi. Ettől eltérően, rendszeresen fészkel egészen vékony, akár 30 cm-es törzsátmérőjű fákon is. A nagy, de viszonylag lapos fészkét gallyakból készíti, melyet mohával bélel (7. ábra).
7. ábra: Mohával bélelt természetes fészek (Gfellner Máté drónfotó).
Az elmúlt évek során több fészkét is sikerült megtalálni a Bakonyban. Sajnos az ismert fészkek közül nem mindegyikben van évenkénti, rendszeres fészkelés, és ezek közül is csak néhányból repül ki fióka. Az a szomorú tapasztalatom, hogy nagyon magas a sikertelen költések aránya a bakonyi fekete gólya állománynál, ezért mindig nagy öröm, ha ellenőrzéskor fejlett fiókákra bukkanunk (8. ábra).
8. ábra: A szülő táplálékot hozott, a fiókák jellegzetes kéregető pózban
A faj fészkelését megfigyelni egyáltalán nem egyszerű, hiszen költésidőben a fekete gólya érzékeny a zavarásra, akár a közelben kirándulók vagy gombázók is leugraszthatják a fészkéről. Ezért az ellenőrzés csak távolról, a fészekre repülő madarak alapján, illetve már nagyfiókás korban történik, nehogy a megfigyelő riassza el a szülőket.
A fekete gólya táplálékát többnyire patakokban, kisebb tavakban keresi, de meglátogatja az erdei pocsolyákat is. Időnként a távolabbi halastavakat, horgásztavakat is felkeresi, ilyenkor kevésbé érzékeny, jóval könnyebb megfigyelni. A Bakony vidékén élő költőállományát veszélyezteti az erdészeti tevékenység is, nem csak a fészkes fák kivágásával, hanem a gyérítés, a szállítás, és más munkálatok során jelentkező zavarással is. A vegetációs időszakban végzett munkálatok során a fészek közelében történő fakitermelés, vagy a szállítójárművek is megzavarhatják a kotló vagy a fiókákat őrző madarakat (Kalocsa & Tamás 2020). A túl sok kiránduló, a motokrosszosok és quadosok is olyan mértékben zavarhatják a fészkelést, ami végül sikertelen költéshez vezet.
A fekete gólyák őrzik és védik a fiókáikat a hollóktól, egerészölyvektől, azonban ha az emberi zavarásra otthagyják a fészket, a ragadozóknak alkalmuk nyílik kifosztani azt (Strazds 2011). A fiókák önmagukban védtelenek az egerészölyvekkel, hollókkal, dolmányos varjakkal szemben, pedig ezeknek a fajoknak jelentős állományai élnek a helységben, melyek fokozott veszélyt jelenthetnek a magukra hagyott fiókákra.
Néha kivételekkel is lehet találkozni, ugyanis egy fekete gólya pár évek óta fészkel mindössze százötven méterre egy forgalmas úttól. A szülők rendszeresen a közlekedő gépkocsik felett repülnek a fészekhez, melynél az autók zaja is erőteljesen hallatszik (9. ábra). Nem kizárt, hogy bár a járműforgalom intenzív a közelben, a fészek környékén mind ember, mind pedig egyéb ragadozó is ritkán jár, és az ilyen relatív nyugalom miatt telepedett a pár ebbe a környezetbe.
9. ábra: Két tollas fióka nyugodtan tollászkodik a fészekben, miközben az autók zaja idehallatszik a közeli forgalmas útról
Az emberi zavarástól függetlenül is jelentősek a ragadozók, melyeknek a fészekaljak viszonylag gyakran esnek áldozatul (10. ábra). A fészkek kifosztása miatt a bakonyi fekete gólya állomány akár veszélyeztetett helyzetbe is kerülhet. Több alkalommal is találtam a fekete gólya fészkek alatt összetört tojás héját, jóllehet ezekből nehezen állapítható meg, hogy ez egy kikelt tojás héja, vagy predáció áldozata lett a fészekalj, de ha nincs kirepült fióka, akkor biztos a ragadozás. Egyszer ugyanabban az évben ez egyik sikertelen fészektől 2 kilométerre egy másik fekete gólya fészek épült, de ebben az esetben is sikertelen volt a fészkelés, a fészek alatt itt is tojáshéjakat találtam, azonban fióka egyikben sem volt. Valószínűleg ugyanaz a pár próbálkozott költéssel mindkét fészekben. A következő évben már egyikre sem tértek vissza a fekete gólyák.
A potenciális ragadozók között lehetnek szőrmés ragadozók is, mint a nyuszt, vagy a vadmacska. A madarak között is több faj lehet a potenciális fészekfosztogató, mint a holló, a dolmányos varjú, az egerészölyv, a héja, vagy a rétisas. Egy fehéroroszországi vizsgálat szerint a rétisasok zsákmányállatainak mintegy nyolcadát a fekete gólyák tették ki (Yurko 2016). Lengyelországban pedig azt állapították meg, hogy a fekete gólyák fészkeléskor elkerülik a rétisasok fészkeit (Zawadzki et. al. 2022).
10. ábra: Fióka maradványok egy fekete gólya fészek alatt
Az elmúlt esztendőben egy érdekes megfigyelésem volt a fekete gólyák és rétisasok kapcsolatáról. Egy halastó partján végeztem megfigyelést, amelytől délre egy rétisas pár, északra pedig egy fekete gólya pár kezdett fészkelésbe, és mindkét faj a halastóra járt táplálékért. Ezen a júniusi délelőttön a sasok egy tóparti fűzfán üldögéltek, a fekete gólya pedig a tó zsilipje mögötti csatornán halászgatott. Ekkor egy harmadik rétisas érkezett a tóhoz észak felől, amire az eddig ücsörgő saspár felrepült és hangos kiabálás és repkedés közepette igyekezett elkergetni a betolakodót. A fekete gólya ekkor felrepült, de nem magasra, hanem csak a fák koronájáig és sebes tempóban igyekezett a fészke irányába. Közben a saspár gyors szárnycsapásokkal elkezdte észak felé kergetni a harmadik sast. Amikor közel érkeztek a gólyához, az hirtelen irányt váltott, és kelet felé repült körülbelül egy kilométert, majd ott elkezdett körözni. Talán negyed óra múlva, amikor a sas hármas már nem volt látható az északi horizonton, akkor fordult a gólya újra a fészke felé. Ezután beszállt az erdőbe, leváltani a fészeknél őrködő párját, amely így kirepülhetett a halastó melletti rekettyefüzesbe táplálékot keresni. Számomra ez a megfigyelés egyértelművé tette, hogy a fekete gólyák bizony tartanak a sasoktól.
A táplálékhiány lehet az egyik oka annak, hogy a fekete gólya olyan ritka faj a Bakonyban. Kevés azoknak a vizes élőhelyek száma, melyek elegendő táplálékot biztosítanának egy jelentősebb költőállomány számára. Az utóbbi évek rendkívül száraz időjárása a táplálék megszerzésének lehetőségét is lecsökkentette, mivel kiszáradtak azok a bakonyi patakok, kisebb vízállások, melyek korábban táplálkozóhelyként szolgáltak, ez pedig negatív hatással van a gólyák költési sikerére is. Pozítívum volt viszont a hódok (Castor fiber) megjelenése a Bakonyban, hiszen gátjaikkal épp olyan kis vizes élőhelyeket hoztak létre, amely alkalmas táplálkozóhely lehet a fekete gólyák számára (11. ábra). Már több alkalommal sikerült a gátak által elöntött szakaszon fekete gólyát megfigyelnem. Talán a két faj ökológiai igényeinek összehangolása lehet az egyik jövőbeni kulcsa a fekete gólyák védelmének.
11. ábra: A hódok által létrehozott tavak megfelelő táplálkozóhelyet biztosítanak a fekete gólyák számára (Gfellner Máté drónfotó)
A költések sikertelenségének további oka lehet a fészkek leesése, ami akár a költési időszakban is előfordulhat. Gátolja a költést az is, ha a ragadozók könnyen megtalálják és elérik a fészket. Mindkettő oka a megfelelő minőségű fészkelő helyek hiánya. Egy esetben tapasztaltam, hogy a költési idő közepén, a már fiókás fészket verte le a június végi vihar. A későbbi ellenőrzéskor a fészekből semmi nem maradt a fán. Pedig néhány héttel korábban épp itt figyelhettem meg a fészek őrzésében éppen egymást váltó pár rituális szertartását. Ez nem csak kelepelésből áll, mint a fehér gólyáknál, hanem egészen különleges, szinte kísérteties hangok és furcsa pózok mozdulatsoraiból tevődött össze. Ellenőrzéskor hiába reménykedtünk a fészken álló kisgólyák látványában, csak a fa alatt szétszóródott fészek maradványait és néhány fekete gólya tollat találtunk.
Általában elmondható, hogy a legstabilabb fészkelőhely a fekete gólyák számára az idős nagy fák széles törzselágazásában található, amely az évek alatt növekvő fészek súlyát is elbírja, stabil és a ragadozók számára nehezen megközelíthető költőhelyet biztosít (12. ábra).
12. ábra: Nagy méretű fekete gólya fészek biztonságos elágazásban
Egy bakonyi erdőterületen találtam egy hatalmas bükkfa oldalágán egy fészket, melyben a költés abban az évben sikertelen volt. A következő évben ez a fészek leszakadt, letört az alatta lévő ág. A fa alatt viszont jelentős mennyiségű ürülék volt, a fészek maradványai között zöld mohadarabokat is találtam, így akár költés közben szakadhatott le ez a fészek is. Még ugyanebben az évben, a leszakadt fészektő néhány kilométerre egy újat fedeztünk fel. Úgy tűnik, ahol sikertelen a költés, a fekete gólyák onnan elköltöznek, és a közelben próbálnak új fészket építeni.
A fészkek leesésének az okát nem csak a szélsőséges időjárásban kell keresni. Az erdők fáinak növekedése az ember által meghatározott módon történik. A változatos korú és magasságú erdők helyett - melyekben sok megfelelő elágazást találhatnak a gólyák a biztonságos fészkeléshez - mostanra egykorú, egybefüggő faállományú erdők alakultak ki. Az egyenes törzseken alig vannak elágazások, azok is szűkek egy gólya számára, az oldalra, vízszintesen kinyúló ágak pedig vékonyak, könnyen lefordul róluk a fészek (13. ábra).
13. ábra: Hatalmas, szinte fürdőkád méretű fészek egy vékony, gombás cseresznye ágon, az ilyen fészek bármikor leszakadhat
Előfordult, hogy a két egymás melletti vékony ágra épült a fészek a későbbi években eltűnt, valószínű, hogy a fészket tartó ágak eltérően növekednek, mozdulnak el egymástól és ez okozhatta a fészek leesését (14. ábra). Az ilyen helyre épült fészkek akár még a költési időszak során is leszakadhatnak, ami ez esetben a fészekalj pusztulásával járhat.
14. ábra: Két ágra rakott, félig ledőlt fekete gólya fészek
A törzs mellé, vastag ágra, vagy egy alacsony törzselágazásra rakott fészek a ragadozók számára jelent könnyen megközelíthető zsákmányt (15. ábra). Egy távolról figyelt fűzfára épült fészeknél a gólyák folyamatosan mozogtak a költési idő során, de később fiókát nem találtam benne, az üres volt. A közelben egy kirepült héjacsalád hangját hallottam, a következő télen a fészküket is megtaláltam, amely 300 méterre volt a fekete gólyákétól. Bizonyítékot nem találtam a héják kártételére, illetve a fa a szőrmés ragadozók számára is könnyen mászható, mindenesetre a következő évben már nem tértek ide vissza a gólyák.
15. ábra: Ebben a fűz alacsony ágára épült fészekben sikertelen volt a költés
Egy esetben azt tapasztaltam, hogy a lakott fekete gólya fészek felett, ugyanazon a fán egy hollófészek is volt (16. Ábra). Akkorra már a hollófiókák kirepülhettek, vagy akár még a fekete gólyák megtelepedése előtt lakták a fészket. A következő évben már csak a lakott gólyafészek volt meg a fán.
16. ábra: Fekete gólya és hollófészek ugyanazon a fán
A fenyőre épült fészkek esetében, a mára gyakorivá vált fenyőpusztulás okozhat problémát, hiszen az elszáradt fa bármikor kidőlhet az építmény súlyától. A Bakonyban is egyre nagyobb területeken látni pusztuló fenyveseket, vagy elszáradt feketefenyőket. A vidékünkön a fekete gólya pár többször is erdeifenyőt választott fészkelőhelyéül, ráadásul mindegyik fa gyenge és vékony volt (17. ábra). Csak idő kérdése, hogy leszakadjon egy ilyen fészek, vagy kidőljön a fa.
17. ábra: Vékony erdei fenyőre rakott fészek
Ez történt egy ismert fészekkel is, mivel az évekig használt fészket tartó vékony erdei fenyő kiszáradt, majd a tél folyamán kidőlt. A fészek ugyan nem esett le a földre, de így ferdén már nem alkalmas a költésre (18. ábra).
18. ábra: Az elszáradt és kidőlt fenyő, rajta a megdőlt fészekkel (Gfellner Máté drónfotó)
Mivel a közelben nem található olyan fa, amelyre a gólyák fészket rakhatnának (ha pedig más területre költöznek, ott újra meg kell találni a fészket a védelemhez), ezért arra az elhatározásra jutottunk, hogy műfészket fogunk építeni számukra. Hiszen ha a műfészket stabil fára építjük és megfelelően rögzítjük, akkor hosszabb távon biztonságos fészkelőhelyet nyújtunk a fekete gólyáknak a már védelemben részesített erdőrészben. A műfészek építésnél a legfontosabb szempontok a biztonság mellett, hogy a régi fészek helyéhez a lehető legközelebb legyen, és a gólyák számára olyannak tűnjön, mint a régi fészek. Ez egyszerűnek hangzik, azonban a terepbejárás során kiderült, hogy annyira mégsem az. Mivel elsősorban fenyők és fiatal lombos fák találhatók a területen, és nincs egyiken sem olyan stabil elágazás amely megfelelő lenne a műfészek számára. Végül arra az elhatározásra jutottunk, hogy egy vastag, erős fekete fenyő törzsére rögzítünk fel egy, a fehér gólyáknál használatos fém gólyakosarat, és erre építjük rá gallyakból a fészket, amelyet mohával bélelünk (19. Ábra).
19. ábra: A kihelyezett műfészek.
Maga a munka igazi együttműködésben valósult meg. A fészektartó szerkezet elkészítését Gfellner Máté, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási főosztályának munkatársa vállalta magára. A fészektartó felszerelését és a fészekalap felhelyezését pedig Sinka Gábor, a Balaton Felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság területileg illetékes természetvédelmi őre végezte (20. ábra). A műfészek végül egy-két méterre került a régi fészek eredeti helyétől. A fészekalapot jelentő ágfonat szélét kissé be is meszeltük, hiszen a fekete gólyák is ilyennek látják a használt fészküket, illetve belsejét mohával béleltük, ahogyan azt is szokták.
20. ábra: A fészeképítés folyamata.
Ezután nem maradt más hátra, mint várni, hogy a gólyák visszaérkezzenek afrikai telelőterületükről és használatba vegyék új otthonukat. A madarak meg is érkeztek, áprilisban láttuk is egy távoli megfigyelőpontról az erdő felett kirepülő fekete gólyát. Ezután még több alkalommal figyeltem az erdőrészt, de nem láttam a gólyákat. Ennek ellenére nem mentünk a fészekhez, nehogy megzavarjuk a költést. Végül nagy volt az örömünk, mikor láttuk, hogy a műfészekben négy kifejlett fióka nevelkedik (21., 22. ábra).
21. ábra: Fiókák a műfészekben
22. ábra: Mind a négy fióka látható (fotó. Gfellner Máté)
A munkának ezzel még nincs vége, egy másik ellenőrzött fekete gólya fészek is lefordult a fáról. Azt tervezzük. hogy oda is építünk egy műfészket. Emellett célunk a költőállomány nyomon követése és a fészkek állapotának felmérése is. Szükség esetén további műfészkek építésével szeretnénk elkerülni a fészekaljak pusztulását.
Időközben pedig a műfészekből sikeresen ki is repültek a fiatal fekete gólyák, sikerült is megpillantani őket, amint az erdő felett repkednek (23. ábra).
23. ábra: Felnőtt és fiatal fekete gólya röptében
Irodalom
Kalocsa B. & Tamás E. A. (2020): A fekete gólya (Ciconia nigra) állománya és kutatása Magyarországon 2018-ban és 2019-ben – Heliaca 16: 28-31.
Strazds M. (2011): Conservation Ecology of the Black Stork (Ciconia nigra) in Latvia – Doissertation – for a PhD in Biology, Zoology, Riga.
Yurko V. V. (2016): Diet of the White-Tailed Eagle During the Breeding Season in the Polesski State Radiation-Ecological Reserve, Belarus – Raptors Conservation 89: 21-31.
Zawadzki G., Zawadzki J., Drozdowski S. & Zawadzka D. (2022): The avoidance of living in the vicinity of a top predator: the coexistence of the black stork and the white-tailed eagle in NE Poland – The European Zoological Journal 89: 1223-1237.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
