Írta: Bernert Zsolt és Buzár Ágota
A budapesti I. kerületi Színház utcában, az egykori karmelita templom és kolostor területén több száz egyén csontmaradványait tárták fel a régészek 2015-ben. Az ásatás jelenleg is tart. A Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárába került csontok vizsgálata során az egyik fiatal nő arckoponyáját apró darabokra törve találták. Ennek a szerencsés helyzetnek köszönhetően vált láthatóvá az egyébként csaknem teljesen zárt arcüreg belseje. Az arcüreg (sinus maxillaris) falán csontfelrakódás alakult ki, amely évekig tartó krónikus gyulladásos folyamat következménye. A többi csonton gyulladás nyomait nem lehetett megfigyelni.
Krónikus gyulladásos folyamattünetei az arcüreg falán (fotó: Bernert Zsolt)
Napjainkban a krónikus arcüreggyulladás (sinusitis maxillaris) leggyakrabban pollenallergia vagy fel nem ismert gyulladásos góc következményeként alakul ki. Amennyiben allergia áll a folyamat hátterében, akkor antihisztamin és szteroid hatására a gyulladás csökken, de a pollenes időszakban (tavasztól ősz végéig) a gyógyszeres kezelést nem szabad abbahagyni. Fertőzéseknél pedig antibiotikum alkalmazunk. A középkori Magyarországon ezek a gyógyszerek azonban ismeretlenek voltak.
A középkorból nincs irodalmi és nyelvészeti adatunk pollenallergiára. Amennyiben a fiatal nő arcüreggyulladása pollenallergia következménye volt, ez a legkorábbi ismert ilyen eset. Elgondolkodtató, hogy bár a pollenek mennyisége egyes történeti korokban sokkal magasabb volt, mint napjaink aszfaltdzsungeleiben, a pollenallergia mégis ritka jelenség lehetett, ma azonban népbetegségnek számít. Egyes szakemberek a pollenallergia valódi hátterében a táplálkozási rendellenességeket és a mozgásszegény életmódot látják.
A fiatal nő csontmaradványain egyéb gyulladt terület ugyan nem került elő, de egy szuvas foga akár gócpont is lehetett. A fogszuvasodás – amennyiben eléri a fogbél állományát – a gennykeltő baktériumok számára utat nyit a szervezetbe. A fog gyökércsatornája nyitott folyosóként engedi be a szervezetbe a szájüreg baktériumait. Az érrendszerbe kerülő gennykeltő baktériumok (Staphylo- és Streptococcusok) szívbillentyű-gyulladást és halált is okozhatnak. A baktériumok az orr melléküregeiben, mint inkubátorokban könnyen elszaporodhatnak, és mivel az utánpótlásuk a gócponton keresztül biztosított, gyógyszeres kezelés hiányában kipusztíthatatlanok lesznek.
Fogszuvasodás nyomai a fogazaton (fotó: Bernert Zsolt)
Az allergia és a fertőzés okozta arcüreggyulladás elkülönítése csontmaradványokon nem lehetséges. A krónikus gyulladásoknál a szervezet egyik védekezési mechanizmusa a gyulladt terület elmeszesedése, amely a kórokozók elterjedését gátolja.
Gyulladásos folyamatok számos egyéb okból is kialakulhatnak a csontokon. Ilyen elváltozások és más embertani érdekességek is megtekinthetők a Szóra bírt csontjaink kiállításon, amely november 28-ig látható a Természettudományi Múzeumban kedd kivételével minden nap 10-18 óráig.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
