Szinte mindennapos, a legtöbb embert foglalkoztató téma az éghajlat felmelegedése, mely számos kérdést vet fel.Mi lehet az oka? Milyen hatással lesz az élővilágra és a természetes környezetre? Mennyire változtatja meg az emberiség életét? Tehetünk-e valamit ellene?
Az őslénytan számos kérdésre, ha nem is mindre, választ adhat. De vajon melyekre, és hogyan?
Írta: Szentesi Zoltán (Őslénytani és Földtani Tár, Gerinctelen Paleontológiai Gyűjtemény)
Hol gyűlik össze a vizsgálható fosszilis csontanyag?
A magyarországi hegységek nagy része üledékes eredetű mészkövekből épül fel. A földmozgásoknak kitett rideg mészkő összerepedezik. A felszíni csapadékvíz utat talál magának a repedések között, és magával sodorja, amit a kőzet felszínén a repedések közelében talál. A kőzetrepedések a csapadékvíz eróziós és oldó hatása miatt egyre tágasabb üregekké, kürtőkké vagy barlangokká válhatnak. Az ezekben felhalmozódó üledékekből az agyag többnyire kimosódik, és így feldúsulnak a nagyobb méretű ásványi szemcsék mellett az ősmaradványok is. Ezek lehetnek növényi maradványok (pl. magvak), gerinctelen állatok vázai (pl. csigák, kagylók) és gerinces állatok csontjai is.
Pliocén és jégkorszaki csonttartalmú üledékek a Villányi-hegységből: A, felső-pliocén szubtrópusi üledék Csarnótáról; B, alsó-pleisztocén Beremendről és C, felső-pleisztocén Nagyharsányból;D, Kiválogatott kígyócsontok a hűvös alsó-pleisztocén Somssich 2 lelőhelyről (a skála 5 mm, Szentesi Zoltán felvételei)
Mit mondanak számunkra ezek az üledékek és csontok?
Már az üledékek színe, összetétele sok mindent elárul a környezetről és a klímáról. Minél melegebb és csapadékosabb éghajlaton keletkezett, annál inkább sötétebb vörös, barnásvörös. A hűvösebb, de csapadékos időszakok üledékei inkább világossárgák, esetleg sárgásvörösek. Az üledék színével együtt a benne található csontok színe is változatos.
A villányi-hegységi Csarnóta 2 lelőhelyről előkerült csontleletek csokoládébarnák, míg a kora jégkori (mint pl. a Somssich 2 lelőhely) leletek világos színűek, de a pórusaikat kitöltő vörös agyagtól vörösesnek látszanak szabad szemmel vizsgálva. A jégkor végi ősgerinces leletek kivétel nélkül világos színűek.
Kilátás a Somssich 2 ősgerinces lelőhely (Villányi-hegység) karsztos üregéből (Sebe Krisztina felvétele)
Na, de hogyan segítenek a klímaváltozás észlelésében a csúszómászók?
A szubtrópusi üledékekben a farkos kétéltűek, békák és a kígyók maradványai ritka vendégnek számítanak. Gyakoriak viszont a gyíkok, különösen a lábatlanok leletei. A jégkorszak beköszöntével az arányok megfordulnak. Megnövekszik a békacsontok száma az üledékben, de különösen a kígyócsigolyák és egyéb csontok szám a növekszik meg ugrásszerűen. Vajon több lett a kígyó és a béka a jégkorszakban? Biztosan nem. Az egyik ok inkább a hideg évszakok megjelenéséhez kapcsolódó téli álom megjelenésével magyarázható. A csúszómászók közül sokan ezekben az üregekben találtak menedéket a hideg elől, de nem mindegyiknek sikerült a túlélés. A tömeges csontfelhalmozódásnak természetesen lehet több más oka is.
Ezekre mind fény derülhet azok számára, akik ellátogatnak Szentesi Zoltán foglalkozására 2016 június 4-én 10 és 14 óra között.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
