A Kárpát-medence rétegsorai páratlanul gazdagok a Föld és az élet történetének dokumentumaiban – hazánkban gyakoriak az ősmaradványok. Az előadás számba veszi a Kárpát-medence legidősebb és legfiatalabb kövületeit, az ordovíciumi mikrofosszíliáktól a jégkorszaki mamutig. Szó esik a tömegesen gyűjthető és a ritka kövületekről, a nagyközönség előtt ismeretlen csoportok képviselőiről és a népszerű dinoszauruszokról is.
Ezek a kövületek bolygónk ...
Különös jelentősége lehet a rovar-, növény- vagy ásványgyűjteményeknek olyan jeles személyiségek életében, akiket egészen más tevékenységükről ismerünk.
Írta: Bauer Norbert ( Herbarium Carpato-Pannonicum ) és Merkl Ottó ( Bogárgyűjtemény )
A növény- és állatfajok dokumentálása alapján esetenként pontosan rekonstruálható a botanikusok, zoológusok életútja. De nem csak az övéké: a természetrajzi kutatásokból művészek, politikusok, ...
Szinte mindennapos, a legtöbb embert foglalkoztató téma az éghajlat felmelegedése, mely számos kérdést vet fel.Mi lehet az oka? Milyen hatással lesz az élővilágra és a természetes környezetre? Mennyire változtatja meg az emberiség életét? Tehetünk-e valamit ellene?
Az őslénytan számos kérdésre, ha nem is mindre, választ adhat. De vajon melyekre, és hogyan?
Írta: Szentesi Zoltán ( Őslénytani és Földtani Tár, Gerinctelen Paleontológiai Gyűjtemény )
Gránátos ízelítő Az év fajai című időszaki kiállításból
(Fotó: Jánosi Melinda)
A gránát szó hallatán a legtöbben talán a kézigránátra esetleg a gránátvörös színre gondolnak, míg a hasukat jobban szeretőknek inkább a gránátos kocka vagy éppen a gránátalma képe villan be, de valószínűleg olyanok is akadnak, akiknek a gránit kőzet neve és újabban a gránitszilárdságú jelző ugrik be. ...
A talajt és avart egy angol kutató egyszer igen találóan a szegény ember esőerdejének nevezte. Valóban, már néhány marék avarban is az állatvilágnak a természetfilmek dzsungelfelvételeit megszégyenítő sokféleségét láthatjuk, ha kellőképpen közelről szemléljük. Ráadásul ezért az élményért nem is kell messzire zarándokoljunk, hanem elég egy közeli parkba – illetve most csak a Természettudományi Múzeumba - átsétálnunk!
Egy a Magyarországról ...
2016. május 19-én az index.hu hírportál közzé tette, hogy Nagy-Britanniában is megjelent a 2004-ben Kínából Franciaországba behurcolt, és azóta Európa-szerte rohamosan terjeszkedő ázsiai lódarázs. Az esemény egyébként teljességgel várható volt, sőt furcsa, hogy előbb jutott el a faj Portugáliáig, Olaszországig, minthogy átkelt volna a Brit-szigetekre. Ha már a darázs nincs is a megfelelő helyén, legalább a vele kapcsolatos információkat tegyük a helyükre, ...
Írta: Bernert Zsolt és Buzár Ágota
A budapesti I. kerületi Színház utcában, az egykori karmelita templom és kolostor területén több száz egyén csontmaradványait tárták fel a régészek 2015-ben. Az ásatás jelenleg is tart. A Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárába került csontok vizsgálata során az egyik fiatal nő arckoponyáját apró darabokra törve találták. Ennek a szerencsés helyzetnek köszönhetően vált láthatóvá az egyébként csaknem ...
A mérgeskígyók világszerte jelentős járványtani tényezők. Mivel mérgüket a zsákmányukra optimalizálják, az fajról fajra, populációról populációra változik, ami hatalmas kihívást jelent a marások gyógyítói számára: méregspecifikus ellenszérumokra van szükség. Ehhez azonban ismernünk kell a mérgeskígyók változatosságát, amihez felbecsülhetetlen segítséget nyújtanak a természettudományi gyűjtemények.
Írta: Babocsay Gergely , MTM Mátra Múzeum
...
Hogyan nyerheti el egy sürgősségi osztályon dolgozó orvos és egy norvégiai vakáción az éjféli napsütésbe a sátorból kiszökő kisfiú képe a legjobb természetfotósnak járó díjat? Hogyan világít rá egy pillanatkép a Föld ökológiai problémáira? A választ az 51. Wildlife Photographer of the Year / Év Természetfotósa kiállítás lélegzetelállító képei rejtik.
Ilyen a természet: kegyetlen, de egyben tündérien szép.
A londoni ...
Bár május 22-éig, a Madarak és Fák Napjáig még várnunk kell egy kicsit, e jeles nap apropójából a cukorfenyő ( Pinus lambertiana) tobozát választottuk a hónap műtárgyának. A múzeum Herbarium Generale gyűjteménye e különleges faj mintegy három tucat, különböző fejlettségű tobozát őrzi kemény falú tárolódobozokban. Emellett néhány, hajtásrészletet tartalmazó herbáriumi lapja is tanulmányozható.
Írta: Somlyai Lajos
Az idén 25 éves Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület jubileumi közgyűlésén 2016. május 6-án múzeumunk korábbi főigazgatója, Matskási István Éri István-díjat kapott. Az Éri István (1929–2009) történész, régész és muzeológus nevét őrző elismerést a magyar múzeumügy fejlődéséért, valamint a Pulszky Társaság szakmai, érdekképviseleti munkája terén kiemelkedő és hatásában jelentős tevékenységet folytató szakembernek adományozzák. A ...
A mediterrán tengerpart és a festői hegyvidékek miatt Albánia egyre vonzóbb turistacélpont. Mégis van, aki valamiféle küldetéstudattal inkább egy csigafajt keres ott, vagy meglepetésre két tüskéslábú pozsgóccal tér haza onnan. Mi pedig, ha már lassan 12 éve rendszeresen odavetődünk, elhatároztuk, hogy megismerjük és feltárjuk az ország növényvilágát.
Írta: Barina Zoltán , Herbarium Carpato-Pannonicum gyűjtemény
A Lura Nemzeti Park hegyi tavai ...
A világ megismerése létkérdés. Érzékszerveink által tapasztaljuk meg környezetünket, annak változásait. De vajon tudjuk-e, hogy az evolúció során hogyan is alakult az érzékelés és az érzékszervek fejlődése? Vajon mi emberek miben hasonlítunk vagy különbözünk az állatvilág egyes tagjaitól?
Ebben az interaktív, felfedezéses bemutató ban a látogatóknak rejtvényeket kell megfejteni ahhoz, hogy megtalálják a „lényeget”, ami egy titokzatos dobozban ...
Várhatóan már májusban elkészül az a múzeumot és tevékenységét bemutató kisfilm, melyet a napokban forgattak a kiállítótereinkben. A forgatás jó hangulatban zajlott. Hiteles tárgyak, muzeológusok, preparátor munkatárs és a találkozást szimbolizáló közönség is lencsevégre került. Nézzétek meg a forgatáson készült képeket! Terveink szerint a filmet a Múzeumok Majálisán mutatjuk be a nagyközönségnek először.
A magyarországi késő miocén (pannóniai korszak) tájképét közel 7 millió éven át (kb 12-5 millió évvel ezelőtt) alapvetően egy sós vizű tó, a Pannon-tó határozta meg. A Pannon-tóban és a tóba ömlő folyók deltáiban hatalmas mennyiségű üledék rakódott le, ezek akár több kilométeres vastagságot is elérhetnek. Természetesen a hatalmas tó jelenléte meghatározta a környezetében kialakuló növényvilágot is, amelynek fosszilis bizonyítékait szerencsés ...
