A CETAF (European Consortium of Taxonomic Facilities - Európai Taxonómiai Szolgáltatások Konzorciuma) a Magyar Természettudományi Múzeumban rendezi meg 39. rendes ülését 2016. május 3-4. között. Az ülés során a szervezet beszámol az elmúlt időszakban végzett munkájáról, és új vezetőség megválasztására is sor kerül. Szó lesz például az egyik munkacsoport, az E-learning-csoport ez év márciusában az Erasmushoz benyújtott online oktatási ...
Dadogva énekelnek a kakukkok, elfogynak a füsti fecskék, és csökken a madarak fajgazdagsága Csernobil környékén 30 évvel az atomerőmű katasztrófája után. Kormányprogramok, nagy projektek helyett az emberi történelem eddigi legnagyobb atombalesetének következményeit maroknyi, sugárvédelmi öltözetbe bújt, madarakat számláló lelkes kutató vizsgálja.
Írta: Fuisz Tibor István 1 , Horváth Ákos 2
1 Magyar Természettudományi Múzeum, Madárgyűjtemény , ...
Miért fontosak a nagy állatok csontmaradványai és miért a piciké? Miről mesélnek nekünk? Mit tudhatunk meg a segítségükkel a jégkorszakokról? Hogyan gyűjtjük és hogyan vizsgáljuk őket? Mire kell a véső és mire a mikroszkóp?
1.kép:Gránátalma ( Punica granatum ) forrás: http://www.szuperelelmiszerek.com/c/granatalma/
2.kép: Nummulites, forrás: http://evosmaradvanya.hu/images/gallery/Nummulites_vegyes.jpg
Április 20-tól 24-ig egy „minikiállítás”, április 22–24-én 10–14 óra között interaktív foglalkozás segítségével ismerkedhetsz meg az év ásványával, a gránáttal és az év ősmaradványával, a nummulitesszel.
A Magyarhoni Földtani Társulat (MFT) ...
Vajon milyenek voltak elődeink? Mivel foglalkoztak? Hogyan éltek? Hasonló betegségekkel küszködtek, mint mi vagy másféle nyavalyák gyötörték őket? Mit tudhat meg az antropológus egy temetőfeltárásból, egy röntgenképből vagy egy koponya alapján elkészített arcrekonstrukcióból? Milyen eredmények születhetnek a vizsgálatokból, melyek a ma emberére is hatással vannak?
A megnyitón dr. Medzihradszky Zsófia, általános és közművelődési ...
A természettudományi gyűjteményekben az időutazás nem illúzió. Igaz, a jövőre nem, de a múltra vonatkozóan pontos adatokra lelhetünk bennük.
Írta: Bauer Norbert ( Herbarium Carpato-Pannonicum ) és Merkl Ottó ( Bogárgyűjtemény )
A gyűjteményekben őrzött példányok adatainak biológiai, természetvédelmi vonatkozásairól több korábbi bejegyzés szólt. A százezres, milliós nagyságrendű, több évszázadon át gyarapodó kollekciókban azonban olyan ...
A második világháborút követő időszak a magyar társadalmat alapjaiban megrengette. Ezzel ma már sokan nincsenek tisztában, nemcsak a hajdan igen erőszakos és eredményes propaganda, hanem az azóta eltelt évtizedek gyógyító hatása miatt is. De vannak dolgok, amelyekről nem szabad megfeledkezni. Nem a mások bűnei és gyarlóságának felhánytorgatása miatt, hanem hogy a történelemmel és annak következményeivel, és saját jelen helyzetünkkel teljesen tisztában ...
Nagy Nikoletta (ORIGO) új cikkéből kiderül:
Már itthon is több CT- és DNS-vizsgálaton estek át a híres váci múmiák, most pedig kaliforniai szakértők járnak a 300 éve természetesen mumifikálódott Orlovits család nyomában. A világhírű vándorkiállítás, a Múmiavilág három váci múmiával most a tengerentúlon vonzza a látogatókat.
Kattints a képre a cikkért!
Sándor Terézia egyike a híres váci múmiáknak. Fotó: Gilicze Bálint - Origo
MIT CSINÁL A PALEONTOLÓGUS?
Természetrajzi múzeumként fontos küldetésünk, hogy a tudománykommunikáció eszközével is minél több embert érjünk el, minél több érdeklődőnek mutathassuk meg az élővilág és az élettelen környezet sokszínűségének azon részleteit, amelyeket teljes egészében csak muzeológusaink ismernek, hiszen ők foglalkoznak velük mindennapi munkájuk során, hivatásként.
Az április 20-án kezdődő Őslénytani esték sorozatunknak is ...
2016-ban az év emlőse a denevér. Ebből az alkalomból a Földművelésügyi Minisztérium Vadonleső Programja és a Magyar Természettudományi Múzeum több szakmai támogató szervezettel karöltve tematikus évet hirdet. A programsorozat ünnepélyes megnyitójára a Magyar Természettudományi Múzeumban került sor „Denevér Nyitány” címmel 2016. április 6-án. A sajtót 9.30-tól sajtótájékoztatóval és „denevéres meglepetéssel” is vártuk.
A ...
A lepkész Vladimir Nabokov (1899–1977) „Egy lepkefaj felfedezéséről” (On Discovering a Butterfly) című verse költői módon fejezi ki a taxonómus, az élővilág sokféleségének leírásával foglalkozó kutató munkáját, ami a költő szerint – aki egyben nagyszerű entomológus is volt – a vizsgálat tárgyát és magát a kutatót is, az örökkévalóságba emeli. Sajátos megközelítése ez a tudományterületnek. Megérdemli, hogy kicsit alaposabban időzzünk ...
A múzeum új programjára, az ŐSLÉNYKUTATÓ Pizsamapartink első, zárt körű premier rendezvényére szeretnénk meghívni rajongóinkat! Április 16-án este te is vendége lehetsz a múzeumnak, ha részt veszel a múzeum Facebook oldalán meghirdetett játékban és kommentben megírod a feltett kérdésre a helyes választ.
KÉRJÜK, HOGY A SZABÁLYZATOT FIGYELMESEN OLVASD EL, ÉS CSAK AKKOR VEGYÉL RÉSZT A JÁTÉKBAN, HA AZ ITT LEÍRTAKKAL EGYETÉRTESZ!
A Da Vinci ...
Él hazánkban egy sáskafaj, amelyik azon túl, hogy a hatályos jogszabályok szerint védettség alatt áll (pénzben kifejezett értéke 50 000 Ft), európai szinten is közösségi jelentőséggel bír, a Natura 2000 (az Európai Unió ökológiai hálózata) egyik jelölőfaja. Nemcsak ritkasága miatt jelentős, hanem mert esernyőfajként tekinthetünk rá: megőrzésével egy sor kevéssé ismert vagy nehezen vizsgálható érték fennmaradását segíthetjük. Ezért a hivatásos ...
2016-ban a Magyar Rovartani Társaság által kiírt internetes szavazás eredményeként a mezei tücsök az év rovara. Ki gondolná, hogy rajta kívül még tizenegy néhány tücsökfaj él hazánkban?
Nőstény mezei tücsök (fotó: Deli Tamás)
A tücskök egy részével, legalábbis a ciripelésükkel gyakran találkozhatunk, ilyen többek között a nyár végén hallható pirregő tücsök („őszi bogár”) vagy a bordói tücsök, amelynek hangja gyakran a vasúti ...
A WWF szerint a 10 ezret is elérheti az évente kipusztuló állat- és növényfajok száma, amelyeknek sokszor a létezéséről sem tudunk. Márpedig, ha valamit meg akarunk védeni, arról tudnunk kell, hogy létezik. Vagy legalábbis reménykedni benne.
Írta: Babocsay Gergely , Vági Balázs
Az emberiség évezredek óta fajok százait, ezreit űzi az örök elmúlásba. Polinézia egykori élővilágának jó részéről például szó szerint csak töredékes ismereteink vannak, ...
