A kancsózuzmó (Diploschistes muscorum) leginkább állati ürülékre hasonlít. Talajon élő, hamuszürke telepeivel gyakran találkozhatunk napsütötte, száraz sziklagyepekben. A faj kéregszerű bevonatot képez a talajlakó tölcsérzuzmókon, és azok algáit részlegesen parazita módon sajátjaiként használja. A gazdazuzmó megsemmisülésével párhuzamosan fejlődik ki maga a kancsózuzmó.
Szerző és képek: Sinigla Mónika
A Diploschistes nemzetség leggyakoribb hazai képviselője a kancsózuzmó. Szinte minden zavartalan szárazgyepben találkozhatunk bizarr, egér- vagy hamuszürke színű telepeivel. Első látásra jelentéktelen, száraz növényre, vagy éppen állati ürülékre emlékeztető benyomása hamar szertefoszlik, amikor közel hajolva megpillantjuk az apró, kerek, szabályos kis „tálkákat”. Ekkor jön a felismerés, miszerint ez valószínűleg egy élőlény, mely rátelepedett valamilyen mohára, növényre. Valójában egy olyan zuzmó, mely fiatal korában nemcsak aljzatként telepszik a tölcséres Cladonia zuzmófajokra, hanem aktív harcot vív a gazdával, végül annak pusztulását okozza.
A Diploschistes muscorum apotéciumai (fotó: Sinigla Mónika)
A Diploschistes muscorum apotéciumai (fotó: Sinigla Mónika)
A kancsózuzmó vastag, a telepbe korsószerűen bemélyedő, feketés termőtesteiről (apotécium) kapta nevét. A szürkés színű telep kálium-hidroxid cseppentésével sárgásra, míg klórmész hatására vörösre színeződik. A spórái sötétbarnák, kőfalszerűen osztottak, egy tömlőben négy spóra képződik. A telep szervesanyag-ellátásáról a fotoszintézisre képes Trebouxia algák gondoskodnak.
Elterjedése a száraz, meleg, napfénynek kitett meszes talajú gyepekre korlátozódik. Az egész ország területén megtalálható.
Kancsózuzmó telep (fotó: Sinigla Mónika)
A telep sárgára színeződik a kálium-hidroxidtól (fotó: Sinigla Mónika)
A kancsózuzmó zuzmólakó gombaként kezdi életét, ugyanis a fejlődő gombaszövedék rátelepszik a gazdazuzmóra és annak algáit (Trebouxia irregularis) sajátjaként használja. A Cladonia fajok kéregrétege ebben az esetben már fertőzött apró Diploschistes gombafonalakkal, amik körbeveszik a Cladonia algasejtjeit. Idővel a gazdazuzmó kéregrétege szétesik, algarétege ezzel egyidejűleg tovább vastagszik, ekkor már a kancsózuzmó javára. A gazdazuzmó megsemmisülésével párhuzamosan fejlődik ki a kancsózuzmó telepe. A kifejlett telepben további Trebouxia (T. showmanii, T. gigantea) algafajokat is kimutattak.
Ezek az algasejtek valószínűleg egy másik zuzmó ivartalan szaporítóképletéből (szorédium) vonja el a Trebouxia showmanii algákat vagy egy szabadon élő algából származhatnak.
„Megfertőzött”Cladonia telep (fotó: Sinigla Mónika)
A védett magyar tölcsérzuzmót is használhatja gazdatelepként (fotó: Sinigla Mónika)
A faj egyik kedvelt élőhelye: a dolomit-sziklagyep (fotó: Sinigla Mónika)
Programajánló
Idén 23. alkalommal rendezte meg a NaturArt Magyar Természetfotósok Szövetsége az év egyik legjelentősebb fotós eseményét: a Saubermacher - Az év természetfotósa c. pályázatot, amelyet ismét a Magyar Természettudományi Múzeumban lehet megtekinteni november 8. és december 31. között.
Csodálatos képek mutatják be hazánk és a világ természeti szépségeit. Érdemes megnézni!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
