A könyveknek megvan a maguk sorsa – és ugyanígy a köveknek is
A hónap műtárgya – 2016. október

Terentianus, a II. századi latin szerző bölcs megállapítása szerint a könyvek sorsa olvasójuk felfogóképességétől függ: Pro captu lectoris habent sua fata libelli. Umberto Eco modern újraértelmezése szerint viszont a könyvek osztoznak olvasóik sorsában.

Szerző: Papp Gábor (Ásvány- és Kőzettár)

dsc_0086_1000pixel.jpg

egettbizmuslelt_kezdokep1.png

A Magyar Természettudományi Múzeumban októberben a hónap tárgyaként egy megperzselődött folyóirat-sorozat és egy megolvadt ércásvány látható, emlékezésül 1956 októberére, amikor a gyűjteményekben őrzött számos könyvnek, ásványnak és ősmaradványnak jutott közös sors. Akkoriban a Természettudományi Múzeum Ásvány- és Kőzettára (az Ásványtár), valamint Föld- és Őslénytani Tára (az Őslénytár) a Magyar Történeti Múzeummal együtt a közös anyaintézmény, a Magyar Nemzeti Múzeum főépületében működött. A Magyar Rádió közeli épülettömbje, illetve a Kálvin tér az 1956-os harcok egyik gócpontja volt. A múzeum többször kigyulladt az épületbe bejutott felkelők és a szovjet katonák közötti tűzharc során. Összesen 11 esetben vonultak ki a tűzoltók, akiknek sikerült az épület nagy részét megmenteni a pusztulástól. Azonban a Múzeum utcai oldal II. emeletén október 24-én kezdődött tűzben, amely 26-án hajnalig több ízben kiújult, és a Pollack Mihály téri oldalra is átterjedt, az Ásványtár raktárai és dolgozószobái teljesen, az Őslénytáré nagyrészt kiégtek. Ugyancsak megsemmisült az Ásványtár fölötti tetőtérben kialakított Afrika-kiállítás is. Csak az ásvány- és kőzettani kiállítás egy része maradt épen, beleértve a vitrinek fiókjaiban tárolt példányokat is, és az e termek fölötti őslénytani kiállítás is megmenekült.

kf42.jpgAz ásványtári hosszú folyosó a tűz előtt...

kf45.jpg...és a tűz után

A gyűjtemények pusztulásáról több részletes írás megjelent, de kevesebb szó esett arról, hogy a szintén nagyon értékes tári szakkönyvtárak is csaknem teljesen elégtek. Csak nagyon kevés kötet menekült meg megperzselve és vízfoltosan, de használható állapotban, mint a képen látható Magazin für die Oryktographie von Sachsen sorozat példányai. (A Johann Carl Freiesleben szász bányászati főfelügyelő által írt mű 1828–1848 között 15 kötetben jelent meg.)

mag_oryctogr_sachsen.jpgA Magazin für die Oryktographie von Sachsen megperzselődött, vízfoltos kötetei

Az Ásványtárban 6000 könyv, 274 folyóirat 5300 kötete és 24 184 különlenyomat, az Őslénytárban 2710 könyv, 278 folyóirat 6221 kötete és 9550 különlenyomat égett el. Bár a könyvek nem egyedi példányok, mint az ásványok, a megsemmisült könyvtári anyag újbóli összegyűjtése nemcsak gyakorlatilag, hanem a katalógusok elégése miatt elvileg is lehetetlen volt. Ma már felmérhetetlen, hogy mekkora érték pusztult el, de a kár nagyságrendjét érzékeltetheti, hogy egy korabeli feljegyzésben 23 millió akkori forintra becsülték. Ez a hivatalos fogyasztói árindexszel számolva ma több mint 1 milliárd forintnak felelne meg, ami megdöbbentően nagy számnak tűnik, hiszen a különlenyomatokkal nem számolva egy kötetre 50 000 Ft esik. De ha meggondoljuk, hogy a bemutatott német ásványtani folyóirat egy kötetét ma 290 euróért, azaz mintegy 90 000 Ft-ért lehetne megvásárolni az antikváriumban, talán nem is annyira túlzó ez a becslés.

bizmut_b1.jpgAz L190 leltári számú megégett termésbizmut példány. Balra a meddő kőzet alá lefolyt bizmut, melynek szögletes körvonala az alátétdoboz formáját őrzi, alóla az alátétcédula maradványa lóg ki. 

A könyveknek a képen megtekinthető sorstársa egy termésbizmutos ércdarab maradványa. A példány alsó részéről készített fényképen látható, hogy a 270 °C körül megolvadó ásvány belefolyt a saját alátétdobozába, mely öntőformaként fölfogta az olvadt fémet. A megperzselődött címkén jól olvasható az L190-es leltári szám. A véletlennek köszönhetően megmaradt az L jelű leltárkönyv eleje (1–389), amelyből megtudhatjuk, hogy az L190-es tétel a csehországi Schlaggenwaldból (ma Horní Slavkov) származott, és a múzeum számára Semsey Andor vette meg 1888-ban Theodor Schuchardt görlitzi gyárostól és ásványgyűjtőtől két birodalmi márkáért. Ez vásárlóerő-értéken átszámolva 15 eurónak, aranyértéken átszámolva 8000 forintnak felel meg – de ennyi pénzért manapság biztosan nem lehetne egy hasonló példányt beszerezni.

l190_bejegyzes_20160919_0001kicsi.jpgA kiállított ásvány bejegyzése egy megmaradt katalógustöredékben

A katalógusok csaknem teljes pusztulása miatt gyűjteményi veszteség pontos mértékét nem lehet megállapítani. A korabeli becslések szerint az ásványtári kollekció 140 000 tételéből 115-120 000, az ugyanekkora őslénytári gyűjteményből 110 000 tétel semmisült meg. A kárt 200, illetve 80 millió forintra, mai értéken mintegy tíz-, illetve négymilliárd forintra becsülték.

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr9211767323

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

logo_jpg.jpg

mti_hirfelhasznalo.jpg

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Rovatok

Szerzők

Információk, ajánlók

 

 

 

 

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
süti beállítások módosítása